Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Selmeczi László: Balaszentmiklós és a kunok
SELMECZI LÁSZLÓ: BALASZENTMIKLÓS ÉS A KUNOK településjelenségeket figyeltek meg. A lelőhely legkeletibb részén a környezetéből 4-5 m-re kiemelkedő kisebb, ovális alakú, 50x70 m nagyságú domb tetején pedig tégla-, kő-, patics- és habarcstörmelék, valamint embercsontok jelezték, hogy azon állott az Árpád-kori, majd késő középkori Kengyel temploma.29 Laszlovszky a rendelkezésére álló régészeti adatok alapján nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy Kengyel létezett-e már a XI. században.30 A középkorban szintén Péllel azonosított Árpádkori Tenyőról alig tudunk valamit. A legelső adat róla 1299-ből való. Ekkor a budai káptalan III. András parancsára jelentette, hogy Péter comes és a káptalan megbízottai átadták Haab váci püspöknek azokat a Nógrád megyei birtokokat, amelyeket ő Szent Péter apostol thenői prépostságának Halász nevű földjéért elcserélt. Tehát, amikor a tatárjárás után bő ötven évvel az első adat Tenyőmonostoráról felbukkan, a monostor valamilyen módon a váci püspökséghez kellett tartozzék, hiszen prépostja, Pál mester váci kanonok volt.31 1999-ben a ma Szajol határában fekvő Tenyőhalom tövében, amelyen az egykori Tenyőmonostora romjai sejthetőek, előzetes régészeti feltárást végeztek. Többek között két Árpád-kori lakóházat is feltártak, amelyek- bár az ásató régész a publikációban nem keltezte őket közelebbről - biztosan a XI-XII. századra keltezhetőek.32 Azonban a garamszentbenedeki apátság alapítólevele további olyan helyneveket is említett a környékről, amelyek mögött esetleg falvak is sejthetők. Ilyenek lehetnek Lughta, valamint az apátság Pél földhöz tartozó, Kengyelként és vagy Tenyőként azonosított, meg nem nevezett falujával („Szent Benedek faluja") határos, a „szolnoki várnépek" és „a fehérváriak faluja". A Szék helynév nem biztos, hogy települést jelöl. A helynevek nyomozása során nem lényegtelen kérdés, hogy merre is fekhetett a ,portus ague Kengelu” - a Kengyel víz révje. Ott, amint Laszlovszky sejti, a Kengyel víz kiszakadásánál a Tiszából vagy esetleg másutt? Mindenképpen egyet lehet érteni Laszlovszkyval abban, hogy- amint a folyamszabályozás előtti térképek tanúsítják - a Kengyel víz nem közvetlenül kapcsolódott a Tiszához, hanem „mintegy nyolcas formát alkotva egy másik hasonlóképpen lefűződött Tisza ágon (Tenyősziget) keresztülJ’33 Litzner János 1790-ben készített Közép-Tisza térképén a Szolnokról Debrecenbe tartó kereskedelmi és postaút a Beke Pál halma mellett haladt el, és a Kengyel víz északi végénél (a nyolcas alak közepénél) ment tovább Tórökszentmiklós felé.34 Ott haladt át a Kengyel vízen, ahol az a Tenyőszigetet körülfolyó Tisza holtághoz csatlakozott. Ott, ahol egykor Derzsi falu, Derzsigát létezett.35 Ezen a területen (a Kengyel farkánál36), a holtág, az egykori folyásiránynak megfelelő, bal oldali ága mellett régészeti terepbejáráson 200-250x50-100 m nagyságú területről Árpádkori anyagot gyűjtöttek (cserépbográcsok töredékeit, karcolt díszítésű fazekak darabjait és késő középkori kerámiát), a jobb oldali ágánál pedig 29 GYÖRFFY Lajos 1956.19.; LASZLOVSZKY József 1986.19.; CSEH János- TÓTH József 1987.31. 30 LASZLOVSZKY József 1986.19. 31 KUBINYI Ferenc 1867. 169-177.; CHOBOT Ferenc 1915. 86.; BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 266.; BENEDEK Gyula 2011. 29-30. 32 PINTÉR László 2000.103-111. 33 LASZLOVSZKY József 1986.19. 34 SUGÁR István 1989.35-36. szelvény 35 1571 -ben már - ki tudja, mióta - puszta. GYÖRFFY Lajos 1956.18. 36 SUGÁR István 1989. B/12. XIV-XVI. századi leleteket.37 Mindezek alapján úgy véljük, hogy a portus aque Kengelu (a Kengyel víz révje) ott lehetett, ahol Laszlovszky feltételezte. A portus valódi révként szolgálhatott, mégpedig a Kengyel (a Tisza) folyásiránynak megfelelő bal oldali és két ágra bomló jobb oldali ágának a partjai között. Valószínűleg a határleírás kiindulópontja is a rév lehetett, legalábbis a Litzner János által 1790-ben készített Közép-Tisza térképen Kengyeltől északi irányban jelzett „Plaga Szolnokién” (szolnoki tábla) határrészből,38 amely pontosan annak megfelelően, ahogyan az alapítólevélben olvasható: „ennek a földnek az első részét megosztják a szolnoki várnépekkel”, erre következtetünk. Tehát úgy tűnik, hogy a határleírás észak-északnyugat felé indulva kezdődött el. Széket azonban nem tudtuk azonosítani, bár említésre méltónak találjuk, hogy egy 1845-ben készített kéziratos térképen a Tisza által körbezárt szigeten, a „Kengyel Közén” belül egy meghatározott rész neve „Nagy Szék”. Az is előfordulhat természetesen, hogy a térkép készítője a Nagy Szék elnevezéssel csupán a szikes talajra utalt.39 Azonban a Nagy Szék területén, a Tisza Kengyel faluval szemben lévő oldalán régészeti terepbejárással intenzív XI-XIII. századi falunyomot sikerült megfigyelni.40 Továbbra is északnyugati irányú haladási irányt feltételezve „a szolnoki várnépek faluja" következett, amely a Tisza meder két ágra szakadásánál megfigyelt Árpád-kori faluval, amely a késő középkorban újjáéledt (Derzsigát?), esetleg Alcsival (Ácsi) azonosítható. Ezután a határjárás északkeleti irányba fordult, és „a fehérváriak faluja" volt határosa Szent Benedek falujának. Amennyiben Szent Benedek faluja Kengyellel volt azonos, a fehérváriak XI. századi faluja esetleg Tenyő is lehetett, de ez messze nem biztos.41 Itt szeretnénk megjegyezni, hogy mind Litzner, mind Lányi Tisza-térképe feltüntetett egy a Kengyel bal oldali ágából kiinduló és Tenyő felé tartó, majd elvesző lefolyástalan eret, amely talán nem véletlenül Határ-ér elnevezésű.42 A „fehérváriak falujától” a határleírás, véleményünk szerint, visszafordul déli irányba, s itt érintkezik Pél föld határa előbb „Lughta”-val, majd „Csejt”-tel. Csejt talán a mai Bagimajor területére helyezhető.43 Majd ismét nyugati irányba fordul, átlép a Kengyel vizén, s ekkor említi a könnyen azonosítható „varsányok földjét” (Wossciani) és „Szandát" (Zunda). Unuri földjéről (terra Unuri), amely feltehetően nem a hozzá tartozó falu, hanem a tulajdonos nevéről tájékoztat, annyi biztosan tudható, hogy Varsány, Szanda és Kengyel környékén fekhetett.44 Kovacsóczy István 1886-ban úgy vélte, hogy Unuri földje az egykori Derzzsel (Derzsigát) azonosítható. Joggal feltételezhetjük, hogy a határleírás a kiinduló ponthoz, a Kengyel vizének révéhez tér vissza. Ezzel kapcsolatban két határrész, határpont 37 CSEH János-TÓTH József 1987.30., 33-34. 38 SUGÁR István 1989. A/36. szelvény 39 SUGÁR István 1989. B/12. szelvény. Lányi Sámuel 1845-ben készített Tisza- térképén a „Kengyel közében” (a Tisza által körbezárt szigeten) Nagy Szék helynevet tüntetett fel, a „Szék” elhelyezkedése megfelel a határleírás irányának. Azonban nem tudható, hogy a „Szék” itt egy régi helynevet őrzött-e meg, vagy a térkép készítője pusztán a szikes talajra utalt. 40 CSEH János-TÓTH József 1987.34. 41 1999-ben a Szajol határában fekvő Tenyőhalom tövében, amelyen az egykori Tenyőmonostor romjait sejtik, előzetes feltárást végeztek. Többek között két Árpád-kori lakóházat is feltártak, amelyek, bár az ásató régész a publikációban nem keltezte őket közelebbről, biztosan XI-XII. századiak. PINTÉR László 2000.103-111. 42 SUGÁR István 1989.120. 43 CSEH János-TÓTH József 1987.32. (12-13. lelőhely) 44 MAKK Ferenc-THOROCZKAY Gábor 2006.64.330. jegyzet 365
