Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Prohászka Péter: X–XI. századi sírok és leletek Szelevény–Menyasszonypartról. Adatok a Tiszazugi Régészeti Magántársaság működésének kezdeteihez
PROHÁSZKA PÉTER: X-XI. SZÁZADI SÍROK ÉS LELETEK SZELEVÉNY-MENYASSZONYPARTRÓL ADATOK A TISZAZUGI RÉGÉSZETI MAGÁNTÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETEIHEZ Szelevény-Menyasszonypartról a Magyar Nemzeti Múzeum mindössze négy X-XI. századi leletet őriz (11. kép), melyek közül kettő szerepel a közölt jegyzőkönyvekben.29 Sajnos az 1877-es ásatások során felfedezett sírok mellékletei sem jutottak a Nemzeti Múzeumba, azonban rajzaik lehetőséget biztosítanak a sírok és a temető tudományos elemzésére. 11. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Szelevény-menyasszonyparti X-XI. századi leletek A temető és a leletanyag elemzése A temetkezések és a temető kormeghatározásánál a legnagyobb problémát kétségtelenül a Compte-Rendue-ben található sírrajzok okozták, mivel egyéb leírás és a mellékletek rajza nem állt rendelkezésre. Maga Römer is az őskori lelőhelyek között ismertette Menyasszonypartot. Ugyancsak félrevezető, hogy a III. és IV. csontváz mellett füles edényeket ábrázolt, melyek nem segítettek a sírok korának meghatározásánál. Ezek az edények azonban szerepelnek az 1877. júniusi ásatásról készült beszámolóhoz mellékelt rajzokon, illetve magában a jelentésben is: „Mellékelt Tab. 8on látható bögrék nem azért vannak ide rajzolva mint ha határozottan állítani lehetne, hogy azok az akkori temetkezési formákhoz tartozandok lettek volna: hanem mert legközelebb feküdtek a hullákhoz 29 A Nemzeti Múzeumban található leletek: 1. Bronz S-végű hajkarika (átm.: 1,8 cm), Itsz.: 138/1883.673.; 2. Bronz levél formájú veret, egy csüngős veret alsó része (h.: 2,9 cm) Itsz.: 138/1883.448.; 3. Bronz karperec töredéke (h.: 4,3 cm) Itsz.: 42/1889.40.; 4. Bronz S-végű hajkarika (átm.: 2,1 cm) Itsz.: 42/1889.58. Ezek közül a 3. és a 4. a 20. és a 21. ásatási jegyzőkönyvben szerepel 1247 és 1346 számok alatt.- mindenesetre töbszöri ásatások... i. hegre III hulla jobb kezének oldalt 0.20 Mtr magasságban tüzpadok közt volt. K. begre IV számú hulla bal lábától balra 0.20 Mtr magasságban szintén tűzpad között találtatott és szája cseréppel volt befödve.”30 E megfigyelés alapján a két edény nem áll kapcsolatban a temetővel, amit kronológiai besorolásuk is alátámaszt. Mindkettő ugyanis bronzkori kultúrák jellemző edénytípusa. A kisméretű, füles, oldalán és nyakán rátétekkel díszített bögre párhuzamai a hatvani kultúra késői szakaszában jelentkeznek.31 Ugyancsak a középső bronzkorba, azonban a Koszider horizontba sorolható és a késő füzesabony kultúrára jellemző a füles, kónikus testű, hosszúnyakú edény.32 Mindkét kultúrának egyéb leletei is ismertek a Menyasszonypartról.33 Bár a tiszazugiak az edények alapján bronzkoriaknak tartották a temetőt, azonban e kultúrák temetkezési szokásai mások, mint a rajzokon megörökítettek. A feltárt sírok ugyanis nyugat-keleti tájolásúak voltak, melyekben a csontvázak a hátukon feküdtek. A temető pontos kronológiai besorolását azonban mégis azok a rajzok teszik lehetővé, melyeket 1877-es jelentésükhöz mellékeltek a társaság tagjai. A zárt, állatfejes karperec, a fonott karperec és a gyűrűk a X-XI. századi sírok jellemző mellékletei a Kárpátmedencében. Ez alapján a Társaság tagjai egy köznépi temetőt tártak fel az 1870-es és 1880-as években. A beszámolókban és jegyzőkönyvekben található leírások alapján néhány sír rekonstruálására is lehetőség adódik. 1/1877. sír: (felnőtt) Ny-K 11/1877. sír: (felnőtt) Ny-K 111/1877. sír: (felnőtt) Ny-K hosszúsága: 180 cm. bronz huzalból fonott karperec a csontváz jobb karján (7. kép: d); állatfejes zárt bronz karperec a bal karján (7. kép: f); jobb kezének mutatóujján fonott vagy rovátkolással díszített bronz gyűrű (7. kép: e)34 IV/1877. sír: (felnőtt) Ny-K hosszúsága: 153 cm. jobb kezének mutatóujján bronz gyűrű (7. kép: g) V/1877. sír: (gyermek) Ny-K. VI/1877. sír: (gyermek) Ny-K. VII/1877. sír: (gyermek) Ny-K bronz huzalból fonott ékszertöredék (7. kép: a vagy b vagy c) VIII/1877. sír: (gyermek) Ny-K bronz huzalból fonott ékszertöredék (7. kép: a vagy b vagy c) IX/1877. sír: (gyermek) Ny-K bronz huzalból fonott ékszertöredék (7. kép: a vagy b vagy c) 1/1883. sír: (felnőtt) Ny-K 115 cm mélységben, lovastól eltemetve. Hosszúság: 170 cm. Agyag tapaszon hanyatt fekvő csontváz, melynek koponyája tetején egy galambtojás nagyságú betörésnek forradása volt látható, nyakán bronz kapocs vagy boglár, bal keze mellett hosszas vastöredék (kard?), lábszárcsontján és mellette lapos vastöredékek (kengyelvas?), valamint kis patkószeg alakú vas szögecske, melyen famaradvány is látszott, talán nyeregből. 30 Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (Budapest), Rómer hagyaték K 562/3. 31 MEIER-ARENDT, Walter (szerk.) 1992.184. 32 MEIER-ARENDT, Walter (szerk.) 1992.189. 33 KALICZ Nándor 1957.60-64. és 72. 34 Ezen sírra történt utalás az Archaeologiai Értesítőben: RÓMER Flóris 1877b. 64-65.; uő 1877c. 194., valamint a Századokban: X. Y. 1884.735. 231
