Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

meg nem érkezik Bécsből néhány nehéztüzérségi löveg meg más efféle fegyver. Amint a fent leírt módon és a jelzett csapatokkal megérkezett Áldana Szolnokra, menten hozzálátott az erődítmény megtervezéséhez, majd mindannyian serényen munkának láttak. ”58 Niklas Graf zu Salm und Neuburg magyarországi főhadparancsnok, Ve- rancsics Antal egri kanonok, Báthory András országos főkapitány, illetőleg Bernardo Villela de Áldana tábormester lentebbi, Nádasdy Tamás országbírónak és országos főkapitánynak írt leveleiből egyértelműen kiviláglik, hogy a szolnoki foglalást egyikük sem szeptember 8-ához vagy 10-éhez kötötte. Ez pedig nem lehet véletlen. Mint majd hamarosan látni fogjuk, egymástól függetlenül a szeptember 14-ei dátumot, azaz a Szentkereszt felmagasztalásának ünnepét említik mind a négyen.59 Ekkor ugyanis nemcsak a derékhad érkezett meg a Zagyva tiszai torkolatához, ahol a katonaság összlétszáma immár 900 főre duzzadt, hanem rajtuk kívül még 500 „utász” is.60 Két nap múlva, szeptember 16-án pedig további erősítés indult Egerből, Erasm Teufel parancsnoksága alatt.61 így már valóban nekifoghattak a vár építésének, amelynek zavartalanságát a helyszínen tartózkodó harcoló alakulatokon kívül a Roff és Abád térségében táborozó, már említett tízezres mezei sereg is felügyelte. Miként minderről legfőbb forrásaink az alábbi módon szólnak:- Salm főhadparancsnok Nádasdy Tamáshoz, Eger, 1550 szept. 17. „Jelentettük tek. és ngos Uraságodnak, hogy ő királyi felsége, legkegyelmesebb umnk, népe e hónap 14-én szerencsésen, a törökök bármely akadályozása nélkül bejutottak Szolnokba s megkezdték erősítését”.62 A generális kisvártatva egy másik, 1550. október 29-én kelt, mégpedig a salzburgi érseknek (aki ez időben, 1540 és 1554 között adminisztrátorként Ernő bajor herceg volt) írt levelében ugyanezt a dátumot említi meg.63- Az ekkor ugyancsak Egerben tartózkodó Verancsics Antal 1550. szeptember 26-án kelt levele szerint: „Elsőként érkezett [Szolnokra] e hónap [szeptember] 14. napján a Gróf, a váci püspök [Agostino Sbardellati] és Teufel, a többiek később, külön-külön mindenik.”64- „Eger, 1550 szept. 30. Báthori András főkapitány Nádasdy Tamáshoz.- A szolnoki kastély felől mást nem írhatunk, mint azt, hogy még a szent

hívtak, mások szerint csak a XVI. század második felében terjedt el.

58 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.115-116. Szakály Ferenc minden bizonnyal félreértette a forrás ezen részét, ugyanis a naplóra hivatkozva következetesen arról ír, hogy Áldana hatszáz spanyollal érkezett Szolnokra. Lásd: SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.37-38.

59 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.70.; KERTÉSZ Róbert 2010.

60 Az Áldana által közölt 1.400 fős összlétszámot megerősíti Verancsics Antal

1550. október 2-án Nádasdy Tamásnak írt levele, amelyben ugyanez az adat szerepel. Lásd: VERANCSICS Antal 1865.118. No. Lili.

61 GYÁRFÁS István 1879.44.

62 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.641. Lásd még: BENEDEK Gyula 2007.146.

63 MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65. Niklas Graf zu Salm und Neuburg főhadparancsnok német nyelvű, közöletlen jelentését Pálffy Géza fedezte fel. E helyen köszönjük meg a forrásról készített fotók rendelkezésünkre bocsátását és a közlésének átengedését.

64 VERANCSICS Antal 1865.109. No. L; SOMOGYI Ignácz 1886b. A tanulmányunkban közölt latin nyelvű Verancsics-levélrészletek magyarra fordításának az eredetivel való egybevetéséért Tóth Péter tanszékvezetőnek (Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézet, Közép- és Kora Újkor Történeti Tanszék) tartozunk köszönettel.

kereszt felmagasztalása ünnepén (szept. 14.) elfoglaltuk, mind az ő felsége, mind a mi hadaink benne vannak s most gr. Salm úrral teljes szorgalommal rajta vagyunk e kastély építésén”.65 66- Végezetül a szeptember 14-ei időpontot támasztja alá az ekkortól két hónapig csaknem folyamatosan a helyszínen tartózkodó Áldana tábormester is. Az 1550. október 3-án Szolnokon kelt, Nádasdy Tamásnak címzett levelében beszámol arról, hogy: „Mi már mintegy húsz napja elfoglaltuk Szolnok várának a helyét s megkezdtük magának a várnak építését is’’.66 Amennyiben ugyanis október 3-ából kivonunk 20 napot, akkor éppen a szeptember 14-ei dátumot kapjuk meg.

Verancsics Antal 1550. október 2-án Egerben kelt, Nádasdy Tamásnak írt levelét olvasva az alábbiakról értesülünk: 1550. szeptember 30-án „tért vissza ide a Gróf is, miután Szolnokot őrséggel, élelmiszerekkel, hadiszerekkel és egyéb szükséges dolgokkal jól felszerelte. Vele eljött egyszersmind Báthory András is, ha nem csalódom, megtanácskozni, mitévők legyenek a jövőben, s hová induljanak. Ugyanezen a napon lettek kézbesítve a leveleid is, s azokra két napon belül megszületett a válasz. Most azokról, amiket tudni kívánsz. Szolnokot 15 nap alatt felmentettük, anélkül hogy az ellenség ellenállt volna, - védelmére ottmaradt 1.400 harcos, részint lovasok, részint gyalogok, s bizonyos számú naszádosok. Balassa János már régen kineveztetvén annak parancsnokságára, oda ment, hogy parancsnokoljon; de nem tudni micsoda akadály jött közbe, visszatért Egerbe hamis indokkal, s helyére Zay Ferenc tétetett, ki e tisztségben eljár majd addig, míg e dologban az uralkodó új parancsot nem ad. Mondják, hogy némelyek azt tanácsolták, hogy a határszélnek hadi dolgokban nagyobb jártasságú vezérre van szüksége, olyanra, aki már veterán s valamikor már más határszélen is parancsnokolt. Báthory András az ő csapataival a Tiszán túl, Abád faluban minden háborítás nélkül ott tanyázott, míg felépült Szolnok vára. A Gróf, mint olyan, aki a legfőbb dolgokban a legnagyobb hatalommal munkálkodik, örökösen vigyáz, súlyos gondokba van mélyedve, fontol és tanakodik mindig és mindenütt, s serényen rajta van, hogy a dolog folyása jól menjen, s a csapatok minden lázongás nélkül legyenek, amiről eddig a legkevesebbet sem lehetett hallani. Amely dolgot illetőleg úgy látszik, hogy nem kis elismerésre és tiszteletre tett szert mindenkinél, s mindenkinek lelkében azt a reményt keltette fel, hogy e vállalkozás kimenetele a legszerencsésebb lesz. ”67 Arra a kérdésre ugyancsak eltérő válaszok születtek, hogy mennyi idő alatt készült el a vár. Budai Ézsaiás szerint erre 17 nap elegendőnek bizonyult, amit a helyszínt kitűnően ismerő és a munkálatok nagyságrendjét átlátó Gorové László,68 majd őt követve Palugyay Imre69 egyaránt kétségbe vontak. Ezután Gyárfás István, Thallóczy Lajos és Szederkényi Nándor alakította ki álláspontját: az előbbi mintegy két hónapra,70 az utóbbiak- elsőként reálishoz közelítő időintervallumot meghatározva - már egy évre71 taksálták. Ugyan Somogyi Ignácz ezt másfél hónapra szűkítette,72

65 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.644. Lásd még: BENEDEK Gyula 2007.151.

66 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.645.

67 VERANCSICS Antal 1865.118-119. No. Lili.; SOMOGYI Ignácz 1886c. 1.

68 GOROVÉ László 1820.21.

69 PALUGYAY Imre 1854.304.

70 GYÁRFÁS István 1879. 45.; GYÁRFÁS István 1885. 25. (1550. szeptember

10. és november 12. közé.)

71 THALLÓCZY Lajos 1885. 59.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890.120.

72 SOMOGYI Ignácz 1886e. (1550. szeptember 14/19-étől október végéig.)

391