Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY 3. kép: Az óolasz várépítészeti rendszer jellegzetességeit magán hordozó Szolnok 1550-1552-ben épített palánkvára (tollrajz 1553-1554-ből, közölte: SZENDREI János 1889.138.) végi török ostrom meghiúsította.110 Szeretnénk ugyanakkor kiemelten hangsúlyozni, hogy az első időszak nem tekinthető sem „ideiglenes”, sem pedig „hevenyészett” megerősítésnek, mint ahogy ezt sokan,111 korábban egyikünk is gondolta,112 hanem csupán a közel két évig tartó, mondhatnánk nagyberuházás első, úgymond alapozó szakaszának, amelyet a második követett, és az utolsóval, a harmadikkal tették volna teljessé.113 3. Az új véghely és az egykori ispáni vár A középkori Szolnok topográfiájának az egyik, ha nem a legvitatottabb elemét sokáig az ispáni vár jelentette, ugyanis sem felépítésének időpontját, sem elhelyezkedését nem lehetett egzaktan meghatározni, csak találgatások és feltételezések láttak ezekről napvilágot. így például annak ellenére, hogy a levéltári forrásokban számos direkt és indirekt 110 KERTÉSZ Róbert 2010. 111 Például HILD Viktor 1894.8.; POLGÁR Zoltán 1996.107.; BAGI Gábor 2011. 112 KORPÁS Zoltán 1999.13.; KORPÁS Zoltán 2008.243. 113 KERTÉSZ Róbert 2010. adat áll rendelkezésre,3 114 Németh Péter még az erődítmény egykori létét is kétségbe vonta.115 Az 1550. évi várépítés kapcsán Polgár Zoltán az alábbi megállapításra jutott: „1549-ben a török Szegednél építőanyagot halmozott fel, aminek hírére a királyi csapatok elfoglalták Szolnokot és környékét, s az ittlevő korábbi palánkvárat megerősítették.”"6 Eszerint valamikor az ispáni föld-fa vár és az 1550 szeptemberében meginduló erődítési munkálatok közötti időszakban egy „korábbi palánkvárat” építettek, amelynek csak a „megerősítésére” lett volna szükség. A probléma az, hogy egy ilyen, 1550 ősze előtt emelt palánkvárról a történeti és a régészeti források egyaránt hallgatnak, tehát létesítését semmi nem támasztja alá.117 Az ispáni vár időrendjére vonatkozóan különböző álláspontok kristályosodtak ki. Néhányan a honfoglalás kornál korábbra datálták, és csupán egyetlen korszak mellett törtek lándzsát. így felmerült a bronzkor118 vagy a római kor,119 sőt Szabó László még azt is tudni vélte „régészeti ásatások igazolták, hogy a Zagyva-Tisza szögében olyan földvár állott, amelyet 114 KNAUZ Nándor 1890. 30.; BENEDEK Gyula 1992.224-248. 115 NÉMETH Péter 1995. Ennek kritikáját lásd: BÓNA István 1996a. 116 POLGÁR Zoltán 1996.105. 117 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b. 118 BERTÓKT. László 2010.11. 119 ELEK István 1940. 7-8. 394
