Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Néprajz - Benedek Csaba: Tárgyaink utóélete. Régi és modern anyagok újrahasznosítása napjaink társadalmában

BENEDEK CSABA: TÁRGYAINK UTÓÉLETE - RÉGI ÉS MODERN ANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA NAPJAINK TÁRSADALMÁBAN dobozból ékszertartó, babaház,37 de cipős (vagy egyéb nagy műszaki cikk) dobozból csomagfeladáskor postai csomagoló is. A reklámújsá­gokat szemeteskuka bélelésére, zöldség-, gyümölcshámozáskor a héj felfogására, ablaktisztításra, fúráskor a lyukból kiömlő por összegyűjté­sére alkalmazzák. Összegyűrve egy helyen az ablak felső részére tették a redőnyszerkezet és falrész közé, hogy a fecske ne tudjon fészket építeni oda. Olykor egy-egy kisebb darabot tépnek ki telefonszám vagy fontos cím, időpont, találkozó feljegyzésére, javításkor lötyögő alkatrész feltá­masztására (műanyag teáskanna kapcsolójának javításakor pl.). Papírral gyújtanak be, csomagolnak bele postázáskor küldeményt, de karácsonyi díszt vagy egyéb kisebb tárgyat, melyet ritkábban használnak (üvegpo­harak, vázák). A könyveket legtöbbször más papírtárgyak préselésére használják (családi fénykép, irat kisimítására), de amíg a gyermek kicsi, s az iskolában biológiaórán feladat növények préselése, azt is többnyire így oldják meg. Kartonpapírt használt az egyik adatközlő az autója vizsgázta­tásánál egy lyuk elfedésére, melyet festékspray-vel befújt. Elfogyasztott gyümölcslé dobozából készítenek pénztárcát. A füzetek lapjait főként a gyermekek hasznosítják tovább, amőbát, torpedót játszanak rajta, ha vo­nalhálós a füzet, míg egyéb papírlapokból csákót, hajót vagy valamilyen állatot hajtogathatnak. A papír utolsó útja rendszerint a tűz vagy a szeme­tes kuka, illetve időnként az iskolai papírgyűjtés. Az üvegek házhoz kerülésének módja többnyire az, hogy más folyadék tárolóedényeként vásároljuk meg őket, utóélete pedig szintén hasonló eredeti funkciójához, rendszerint újabb folyadék tárolására szolgálnak. Általánosan elterjedt az a gyakorlat, hogy gyertyatartó lesz belőlük. Rengeteg présházban, pincében, garázsban, nyaralóban lehet ilyennel találkozni, de nem ritka útmenti kereszteknél virágtartóként viszontlátni. Boros, sörös palackok igen sokszor végzik így, de a széttört ablaküveget sem dobják el mindenhol, kaparónak (citlingelni) használják néhány he­lyen a festett fa festésének eltávolítására. Leggyakoribb anyag az újrahasznosított tárgyak között a műanyag. Legújabb korunk széles felhasználású alapanyaga kivétel nélkül min­den háztartás nélkülözhetetlen kelléke. Összetört vagy használaton kí­vül helyezett autókormányt előszeretettel szerelnek kerekeskútra, hordót végszükség esetén befognak bármilyen folyadék (bor, cefre, esővíz) tá­rolására, de alkalmazzák esetenként haltartónak is. A boros, sörös vagy más műanyag ládából könnyen alakítható ki ülőalkalmatosság, melyeket idényjellegű összejöveteleken (táborok, ideiglenes szabadidős tevékeny­ségek helyszínei) igen gyakran gyors összeszerelése miatt építenek meg; padlók, deszkák áthidalásával pad vagy lóca, szék is kialakítható. Nej­lon alapanyagokból, kilyukadt zacskókból, zsákcafatokból madárijesztő vagy határjel rögtönözhető rendkívül kis munkaráfordítással. A kimaradt műanyag csőből vagy darabjából levélszekrényt, reklámanyagnak fenn­tartott tárolót készíteni úgyszólván mindennapos tevékenység a hobbin, telken, nyaralón s olykor a családi házon is. Mindez természetesen a házigazda hozzáállásában is tetten érhető, az igényes réteg igyekszik kerülni az összképbe nem illő, tájidegen anyagokat. A műanyag vödör gyümölcsszedésre, szeméttárolásra, szerszámtárolásra, ülőalkalmatos­ságnak, kármentőnek is használható. Kannából etetőt, csapra hideg ellen védőburkot, szélkakast, műanyag dobozból határjelet, vajas dobozból palántanevelőt csinálnak. A legsokoldalúbban hasznosított tárgy pedig a pillepalack. Szinte minden háztartásban megtaláljuk, s folyamatosan 37 Az általános iskolai technika könyvben ez tananyag is. NAGY Attiláné-PA- LÓCZ Ferencné 1995.38-39. használja mindenki. Tárolnak benne bort, kútvizet, használják oszlopdu­gónak, darázscsapdát készítenek belőle, temetőben virágváza, locsoló, lehet gyümölcsszedő, ereszcsatorna vége, forráskiömlő, rózsateleltető, kerékpársárhányó, védhetnek vele hideg ellen csapot, de lehet műanyag cső meghosszabbítása is, határjel, váza, madárijesztő, melegház, széljel­ző, tölcsér. A tejeszacskót tortadíszítőnek, lábtörlőnek, fugázónak hasz­nálták. CD-lemezt autóba fényvisszaverőnek tesznek a traffipax ellen. A műanyag olajos flakonból szögtartó készülhet ácsmunkához, de önte­nek bele festéket, különböző folyadékokat, fáradt olajat is. A műanyagok azonban minden funkció után újra szemétként végzik. Akárhányszor is használja a gazda, a végén újra hulladék keletkezik belőle. A gumi ugyancsak olyan anyag, mely csak a legutóbbi időkben kapott szerepet a falusi társadalomban. A modern korban nagy mennyiségben kerül hozzánk, ám kevés lehetőség adódik új szerepkörbe helyezésük­re. Az autógumit Kárpát-medenceszerte számtalan helyen virágtartóként használják, de előfordul állatok játékaként, árok áthidalásaként földdel borítva hídnak is. A motorkerékpár gumijából bocskort készítenek a Fe­kete-Körös völgyében, míg a traktorgumit legtöbb helyen állatok vályúja­ként hasznosítják, máshol gyermekhomokozóba helyezik. Ezenkívül gumi alapanyagú cipőből vázát is készítettek. Autógumiból lehet csúzligumit vágni, de legalkalmasabb erre a célra a teherautó belsője. Betonnal be­öntve két gumit lánccal összekötve gyakran használják forgalomkor­látozásra magánterületen, ahová a behajtást tiltják. Lábtörlő gumijával szánkóznak is. A beton mint anyag igen későn került be a falusi társadalomba, a legtöbb településen csak az utóbbi idők, a XX. század alapanyaga. A városon dolgozó kőműves szakemberek révén is terjedt. A jó szakemberek a régi eljárásokat is ismerik, kérésre hajlandók is alkalmazni ezeket (pl. hagyo­mányos kőfalak rakása). A kimaradt betontégla rendszerint nehezékként szolgál valamilyen tárgy letakarásánál, pl. utánfutó, kerti körfűrész palájá­nak, ponyvájának biztosítására, illetve pincékben fa gerendák alá teszik, hogy a nedvességtől óvják a hordótartó gerendát. A betonból készült tárgyak igen nehezen hasznosíthatóak újra, mivel széttörésükkor sitt ke­letkezik belőlük. Éppen ezért ritkán találkozunk ezek újrahasznosításával. Mesterszálláson a temetőben a konyhából kikerült beton járólapokból 3 db-ot tettek a fejfa háta mögé dísznek. Egy másik alkalommal karoslóca elkorhadt lábait támasztotta alá merev tartásával. Meg kell említenünk azokat a visszamaradt szerves anyagokat is, melyek egy családi háztartás, gazdaság üzemeltetése során keletkeznek. Ide tartoznak az élelmiszerek és azok hátramaradt, ehetetlen részei, héjai. A kukoricacsutkából gyermekjátékot alkotni minden falusi gyermek álma volt, szöggel, dróttal ökröt csináltak belőlük, s csinálnak ma is. Almából malacot, retekből egeret lehet faragni - ha nem látják a szülők. Csutkával tüzelhetnek is.38 A zöldségek s esetleg a gyümölcsök héja a komposztba megy, de előfordul, hogy a héjukból hamutartó válik, mint egy banánhéj­ból Újirázon. Régen az állati ürülékkel trágyáztak.39 Az újrahasznosított tárgyak között akadnak tömegesen elterjedtek, s olyanok is, melyekkel ritkán találkozhatunk, esetleg teljesen egyediek. A kilyukadt kosár csírkekeltetőként használva szinte mindenhol ismeretes, akárcsak a virágtartóként funkcionáló régi kerámia esetleg vaslábos vagy a favödör, fateknő, üveg. A tömeges elterjedés oka mindig a hatalmas mértékben felhalmozódó alapanyag, első esetben a kosár. Ritkább az 38 Ahogy régen a trágyával - lásd pl. KESZEG Vilmos 2007. 39 Ennek kimeregetésére leggyakrabban a II. világháború frontjának átvonulása után a német katonai sisakot használták. 351

Next

/
Thumbnails
Contents