Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

még a magyarok bejövetele előtt emeltek.”'20 Szikszai Mihály pedig úgy gondolta, hogy az őskortól a népvándorlás korig terjedő több ezer éves időszak valamelyikébe keltezhető.120 121 Ezzel szemben Komáromy József meglátása alapján az újkőkortól kezdődően több alkalommal megtelepedhettek ezen a „természettől adott menedékhelyen”,'22 amelyek közül az utolsó kettőt a X. századhoz és a XI. század elejéhez kötötte.123 A kutatók zöme szerint azonban az ispánsági várat a X. században124 vagy a XI. század 20-as és 40-es éveiben125 létesítették. Álláspontunk szerint az erősség a Zagyva tiszai torkolatánál állt, és minden bizonnyal az 1020-1030-es években emelték,126 analógiák127 alapján pedig falai föld-fa szerkezetűek lehettek.128

A kora újkori erődítménnyel összefüggésben érdemes megvizsgálni, hogy az 1550. szeptemberi foglaláskor a királyi haderő egységeit milyen látvány fogadhatta, és az erodálódott régi sáncokat számításba vehet- ték-e a beruházás megkezdésekor. A kutatók túlnyomó többsége ugyanis egyetértésre jutott abban, hogy az ispáni erősség sáncai az 1550 őszén meginduló várépítés helyén húzódtak.129 Erről elsőként Istvánffy Miklós már említett Históriájában olvashatunk: „Őmagok penig az haddal Szolnok városában ménének, hogy ott az Tisza és Zagyva öszveszakadása között új erős várat építenének, mely Felső-Magyarország oltalmazására

120 SZABÓ László 1996.39.; SZABÓ László 1998.24.; SZABÓ László 2010.16. Az idézett állítás nem helytálló, ugyanis az ispáni vár sáncainak régészeti azonosítása mind a mai napig várat magára. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.

121 SZIKSZAI Mihály 1998.155.

122 KOMÁROMY József 1943. 72.

123 KOMÁROMY József 1943. 72-80.

124 GOROVÉ László 1820.18.; PALUGYAY Imre 1854. 303.; KARKECZ Alajos

1885.206. ; SOMOGYI Ignácz 1886a. 1.; SZENDREI János 1889.125.; HILD Viktor 1894. 8.; BALOGH Béla 1927. 166.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; SELMECZI László 1975. 27-29.; BOTKA János 2000.31-32.; ISTVÁNFFY Miklós 2003.134.

125 SCHEFTSIK György 1935.327.; CSORBA Csaba 1974.217.; NEMES Ger- zson 1975.39-40.; GYÖRFFY György 1977.331.; KAPOSVÁRI Gyula 1983. 161.; KAPOSVÁRI Gyula 1988. 10.; KRISTÓ Gyula 1988. 434-135. 437.; KRISTÓ Gyula 1994. 655.; BÓNA István 1998. 58-59.; BAGI Gábor 2000. 10-11.; MOLNÁR Erzsébet 2002. 9.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 69.

126 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.69.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

127 MORDOVIN Maxim 2010.136-155. Köszönjük Mordovin Maximnak, hogy kéziratos disszertációját használhattuk.

128 KERTÉSZ Róbert 2012.52.10/1. ábra; KERTÉSZ Róbert 2012b.

129 GOROVÉ László 1820. 18.; PALUGYAY Imre 1854. 303.; KARKECZ Alajos

1885.206. ; SOMOGYI Ignácz 1885.1.; HILD Viktor 1894.8.; PAULER Gyula 1899. 55.; SCHEFTSIK György 1935. 87.; KOMÁROMY József 1943. 72.; KAPOSVÁRI Gyula 1956. 37.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 83. 88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; NEMES Gerzson 1975. 36. 39. 41.; SELMECZI László 1975. 29-30.; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; KOVÁCS Gyöngyi 1982. 85.; LASZLOVSZKY József 1982. 74.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.161.; SZÁNTÓ Imre 1985. 44.; SUGÁR István 1985. 254.; KAPOSVÁRI Gyula 1988. 10.;

KRISTÓ Gyula 1988.434.; SZABÓ István-SZABÓ László 1989. 238.; KRISTÓ Gyula 1994. 655.; POLGÁR Zoltán 1996. 105.; SZABÓ László 1996.

39.; BÓNA István 1998. 58-59.; SZABÓ László 1998.24.; SZIKSZAI Mihály 1998.155-156.; BOTKA János 2000.31-32.; MOLNÁR Erzsébet 2002.11.;

SIMON Béla 2002.100.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 36-38.35-36. kép;

BERTÓKI László 2010.11. 19-20.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.

69. 71.; KERTÉSZ Róbert 2010.; MORDOVIN Maxim 2010. 15.; SZABÓ László 2010.16.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10/1.10/3. ábra.

erősségül és segítségül lenne. Ugyanoda Ferdinánd hagyásából az fő-fő rendek hamarsággal gyűlének, és mind az egész felfegyverkezett nemesség az lovasrenden valókkal és felette nagy sok parasztsággal s nem sok idő múlva azután az olasz fő mesterembereknek elméjekkel és tudományokkal, s az parasztoknak szüntelen munkájokkal nagy varas, erős és nehezen megvehető erősség csináltaték, és valamelyek annak oltalmazására szükségeseknek láttatának, mindenek bőven odahordattatának. Öreg és kisebb formájú lövőszerszámok, pornak és vasgolyóbisnak nagy sok száma vitetteték beléje. Az erősséget peniglen, melyet az két öszveszakadó folyóvizek, melyeket megnevezők, veszik vala környül, ugyanazon helyen építeni tetszők, amelyen azelőtt sok esztendőkkel az hét kapitányok, magyarok elei Scythiából és északról Magyarországban helyet változtatván, az nagy széles sik mezőn építettek vala. ’’13°

Az ispáni erősség lokalizációja kapcsán Bagi Gábor egyedi álláspontot képvisel.131 Szerinte a vár nem a Zagyva tiszai torkolatánál, sőt még csak nem is a XVI. századi város kiterjedésén belül helyezkedett el, hanem az utóbbitól némileg északabbra, hozzávetőleg a mai Zagyva-parti lakótelep területén. Elképzelését csupán egyetlen metszetre alapozta, amelynek előterében, a kora újkori vár- és városfalaktól északra romos épületek láthatók. Ez a perdöntő bizonyítéknak beharangozott ábrázolás azonban a Wilhelm Dilich könyvében publikált látkép132 egyik igen kései, XVII. század végére keltezhető másolata,133 emiatt - óvatosan fogalmazva is - forrásértéke meglehetősen kétséges. Mivel a Bagi által exponált helyen az ősforrásokon, azaz a legkorábbi metszeteken134 nem jelöltek még csak hasonlót sem, így a kérdéses objektumok feltüntetése teljes mértékben illusztratív jellegűnek tartható. Következésképpen ez az egzakt adatokat nélkülöző feltevés nem tekinthető megalapozottnak.135 A szolnoki metszetek felhasználásánál korábban egyikünk már felhívta a figyelmet a forráskritika szükségességére: „A helyes módszer az, ha első munkafázisban leszűkítjük a kört az ún. ősforrásokra, és kizárólag azokat vetjük elemzés alá.'30 Ezt követően pedig az egyes részleteiket külön-kü- lön vizsgáljuk meg tüzetesebben, viszont egyedül azokra építünk, melyek ellenőrizhetőeknek bizonyulnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy magán a metszeten megjelenített bármely mesterséges és természetes objektum valóságtartalma kizárólag akkor fogadható el, ha azt további direkt és/ vagy indirekt, egymástól függetlenül keletkezett forrás megerősíti.”'37 E vélekedésünket Csorba Csaba már korábbi hasonló figyelmeztetései is megerősítik.138

130 ISTVÁNFFY Miklós 2003.134.

131 BAGI Gábor: Szolnok a török időkben című előadása a szolnoki Damjanich János Múzeumban. 2012. október 11.

132 DILICH, Wilhelm 1600.

133 Egyikünk (KR) véleménye szerint a vedutát Francesco Guienotti készítette és SCALA, Ercole: L’Ungheria Compendiata című könyvében jelent meg (Modena, 1685 és 1686). A metszeten a Bagi-féle ispáni várnak vélt romokat H-betűvel jelölték, az olasz nyelvű jelmagyarázatban Borghi antichi-ként (öreg/régi várak) nevesítették,

134 KERTÉSZ Róbert et al. 2007.153-154.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 64.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.55.

135 KERTÉSZ Róbert 2012b.

136 A másolatokkal szinte egyáltalán nem érdemes foglalkozni, hiszen azok az idő múlásával egyre távolabb kerültek előképeiktől. KERTÉSZ Róbert et al. 2007.154.; KERTÉSZ Róbert 2010.

137 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.42.

138 CSORBA Csaba 1985.

395