Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Természettudomány - K. Zoffmann Zsuzsanna: A Gáva-kultúra embertani leletei Tiszabura–Nagy-Ganajos-hát lelőhelyről
K. Zoff mann Zsuzsanna A Gáva-kultúra embertani leletei Tiszabura-Nagy-Ganajos-hát lelőhelyről1 Tiszabura-Nagy-Ganajos-hát (NK-06) lelőhelyen 2010-ben a késő-bronzkori Gáva-kultúra kilenc temetkezését tárták fel, melyek közül nyolcba hamvasztásos, egy sírba viszont csontvázas rítus szerint temetkeztek. A leletek leírása Az embertani maradványok igen gyenge megtartási állapotban voltak, így a vizsgálatokat is csak korlátozott mértékben lehetett elvégezni.2 73/179-11-14 éves gyermek A lelőhelyen előkerült egyetlen csontvázas rítusú sírból egy töredékes koponya és vázcsontok töredékei kerültek feltárásra. A lelet részletesebb elemzésre nem volt alkalmas. A fogak abráziója 1-es fokozatú, caries nem fordult rajtuk elő. - Az infans II. korcsoportba tartozó egyén maximálisan gracilis csontjai alapján feltételezhető, hogy az eltemetett egyén fiatal nő lehetett. 76/162 -1-14 éves gyermek A sírból származó 200-500 darab csonttöredék krétafehér színűre égett, ami a máglya tüzének erősségéről tanúskodik. A töredékek között beazonosítható részlet nem került elő. - Az életkor meghatározása a nyitott varratrészlet, valamint a hosszcsontok töredékeinek mérete alapján történt. 78/164 -1-6 éves gyermek Az égett csonttöredékeknek külső oldala általában krétafehér, belsejük szénfekete színű volt, ami arra utal, hogy az égetés aránylag rövid ideig tartott, s akkor fejeződött be, amikor a tűz még csak részben érte el a csontok belsejét. A sírból ±200 darab mikrofragmentált csonttöredék került megmentésre. - A halálozási életkor meghatározása a caput humeri alapján történt. 79/166-16-25 éves nő(?) A ±800 darab, meso-mikrofragmentált csonttöredék zömében feketére égett, előfordulnak azonban krétafehérre égett részletek is. A színbeli különbség a máglya tüzének egyenetlenségéről vagy rövidebb idejű égetésről tanúskodik. Az egyetlen beazonosítható csontrészlet az os temporale pars petrosa darabja. - A nem és életkor becslése a csonttöredékek általános jellege alapján történt. 80/167-23-39 éves férfi A ±1000 darab meso-mikrofragmentált csonttöredék zömében fekete színűre égett, csak néhány barnás színű darab volt megfigyelhető. A 1 Jelen közlés egy korábban megjelent angol nyelvű cikk magyar változata (ZOFFMANN 2012). 2 A vizsgálatok során ÉRY et al (1963), Johnston (1961), Nemeskéri et al (1960) és Schour-Massler (1941) módszerei kerültek alkalmazásra. csonttöredékek színe alapján megállapítható, hogy az égetés intenzitása alacsony fokú volt. A töredékek között kevés tartozott a koponyacsontokhoz, zömmel a vázcsontok részletei őrződtek meg. Beazonosítható részletként a tarkócsont darabja a processus occipitalis exfema-val, a pars petrosa és néhány varratrészlet, a vázcsontokból pedig néhány csigolyatöredék, a medencecsontok töredékei, valamint a hosszcsontok diaphysiseinek töredékei őrződtek meg. A csontrészleteken patológiás elváltozások nem fordultak elő. - A nem meghatározása a tarkócsont, a halálozási életkor pedig a varratrészletek, valamint az általános jellegek alapján történt. 97/269,97/201,97/270 - meghatározhatatlan nemű és életkorú egyén A sírban talált 50-100, illetve 10-20 darab mikrofragmentált csonttöredék elemzésre nem volt alkalmas. Beazonosítható csontrészlet nem fordult elő, így az általános jellegek alapján csak feltételezni lehet, hogy a három részletben előkerült töredékek egy egyénhez tartozhattak. S-167 környéke - A 2 darab, feketére égett, mesofragmentált töredék részletesebb elemzésre nem volt alkalmas. A Gáva-kultúra embertani leleteinek áttekintése A Tiszabura-Nagy-Ganajos-hát lelőhelyen feltárt temetkezések elsősorban arra utalnak, hogy e népesség halottait birituális temetőkbe temette el, ahhoz azonban egyelőre kevés a leletanyag, hogy meg lehessen állapítani, van-e összefüggés a temetkezési rítus és a halottak neme vagy halálozási életkora között. A tiszaburai hamvasztott leletek arról is tanúskodnak, hogy a hamvasztás során a máglyák aránylag csak rövid ideig éghettek, az elhamvasztás csak ritkán volt tökéletes. Az időben és térben is aránylag nagy kiterjedésű Gáva-kultúrának jelen pillanatig alig néhány temetkezése ismert (Zoffmann 2005), s az ezekből való embertani leletek közül is csak néhány került feldolgozásra: Balmazújváros-Tömörí tanya: 1 gyermek (Zoffmann, közöletlen) Berettyóújfalu-Nagy-Bócs dűlő: 1 nő (Zoffmann 2007.) Debrecen—Józsa-Alsójózsai lakópark: 3 gyermek, 4 nő (Zoffmann, közöletlen) Hajdúdorog-Szállásföldek-Közép: 1 nő (Zoffmann, közöletlen) Tiszabura-Nagy-Ganajos-hát (Zoffmann 2012): 3 gyermek, 1 férfi, 1 nő, 2, vagy 4 meghatározhatatlan nemű és életkorú egyén Vencsellő-Kastélykert: 2 nő (Szathmáry 1995-96.3) 3 A közlemény megjelenése utáni régészeti vizsgálat szerint a két temetkezés nem a nyírségi, hanem a gávai kultúrába sorolható (Dani J. régész szóbeli közlése). 251
