Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Néprajz - Bartha Júlia: Török elemek a magyar népi díszítőművészetben
BARTHA JÚLIA: TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR NÉPI DÍSZÍTŐMŰVÉSZETBEN Pestre került. Lassan a nagyobb mezővárosokban is megjelentek, immár nemcsak mint vándorkereskedők, hanem mint bolttulajdonosok is. A görög kereskedők boltjaiban finom anyagú keleti kelméket is lehetett kapni.22 Folytatói voltak tehát a török hódoltság idején megindult keleti kereskedelemnek, s mivel többnyire török árut közvetítettek (a balkáni áruk is török hatást mutattak), kontinuusnak (folytatólagosnak) tekinthetjük a török hatást, még a XVIII-XIX. században is. A vidékünkre, a Nagykunságra települt görögök a bolt helyiségét a várostól bérelték. A legkorábbi bérleti szerződés Túrkevéről maradt fenn: bizonyos Görög Mihály 1734. május 15-én egy évre kapott lehetőséget, „s ha Isten maradást ad, és tetszik a lakás, és miközöttünk való maga alkalmaztatása, F.fíh. 20 - húsz fíénes Forintokat esztendőnként fizessen...” - szól a szerződése. A karcagi Görög János boltjában 1744-ben aba (kallott, ványolt szűrposztó), gyolcscérna és galand, szattyán (finom kidolgozású bőr), ezenkívül selyem, kordován (színes bőr) állt a polcokon. Karcagon 1791 -ben a legjobban menő bolt Janovits Mihályé volt, aki maga jómódú, sikeres kereskedő lévén, nemcsak a karcagi, hanem a környékbeli kereskedők között is fontos szerepet vállalt. A kereskedők tehát a maguk módján nagyban hozzájárultak a színes, finom anyagok elterjedéséhez, így a viselet megváltozásához is. Igaz, hogy a Jászkunság még jó ideig igyekezett ellenállni az új kezdeményezéseknek, így a vándorkereskedelmet is fékezte. A helytartótanács 1815-ben rendeletet hozott, miszerint zsidók, cigányok és egyéb csavargó népek ne telepedjenek be. Ezzel is a török árut forgalmazó görög kereskedők malmára hajtották a vizet. Aminek az lett az eredménye, hogy az addig szinte kizárólag kék-fehér köznépi vagy parasztviselet lassan színesedni kezdett, jóllehet teljes pompájában csak a XIX. században bontakozott ki. A népviseletben egy különleges, a teljes magyar nyelvterületen elterjedt, de kimondottan magyar pásztorviseleti darabra, a cifraszűrre hívjuk fel a figyelmet. A szűr, ez a jellegzetesen magyar pásztorviselet, szűrposztóból vagy abaposztóból készült nagygallérú viseleti darab. A gubaszövetnél sokkal finomabb kidolgozású szövött anyag a szűrposztó vagy abaposz- tó. Eddig még nem derítette ki a kutatás, hogy honnan ered a szűr, ez a jellegzetes pásztorköpönyeg. A Képes Krónikában, de más középkori forrásokban sem ismerünk egyetlen szűrábrázolást sem. A szűr első írásos említése is csak 1570-ből való: „Nicolaus Zywzabó”-ról tesznek említést a források.23 A szűr (szőr) szó is kettős jelentésű. A XVI-XVII. században az anyagot már nem, csak a viseleti darabot jelentette. Felmerült a „szürke” színből való eredeztetése is. Nagy a valószínűsége annak, hogy a török sűrű - nyáj, nyájpásztor jelentésű szóból származhat szűr szavunk. Feltételezzük, hogy a magyar pásztorköpönyeg, a szűr a hódoltság idején török hatásra keletkezett, amit az abaposztó és a később kialakult díszítményei igazolnak. A szűr keleti eredetű szabását a XIX-XX. századi darabokról ismerjük. A XIX. században már ünnepi viseletté vált szűrön a hatalmas szegletes gallér kínálta magát a díszítésre. Végül is a cifraszűr, ez a sajátosan magyar viselet úgy alakult olyanná, amilyennek a múzeumokban ma látható, hogy alapszabását minden bizonnyal keletről kapta, a szűrcsatok a hódoltságkori mentékről kerültek rá, gallérjain és az eleien látható aszimmetrikus állócsokrok pedig oszmán török hatást tükröznek. A legarchaiku- sabb táji típust képviselik a jászkunsági szűrök (pásztorköpönyegek). A szűr díszítményei közül a rátétes díszítés ugyancsak keleti hozadék, ezt a dunántúli szűrök őrizték meg. A virágdíszítés, a rozmaringlevelezés, a rozetták és virágban virág tulipánok a tiszántúli szűröket jellemzik, közülük is a legrégiesebbnek a jászkunsági szűrök tűnnek. Az aszimmetrikus állócsokrokat, fogazott szélű leveleket, töltött szárakat, a virágok más színnel való kontúrozását, a virágban virágokat a kutatók oszmán török eredetűnek tartják. A szűröket a galléron, az elejen, az oldaltoldásként szolgáló aszajon és az ujjak végén díszítették.24 9. Kisújszállási gyermekszűr (Damjanich János Múzeum, Szolnok) 10. Csikós cifraszűrben (Kisújszállás) 22 PAPP Izabella 2004. ________________________ 23 GÁBORJÁN Alice 1979.179. 24 BARTHA Júlia 2002.149.; GYÖRFFY István 1926.29-30. 315
