Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok aranya

TISICUM XXII. - RÉGÉSZET.

Oroszországban, ahol nagy kereskedelmi és igazgatási központok voltak, szintén kevés arany fordul elő a sírokban. Az egyik nagy korai központ Gnjozdovo Szmolenszk mellett. Temetőjében 4000-nél is több halomsír van több csoportban. A halmok döntő többségében hamvasztott temetkezést tártak fel, de akadtak csontvázas temetkezések is. Ezek közül is kiemelkednek a nagyméretű fakamra-sírok, amelyek a druzsina harcosait rejtik. A modem ásatásokból három nagy halomsírt is bemutattak. Egyikben egy gazdag férfi, a másik kettőben nő volt eltemetve, de aranytárgy egyik sírban sem volt.95 A korábbi összefoglalások is arról szólnak, hogy a gnjozdovoi halomsírokban nagyon ritka az arany. V. V. Sedov egy sárkányalakkal díszített aranylemezt emel ki valamennyi lelet közül.96 1950- ben D. A. Avdusin tárt fel néhány nagyobb hamvasztásos halomsírt, és bennük aranyfonálból csavart paszományszerű ruhadíszeket találtak (Olsa kurgáncsoport 3. halom és Központi csoport 47. halom.). De 1885-ben, a Sizov-féle ásatásokon is kerültek már elő díszes öltözet maradványai.97 Sőt a 47. sz. kurgánban bizánci solidusból készült csüngő is volt, melynek a függesztőfüle is aranyból készült, és amely addig a negyedik ilyen lelet volt Gnjozdovoban.

Sestoviciben, ahol szintén a katonai kíséret harcosainak temetőjét kutatták, még a leggazdagabb sírokban (36., 42., 98., 110. kurgán) sem találtak aranyat.98 Cernigovban sem sokkal jobb a helyzet, ami a temetőket illeti. A két nagy kurgánban, a Cornaja Mogila-ban és az ún. Gulbisce-ben nagyon gazdag halottak voltak eltemetve, az előbbit egyenesen fejedelem rangúnak mondják, és sírjaikban nem volt arany, utóbbiban még a sírt keltező érme is dirhem volt, tehát ezüstpénz. A Cornaja Mogila női halottja mellett azonban sok üveg-, arany- és ezüströgöt találtak annak jeléül, hogy a női sírban voltak arany ékszerek, vagy a temetési ruhákat gazdagon szőtték át arany fonalakkal.99

A kievi fejedelmek druzinájának temetői látszatra gazdagabbak a Cernigoviaknál, de csak ezüstjük van több. A híres kievi 108. sír, amelyet részlegesen Fettich N. is bemutatott, a 15 nagy szív alakú ezüstveretével egyedülálló szépségű, és teljes egészében magyar jellegű, bár ott bőrpáncél veretéinek rekonstruálják őket.100 De ebben a sírban sincs arany. A női temetkezésekben azonban előfordul egy-egy aranykarika, fülbevaló vagy nyakláncba fűzött solidus mint csüngő.101 Az újabb feltárások között is vannak magyar érdekű sírleletek, de azokból is hiányzik az arany.102 A magyarországi temetkezések tehát lényegesen gazdagabbak aranyban és ezüstben is, mint a X. századi orosz temetők sírjai.

Másként áll azonban a helyzet, ha figyelembe vesszük a kincsleleteket is. A

X. századi kincsleletek nagy része ezüstékszereket és -pénzeket tartalmaz, de már a század elejétől vannak olyan leletek is, amelyekben előfordul 1-2 súlyos aranykarperec. Nem beszélve arról, hogy csupán a kievi 1913-as kincsben hat nagy tömör aranykarperec volt, majdnem 500 gramm súlyban.103 Ez a kincs egymagában is nagyobb súlyú, mint a honfoglalás kori sí95 AVDUSIN, Daniil Antonovic-PUSKINA, T.A. 1988.20-23.

96 SEDOV, Valentin Vasiljevic 1982.250.

97 AVDUSIN, Daniil Antonovic 1952.98-101. ris. 28.

98 BLIFELD, David Issakovic 1977.94-95.

99 SEDOV, Valentin Vasiljevic 1982.253-254.

100 KARGER, Mihail Konstantinovic 1958.169-172. XIII-XV. t.; FETTICH Nándor 1937.39-40. t.

101 KARGER, Mihail Konstantinovic 1958.111., 122., 124. sírok; uo. 178. tab. 28. és 204. tab. 26.

102 JEVLEV, Mihail M. 2009.659-666.

103 KORZUHINA, Gáli Fedorovna 1954.83-84.

rokban talált összes aranytárgyé. Gnjozdovoban viszont a kincsleletekben sincs más, mint ezüstékszer.104 Mindkét szerző adatsorából az látszik, hogy a IX. század végén, X. század elején ritka az arany a kincsekben, de a század folyamán lassan növekszik az aránya. Magyarországon viszont a X. században nem volt szokás kincseket elásni. Egyetlen bizonytalan kincslelet a tokaji, amit nehéz összevetni akár a lengyelországi, akár az oroszországi kincsek nagyságával. Észak és nyugat felé is főleg a kincsek összetétele és nagysága alapján ítélhetünk az aranyban való gazdagságról. A gotlandi kincseket bemutató M. Stenberger alapján jól látszik, hogy nem a temetők, hanem a kincsleletek jelzik a vikingek gazdagságát.105 A Hiddensee-i kincs pedig jól mutatja, milyen gazdagság halmozódott fel egy királyi családban a királynő ékszereiként, ami viszont mint igazi méltóságjelvény, nem került a sírba, hanem kinccsé vált.106 A körképet Bulgária felé kiszélesítve szintén azt látjuk, hogy a temetők, illetve sírok a X. században alig tartalmaznak már arany ékszereket. Az egyik kivételesen gazdag, csak aranytárgyakat tartalmazó sír Pliskában, a Goljamata Basilika (Nagy bazilika) mellett került elő (27. sír). A párhuzamok felsorolásakor kiderül, hogy alig néhány lelőhelyre tud hivatkozni a szerző.107 Ezzel szemben a preszlavi kincs igazi fejedelmi gazdagságra vall mind nagyságára, mind minőségére nézve.108 Valószínűleg Magyarországon is a kincsleletek alapján lehetne biztosabb ítéletet mondani arról, sok vagy kevés arany gyűlt-e össze a gazdagoknál. Mai véleményünk talán azért hajlik a „kevés” felé, mert más korszakok aranykincseivel hasonlítjuk össze a X. századi sírleletek aranyait. Legfőképpen az avar kori aranygazdagság tűnik fel, néha pedig a morva aranybőség alapján ítélünk. De ez csak parttalan hasonlítgatáshoz vezet.

Egyértelmű, hogy a magyarok a X. században az aranyat főleg Bizáncból szerezték be, mivel aranypénz Európában ekkor csak Bizáncban volt. Nyu- gat-Európában már a VII. század óta csak ezüstpénzeket használtak, mert aranyuk nem volt.109 Viszont Magyarországon még a XI. század elején is aranypénz volt az értékmérő, a pensa auri, amelyet I. István törvényeiben a gyilkosság megváltásakor vérdíjként kellett fizetni az elkövetőnek. Számításba jöhetne még a Kalifátus is, ahol aranydinárok is voltak forgalomban, de ennek eddig csak egyetlen nagyon bizonytalan nyoma van (Popinci/ Szerbia).110 A Kárpát-medencébe beáramló arany mennyiségéről a numizmatikai megfigyelések pontos adatokat nem adnak, de arra alkalmasak, hogy a beáramlás hullámzását nyomon kísérjük. A legkorábbi solidusok még IX. századi veretek. A következő nagyobb hullám a 920-as évektől figyelhető meg, és a század közepéig tart. A 970-es évektől újra csökken az arany beáramlása.111 Ez azt jelenti, hogy a magyar ötvösök nem csak a bizánci solidusokra voltak utalva ékszereik készítésekor. Vagy nagyobb volt az arab arany szerepe a pénzforgalomban, vagy más források is rendelkezésükre álltak.112

104 GUSCIN, S. A. 1936.48-53.; KORZUHINA, Gáli Fedorovna 1954.88-89.

105 STENBERGER, Márten 1958. 99.; LUND-HANSEN, Ulla 1998.347.

106 SCHULZE-DÖRRLAMM, Mechthild 1999.551-553.

107 VAZAROVA, Zivka 1980:1.52-56.

108 TOTEV, Totju 1994.

109 SIEGMUND, Frank 1998.311.

110 KOVÁCS László 1989a. No. 277.

111 PROHÁSZKA, Péter 2012. 74-83.

112 A kézirat lezárása után négy lelőhellyel bővült az aranyat tartalmazó lelőhelyek listája: Tarnaörs (RÉVÉSZ László 2008. 281.); Nagykörű 6. sír (MADARAS László 2013. 22.); Balatonújlak-Erdő-dűlő (LANGÓ Péter-SIKLÓSI Zsuzsanna 2013.147.); Sikló (GÁLL Ervin 2013.453.)

208