Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI vallomásában egyebek mellett említést tett arról, hogy Móré Gáspár alkapitány a várból 1552. szeptember 3-án este „a Tisza felől romban heverő régi erősségnél" menekült el.169 Az ispáni vár az adatok sze­rint tehát egyértelműen a kora újkori palánkvár részét képezte, de „régi erősség” elnevezés alatt megkülönböztették az 1550-1552-ben épített új erődítményektől.159 160 Mindezekből levonható egy Szolnok egész története szempontjából is igen fontos következtetés: a XI. századi vár bizonyosan a Zagyva tiszai torkolatánál állt, éppen ott, ahol 1550 őszén megkezdték a palánkerős- ség felhúzását. Korábban az előbbi alaprajzát a témával foglalkozó ku­tatók kivétel nélkül a XVI. század közepén felépítetthez hasonlították. Komáromy József ezt az alábbiakban summázta: „Szolnok legősibb vára tehát szintén azon a földrajzilag kitűnő ponton épülhetett és állha­tott (s alakja is megközelítőleg olyan volt), mint az 1550-ben felépített váré, mert a természet által alkotott terepalakulathoz alkalmazkodott. ”161 Kaposvári Gyula ugyanígy látta: „Az ispánsági várak alaprajzát legtöbb­ször a terepadottságok határozták meg, Szolnok esetében a Tisza és a Zagyva folyók által védett, nagyjából nyújtott háromszög alakú terület. A víz által nem védett északnyugati oldalt kellett csak paiánkszerűen meg­erősíteni. Alakja és nagysága lényegében megegyezett a szabolcsi föld­váréval. ”162 Majd kisvártatva úgy folytatta, hogy 1550-ben a „Tisza és a Zagyva torkolatától északra és nyugatra kb. 300-400 méterre a Zagyvát egy új ásott csatornával kötik össze a Tiszával. Mivel az új meder lénye­gében a régi palánkfal nyomvonala mentén húzódhatott, az újonnan épí­tett vár területe nagyjából megegyezhetett az ispánsági földváréval. ”163 164 Végül Bóna István alakította ki álláspontját, aki szerint „Az 1046-ban meggyilkolt Zounuc comes föld-fa vára nyilvánvalóan azonos a Tisza- Zagyva-szögben fekvő mai szolnoki Várszigettel. ”m Néhány éve lehetőségünk nyílt arra, hogy egy korábban teljesen kiak­názatlan forráscsoportot emeljünk be Szolnok történeti városmagjának kutatásába. Az elmúlt évtizedekben lemélyített, több mint 300 db talaj- mechanikai fúrásból származó adatsorból kiindulva nemcsak az őskör­nyezeti viszonyokat határozhattuk meg, hanem ezzel összefüggésben az ispáni vár helyét is minden eddiginél pontosabban.165 Elemzésünk alapján a Tisza jobb oldalán, a Zagyva eredeti tiszai torkolatától köz­vetlenül nyugatra csupán egyetlen árvízmentes magaspart feleltethető meg a forrásoknak.166 167 168 A világosan körülhatárolható, északnyugat-dél­keleti tájolású félsziget alakjából kiindulva pedig kiszerkeszthető az erősség hozzávetőleges alaprajza. Sáncait ugyanis nagy valószínűség­gel a magaspart szélén emelték, egy szabálytalan háromszöget kiala­kítva. (4/1. kép) Minden bizonnyal két bejárattal rendelkezett, amelyek közül az egyik az északnyugati sarkon nyílt, míg a másik a Zagyvával 159 RÁTH Károly 1865.368. 160 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b. 161 KOMÁROMY József 1943.72. 162 KAPOSVÁRI Gyula 1983.161. Lásd még: KAPOSVÁRI Gyula 1971.88.; KA­POSVÁRI Gyula 1974. 163 KAPOSVÁRI Gyula 1983.162. 164 BÓNA István 1998.58-59. 165 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 32-33. 31. kép; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b. E helyen is megköszönjük Vermes Tamás okleveles építőmérnöknek (Szolnok), hogy térítésmentesen rendelkezésünkre bocsáj- totta az egyes fúrások jegyzőkönyveit, és tevőlegesen közreműködött az adatok értelmezésében. 166 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 36-37.35. kép. párhuzamosan húzódó keleti falon.167 Az előbbi az erődítetten váralja településsel,168 (4/2. kép) az utóbbi a Zagyva túlpartján található plé­bániatemplommal és templom körüli temetővel169 (4/21. kép) biztosí­totta az összeköttetést. Számításaink szerint a falak hossza -711 m, belterülete pedig -27.500 m2 tehetett, ami alapján a nagyobb magyar- országi ispáni várak csoportjába tartozik. Amennyiben topográfiai hely­zetét összevetjük a többiekével,170 megállapítható, előfordul ugyan, de csak igen szórványosan, hogy az erősség közvetlenül egy folyó menti magasparton áll.171 A várhely kiválasztása igazi telitalálatnak bizonyult. Egyrészt a folyó- és állóvizek szinte teljesen körülölelték, és mindhárom oldala termé­szetes védettséget élvezett: keleten a Zagyva, délen a Tisza, nyugat felől pedig egy Tiszába torkolló, vizenyős meder határolta. Másrészt a félsziget 86-87 m-es felszíni viszonyai még az áradások tetőzésekor is teljes biztonságot nyújtottak. Rekonstrukciónk szerint ugyanis a Tisza maximális vízszintje ezen a tájon, a szabályozások előtt még nem ha­ladta meg a 84 m-t.172 Végül az sem mellékes, hogy a Tisza ártere ezen a ponton igencsak összeszűkül, ami mindenkor tehetővé tette a vár problémamentes megközelíthetőségét.173 A korábbi találgatásokon174 és sztereotípiákon175 túllépve, az újabb kutatások tették tehetővé annak megállapítását, hogy a XI. századi ispánsági erősség (4/1. kép) és az 1550-1552-ben épített végvár (4/3. kép) nemcsak falaik szerkezetében, 167 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.69.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10/1. ábra; KERTÉSZ Róbert 2012b. 168 KERTÉSZ Róbert 2012. 52. 10/2. ábra; KERTÉSZ Róbert 2012b. Szikszai Mihály (1998.156.) azon állítását egyetlen adat sem támasztja alá, hogy az Árpád-korban „a külső várat [=várost KR] kerítés és árok vette körül.” Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010. 169 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 52-53.10/18. ábra; KER­TÉSZ Róbert 2012b. A temető területén beruházásokhoz kapcsolódóan több alkalommal figyelt meg melléklet nélküli sírokat Kaposvári Gyula és Kertész Róbert (BARANYI György: Átvágta a gép a sírokat. Új Néplap - Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap. 2011. április 22. 1. 3.). A temető tényleges kiterjedése a Zagyva bal oldalán, hozzávetőleg a tiszai torkolat­nál található magaspartéval eshetett egybe. A 88 m-es tengerszint feletti magasságú, Zagyvával párhuzamos, északnyugat-délkeleti tájolású part eredeti morfológiája a város több mint 50 évvel ezelőtt készített, 1960. évi topográfiai térképén tanulmányozható. Lásd: KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 30.29. kép. 170 BÓNA István 1998.; MORDOVIN Maxim 2010. 171 Németh Péter (1995.111.) azon megállapításai tehát nem helytállóak, hogy a régi erődítmény egyrészt „nem nyúlt le a két folyó [ti. a Tisza és a Zagy­va] összeszögeléséig”, másrészt „kicsi” volt. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b. 172 KERTÉSZ Róbert et al. 2007.161. 173 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 36-37. 35. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 69.; KERTÉSZ Róbert 2010. 174 KOMÁROMY József 1943. 72.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.161-162.; BÓNA István 1998.58-59. 175 GOROVÉ László 1820.18.; PALUGYAY Imre 1854. 303.; GYÁRFÁS István 1885. 14.; SZENDREI János 1889. 125.; PAULER Gyula 1899. 55.; BA­LOGH Béla 1927.166.; NEMES Gerzson 1975. 37. 39.; SELMECZI Lász­ló 1975. 30-31.; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; GYÖRFFY György 1977. 331.; LASZLOVSZKY József 1982. 74.; KRISTÓ Gyula 1988.434.; KRISTÓ Gyula 1994. 655.; SZABÓ László 1996. 39.; BÓNA István 1998. 58-59.; SZABÓ László 1998. 24.; SZIKSZAI Mihály 1998. 155-156.; MOLNÁR Erzsébet 2002. 8-9.; SIMON Béla 2002.100.; ISTVÁNFFY Miklós 2003.134.; SZABÓ László 2010.16. 397

Next

/
Thumbnails
Contents