Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Fodor István: Sámánizmus és a magyar régészet
TISICUM XXII - RÉGÉSZET. ibn Ruszta és Gardízi használta fel. Gardízi a magyarok vallásáról csak any- nyit jegyez meg, hogy „tűzimádók”, ami annyit jelent csupán, hogy pogá- nyok, tehát nem mohamedánok. 36 FODOR István 2005.25-27. 37 VOIGT Vilmos 1965.382.; 1976.91. 38 Táltos szavunk török eredetének elmélete igen sokáig tartotta magát nyelvészeink körében, sőt időnként még ma is fel-felbukkan. Ld. TESz III. 832. Pedig a nyakatekert török származtatás ellenében Erdélyi István remek érveléssel mutatta ki, hogy nyelvünkben e szó jóval korábbi - legalább az ugor korig kimutatható - mint a török népekkel való kapcsolataink kezdete, s a bizonyításként felhozott régi török szóalak egyetlen török nyelvben sem fordul elő táltos, sámán jelentésben. (ERDÉLYI István 1960. 328.) Valóban, hiszen nyelvünkben jól ismertek az ugor kori sámánosság nyelvi emlékei. (MÉSZÖLY Gedeon 1952.) Bár pontosan nem tudjuk meghatározni az obiugor, illetve az ugor sámánizmus ősiségét, minden jel arra mutat, hogy az ugor egység korában a sámánizmus már élő gyakorlat lehetett. (Vő. FIOPPÁL Mihály 1975. 262.; SZOKOLOVA, Z. P. 2009. 638-655.) Ezt nem csupán az imént említett nyelvtörténeti adatok támasztják alá, hanem a fentebb már szintén szóba hozott nyugat-szibériai szamuszi régészeti műveltség emlékeinek késő bronzkori keltezése, amelynek erős kapcsolatai voltak a Káma menti turbinói és a Volga-Oka vidéki szejmai műveltséggel.(Ld. fentebb a 17-19. jegyzetben idézett irodalmat.) Emellett az Uráltól nyugatra, a kosztromai kormányzóságban 1836-ban előkerült késő bronzkori, 14 cm magas híres galicsi „idol” is minden bizonnyal a sámánizmushoz köthető. (KUZMINIH, Sz. V. - SZTUDZICKAJA, Sz. V. 2001.) (5. kép) E kronológiát nem befolyásolja V. N. Csernyecov azon véleménye sem, hogy az obi-ugor sámánizmus fejlődése más úton haladt, mint a szibériai népeké. Vö. PROKOFJEVA, E. D. 1971.6. 39 DIÓSZEGI Vilmos - NAGY Ilona 1982.168-169.; DÖMÖTÖR Tekla 1990. 242. kép; SZEKERES Gyula 2004.364. Vö. FÜVESSY Anikó 1982. 40 PAULSON, 1.1958. - Később - nem ismerve I. Paulson monográfiáját - néhány orosz kutató is hasonló következtetésre jutott. Ld. GENING, V. F. 1977. 25-26.; KOSZAREV, M. F. 1991.166.; VLADIKIN, V. E. 1994.155. (Zimonyi István fordítása.) E tudósítás alapján aligha merülhet fel kétség aziránt, hogy a IX-X. századi magyarság körében a nomád államokban általános tengrizmus képezte a hitvilág alapját, nem pedig a XVIII-XIX. századi szibériai sámánizmushoz hasonló vallási hiedelem.36 A tengrizmus pedig nem más, mint a sámánizmus legfejlettebb változata, amikor megjelenik a sámánok külön 6. A hajdúdorogi botvég felső kategóriája, a „fehér sámánok” rendje. Ez tulajdonképpen a nomád államok kísérlete volt arra, hogy a sámánizmusból államvallást teremtsenek, amely nélkülözhetetlen minden államszervezet számára.37 Ez a kísérlet azonban mindenütt sikertelennek bizonyult: a sámánizmus sehol sem vált sikeres államvallássá. A steppel államok - előbb vagy utóbb - mindenütt valamelyik világvalláshoz csatlakoztak. Ugyanez volt a helyzet a magyarságnál is, náluk a XI. században a tengrizmust a kereszténység váltotta fel. Igaz, sokáig tovább élt még náluk is a nemzetségi kultuszokat ápoló „közrendű” sámánok (magyarul táltosok)38 * széles rétege, akik a 7. A szeghalmi sír népi hiedelmeket táplálták, s orvosok, látók, jövendőmondók, egyszóval a „tudós emberek” furcsa figuráiként megérték a XX. századot. (Ilyen volt például Tiszafüreden a „tudós ember” hírében álló Pénzásó Pista, aki állítólag meglátta a földbe rejtett kincset. Nem véletlenül volt ott a Tiszafüred határában lévő Ásotthalmon a Tariczky Endre által végzett ásatáson is.)39 Figyelemre méltó, hogy nem a néprajzkutatók, hanem a kiváló régész, Dienes István tisztázta az ősi magyar kettős lélekhit lényegét is, elsősorban a jeles észt néprajzkutató és vallástörténész, Ivar Paulson nevezetes munkája alapján.40 Számos régészeti adatot is felsorakoztatott annak bizonyítására, hogy az ősmagyarság hite szerint az embernek két lelke 194
