Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

vallomásában egyebek mellett említést tett arról, hogy Móré Gáspár alkapitány a várból 1552. szeptember 3-án este „a Tisza felől romban heverő régi erősségnél" menekült el.169 Az ispáni vár az adatok szerint tehát egyértelműen a kora újkori palánkvár részét képezte, de „régi erősség” elnevezés alatt megkülönböztették az 1550-1552-ben épített új erődítményektől.159 160

Mindezekből levonható egy Szolnok egész története szempontjából is igen fontos következtetés: a XI. századi vár bizonyosan a Zagyva tiszai torkolatánál állt, éppen ott, ahol 1550 őszén megkezdték a palánkerős- ség felhúzását. Korábban az előbbi alaprajzát a témával foglalkozó kutatók kivétel nélkül a XVI. század közepén felépítetthez hasonlították. Komáromy József ezt az alábbiakban summázta: „Szolnok legősibb vára tehát szintén azon a földrajzilag kitűnő ponton épülhetett és állhatott (s alakja is megközelítőleg olyan volt), mint az 1550-ben felépített váré, mert a természet által alkotott terepalakulathoz alkalmazkodott. ”161 Kaposvári Gyula ugyanígy látta: „Az ispánsági várak alaprajzát legtöbbször a terepadottságok határozták meg, Szolnok esetében a Tisza és a Zagyva folyók által védett, nagyjából nyújtott háromszög alakú terület. A víz által nem védett északnyugati oldalt kellett csak paiánkszerűen megerősíteni. Alakja és nagysága lényegében megegyezett a szabolcsi földváréval. ”162 Majd kisvártatva úgy folytatta, hogy 1550-ben a „Tisza és a Zagyva torkolatától északra és nyugatra kb. 300-400 méterre a Zagyvát egy új ásott csatornával kötik össze a Tiszával. Mivel az új meder lényegében a régi palánkfal nyomvonala mentén húzódhatott, az újonnan épített vár területe nagyjából megegyezhetett az ispánsági földváréval. ”163 164 Végül Bóna István alakította ki álláspontját, aki szerint „Az 1046-ban meggyilkolt Zounuc comes föld-fa vára nyilvánvalóan azonos a Tisza- Zagyva-szögben fekvő mai szolnoki Várszigettel. ”m Néhány éve lehetőségünk nyílt arra, hogy egy korábban teljesen kiaknázatlan forráscsoportot emeljünk be Szolnok történeti városmagjának kutatásába. Az elmúlt évtizedekben lemélyített, több mint 300 db talaj- mechanikai fúrásból származó adatsorból kiindulva nemcsak az őskörnyezeti viszonyokat határozhattuk meg, hanem ezzel összefüggésben az ispáni vár helyét is minden eddiginél pontosabban.165 Elemzésünk alapján a Tisza jobb oldalán, a Zagyva eredeti tiszai torkolatától közvetlenül nyugatra csupán egyetlen árvízmentes magaspart feleltethető meg a forrásoknak.166 167 168 A világosan körülhatárolható, északnyugat-délkeleti tájolású félsziget alakjából kiindulva pedig kiszerkeszthető az erősség hozzávetőleges alaprajza. Sáncait ugyanis nagy valószínűséggel a magaspart szélén emelték, egy szabálytalan háromszöget kialakítva. (4/1. kép) Minden bizonnyal két bejárattal rendelkezett, amelyek közül az egyik az északnyugati sarkon nyílt, míg a másik a Zagyvával

159 RÁTH Károly 1865.368.

160 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

161 KOMÁROMY József 1943.72.

162 KAPOSVÁRI Gyula 1983.161. Lásd még: KAPOSVÁRI Gyula 1971.88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.

163 KAPOSVÁRI Gyula 1983.162.

164 BÓNA István 1998.58-59.

165 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 32-33. 31. kép; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b. E helyen is megköszönjük Vermes Tamás okleveles építőmérnöknek (Szolnok), hogy térítésmentesen rendelkezésünkre bocsáj- totta az egyes fúrások jegyzőkönyveit, és tevőlegesen közreműködött az adatok értelmezésében.

166 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 36-37.35. kép.

párhuzamosan húzódó keleti falon.167 Az előbbi az erődítetten váralja településsel,168 (4/2. kép) az utóbbi a Zagyva túlpartján található plébániatemplommal és templom körüli temetővel169 (4/21. kép) biztosította az összeköttetést. Számításaink szerint a falak hossza -711 m, belterülete pedig -27.500 m2 tehetett, ami alapján a nagyobb magyar- országi ispáni várak csoportjába tartozik. Amennyiben topográfiai helyzetét összevetjük a többiekével,170 megállapítható, előfordul ugyan, de csak igen szórványosan, hogy az erősség közvetlenül egy folyó menti magasparton áll.171

A várhely kiválasztása igazi telitalálatnak bizonyult. Egyrészt a folyó- és állóvizek szinte teljesen körülölelték, és mindhárom oldala természetes védettséget élvezett: keleten a Zagyva, délen a Tisza, nyugat felől pedig egy Tiszába torkolló, vizenyős meder határolta. Másrészt a félsziget 86-87 m-es felszíni viszonyai még az áradások tetőzésekor is teljes biztonságot nyújtottak. Rekonstrukciónk szerint ugyanis a Tisza maximális vízszintje ezen a tájon, a szabályozások előtt még nem haladta meg a 84 m-t.172 Végül az sem mellékes, hogy a Tisza ártere ezen a ponton igencsak összeszűkül, ami mindenkor tehetővé tette a vár problémamentes megközelíthetőségét.173 A korábbi találgatásokon174 és sztereotípiákon175 túllépve, az újabb kutatások tették tehetővé annak megállapítását, hogy a XI. századi ispánsági erősség (4/1. kép) és az 1550-1552-ben épített végvár (4/3. kép) nemcsak falaik szerkezetében,

167 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.69.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10/1. ábra; KERTÉSZ Róbert 2012b.

168 KERTÉSZ Róbert 2012. 52. 10/2. ábra; KERTÉSZ Róbert 2012b. Szikszai Mihály (1998.156.) azon állítását egyetlen adat sem támasztja alá, hogy az Árpád-korban „a külső várat [=várost KR] kerítés és árok vette körül.” Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.

169 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 52-53.10/18. ábra; KERTÉSZ Róbert 2012b. A temető területén beruházásokhoz kapcsolódóan több alkalommal figyelt meg melléklet nélküli sírokat Kaposvári Gyula és Kertész Róbert (BARANYI György: Átvágta a gép a sírokat. Új Néplap - Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap. 2011. április 22. 1. 3.). A temető tényleges kiterjedése a Zagyva bal oldalán, hozzávetőleg a tiszai torkolatnál található magaspartéval eshetett egybe. A 88 m-es tengerszint feletti magasságú, Zagyvával párhuzamos, északnyugat-délkeleti tájolású part eredeti morfológiája a város több mint 50 évvel ezelőtt készített, 1960. évi topográfiai térképén tanulmányozható. Lásd: KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 30.29. kép.

170 BÓNA István 1998.; MORDOVIN Maxim 2010.

171 Németh Péter (1995.111.) azon megállapításai tehát nem helytállóak, hogy a régi erődítmény egyrészt „nem nyúlt le a két folyó [ti. a Tisza és a Zagyva] összeszögeléséig”, másrészt „kicsi” volt. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

172 KERTÉSZ Róbert et al. 2007.161.

173 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 36-37. 35. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 69.; KERTÉSZ Róbert 2010.

174 KOMÁROMY József 1943. 72.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.161-162.; BÓNA István 1998.58-59.

175 GOROVÉ László 1820.18.; PALUGYAY Imre 1854. 303.; GYÁRFÁS István 1885. 14.; SZENDREI János 1889. 125.; PAULER Gyula 1899. 55.; BALOGH Béla 1927.166.; NEMES Gerzson 1975. 37. 39.; SELMECZI László 1975. 30-31.; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; GYÖRFFY György 1977. 331.; LASZLOVSZKY József 1982. 74.; KRISTÓ Gyula 1988.434.; KRISTÓ Gyula 1994. 655.; SZABÓ László 1996. 39.; BÓNA István 1998. 58-59.; SZABÓ László 1998. 24.; SZIKSZAI Mihály 1998. 155-156.; MOLNÁR Erzsébet 2002. 8-9.; SIMON Béla 2002.100.; ISTVÁNFFY Miklós 2003.134.; SZABÓ László 2010.16.

397