Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Természettudomány - Fóthi Erzsébet: Trepanált honfoglalás kori koponyák Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
TISICUM XXII. - TERMÉSZETTUDOMÁNY Összefoglalás A sebészi trepanáció esetén megkerülhetetlen kérdés, hogy milyen céllal hajtották végre a műtétet. A három esetből csupán egyben, a tiszasülyi 2. sírban feltárt koponyánál találunk támpontot ennek a kérdésnek a megválaszolására. A koponya rendkívüli aszimmetriája minden bizonynyal jelentős funkcionális zavart okozott az agyműködésben, ami elég indoknak bizonyulhatott a kockázatos - és valószínűleg költséges - műtét végrehajtására. A másik két koponya esetén sem anatómiai eltérést, sem fegyver által vagy más okból bekövetkezett traumás elváltozást nem találtam, amely megfelelő indikációnak bizonyulhatott. Ami az antropológiai képet illeti, a fent bemutatott mindhárom koponya a honfoglaló magyarok ún. szállástemetőire leginkább jellemző brachycran-hyperbrachycran típusokba tartozik. (7. kép) Mind a turanid, mind a pamiro-ferganai típus közép-ázsiai eredetű. Mindez arra a régióra utal, ahova a honfoglaló magyarság eredete antropológiai eszközökkel a legrégebbre visszavezethető. A honfoglalás kori sebészi trepanáció szokásának eredete kérdéséhez nagyon kevés támpontot ad a tőlünk keletre levő területek régészeti és antropológiai szakirodalma; mindössze egyetlen releváns adatot ismerek.2 Az Irtis felső folyásánál, Kelet-Kazahsztán Küzül-tu lelőhelyén tártak fel egy korai türk temetőt, amelyet a feltáró régész a kimakok Vlll-X. századi hagyatékának tart.3 Egy férfi koponyáján a bal falcsonton nagyméretű sebészi trepanációt találtak (a nyílás mérete a külső felszínen 60x53 mm, a belső felszínen 50x43 mm). Ginzburg leírása szerint a koponya dolicho-mesocran, uráli típusú. A közzétett kép alapján annyi mondható, hogy ez az eset az itt ismertetett hazaiakhoz rendkívül hasonló mind a forma, mind a kivitelezés technikáját tekintve (8. kép). Véleményem szerint a hazai honfoglalás kori trepanációs szokás előképének tekinthetjük ezt az Irtis-menti esetet. IRODALOM CSERNYIKOV C. C. 1952. Vosztocsno-Kazahsztanszkja Ekszpedicija 1950 g. Kratkieszoobsenyija Insztituta isztorii mater, kulturü 48. GINZBURG V. V. 1956. Drevnyee naszelenyie Vosztocsnüh i Centralnüh Kazahszkoj SzSzR po antropologicseszkim dannüm. Antropologicseszkij Szbornyik 1:238-298. MADARAS László 1996. Szolnok, Lenin Tsz (Ugar) 10. századi temetője. In: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei (Szerk.: WOLF Mária- RÉVÉSZ László) Budapest. 65-116. MADARAS László-SELMECZI László 1996. Tiszasüly-Éhhalom. In: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Múzeum. (Szerk.: FODOR István) Budapest. 292-294. Erzsébet Fóthi Trepanierte Schädel von der Landnahmezeit aus dem Komitat Jász-Nagykun-Szolnok Im Falle der chirurgischen Trepanation besteht eine unvermeindliche Frage danach, mit welchem Zweck die Operation durchgeführt würde. Bei den drei geprüften Fällen wurde es bloß in einem der aufgedeckten Gräber mit Schädeln, im zweiten von Tiszasüly ein Anhaltspunkt zum Beantworten dieser Frage aufgefunden. Die außergewöhnliche Asymmetrie des Schädels musste in der Gehirnfunktion bestimmt eine bedeutende Störung verursachen, was ein genügender Grund dafür sein konnte, die riskante - und wahrscheinlich auch teure - Operation durchzuführen. Bei den anderen zwei Schädeln wurde weder eine anatomische Divergenz, noch eine traumatische Veränderung durch Waffe oder von einem anderen Grund aus verursacht, welche zu entsprechender Indikation hätte bewiesen werden können, gefunden. Was das antropologische Bild anbelangt, gehören alle drei oben bekannt gemachten Schädel zu den für die s. g. Quartiersfriedhöfe der Ungarn am besten charakteristischen Brachycran-Flyperbrachycran-Typen. Sowohl der Turanid-, als auch der Pamiro-Fergana-Typ stammen aus Mittel-Asien. Dies alles weist auf die Region hin, worauf der Ursprung des landnehmenden Ungartums mit antropologischen Mitteln auf das Frühste zurückzuführen ist. 8. kép: Sebészi trepanáció a Felső-lrtis menti Küzül-tu korai türk temető 6. kurgánjából (Ginzburg, 1956) 2 GINZBURG, V.V. 1956. 3 CSERNYIKOV, C.C. 1952. 258
