Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Fodor István: Sámánizmus és a magyar régészet

FODOR ISTVÁN: SÁMÁNIZMUS ÉS A MAGYAR RÉGÉSZET

3. Ábrázolások a szamuszi edények palástján (In: Koszarev 1974.11-12. kép)

különös szerkezetű fejfedővel.12 (2. kép b.) Igaz, ebben az esetben e sejtés nem igazolható, hiszen nincsenek a sírban sámáneszközök, az viszont igen valószínű, hogy az ősi vallási szertartások szereplőjének (mediátornak) temetkezése lehet.

Ezzel az időrenddel általában egyeztek a néprajzkutatók és vallástörténészek is. Abban is közös volt álláspontjuk, hogy a sámánizmus gyökerei talán az északi újkőkorba nyúlnak vissza, ám annak kifejlett formája csak a bronzkorban igazolható.13 L. P. Potapov megfogalmazása szerint a kutatók által sámánizmusnak nevezett, írásbeliség nélküli vallást nem emberek és nem Istenek alapították, hanem a történeti fejlődés rendkívül hosszú ideje alatt alakult ki, és igen sok, más természetű ősi hiedelmet is magában foglal.14 Voltak azonban a valóságtól igencsak elrugaszkodott elgondolások is a sámánizmus kialakulásának idejére vonatkozóan. Ilyen nézetet vallott a sámánizmus legnagyobb kutatójának tartott egykori román szélsőséges vasgárdista, Mircea Eliade is. Ő ugyanis minden fenntartás nélkül csatlakozott a német K. J. Norr teljesen abszurd feltevéséhez, aki szerint a Kr. e. 25000 körül „...jelennek meg Európában a sámánizmus legősibb formáinak bizonyítékai.”15 Arra itt fölösleges is kitérnünk, hogy ezek a „bizonyítékok” ebben a tekintetben semmit sem bizonyítanak.

A sziklarajzok már a 70-es években bőséges adatokat szolgáltattak arra, hogy a sámánizmus kialakulásának legősibb területe minden bizonnyal Kelet-Szibéria volt.16 Nem kevés gondot okoz azonban mindmáig, hogy e

12 HLOBISZTIN, L. 1.1987.334., 403.124. kép 1.

13 Vö. VOIGT Vilmos 1965.355.; 1975.208.; 1976.87. Ld. még 10. j.

14 POTAPOV, L. P. 1991. 307. A sámánizmus lényeges vonásairól az idézett műveken kívül ld. még: DIÓSZEGI Vilmos 2005.

15 ELIADE, M. 2001.457.

16 Az előző jegyzetben már említést tettem a sámánizmus kialakulásának helyére

és idejére vonatkozó irreális elképzelésekről. Néhány éve hasonló ötlet merült

fel az egyik, Izraelben feltárt, 12 ezer évvel ezelőtti sír esetében is. A publikáció

szerzői már dolgozatuk címében is merészen sámán sírjának tüntetik fel a temetkezést, mivel abban állatok maradványaira - köztük 50 teknőcre - bukkantak. Nyoma sem volt azonban egyetlen, a sámánizmushoz köthető tárgynak sem. (GROSMAN, L. - MUNRO, N. D. - BELFER-COHEN, A. 2008.) E légből kapott ötlet cáfolatára kár is időt vesztegetni, anélkül is nyilvánvaló a szakértő olvasó számára, hogy ez a sír ugyan különlegesnek mondható az 50 teknőc miatt, de a sámánizmushoz semmi köze. - A közelmúltban látott napvilágot Pásztor Emília dolgozata a Kárpát-medence bronzkori sámánizmusának kérdéséről. Sajnos, a szerző által papírra vetett igen zavaros gondolatfoszlányok

forráscsoport keltezése gyakran igen nagy nehézségekbe ütközik, a sziklarajzok kora tehát meglehetősen bizonytalan.

Újabban azonban arra is fény derült, hogy nem csupán a sziklarajzok igazolják a sámánizmus korai kialakulását, hanem a régészeti tárgyak felületére felvitt rajzok is. E tárgyak pedig sokkal jobban keltezhetőek, mint a sziklarajzok. A nyugat-szibériai (Felső-Ob menti) szamuszi műveltség17 (amelyet a Kr. e. XVI-XII. századra keltezhetünk)18 Szamusz IV. elnevezésű településén19 az edények palástjába karcolt antropomorf alakok és emberi maszkok például egyértelműen erre utalnak.20 A maszkokat gyakran két vagy több függőleges vonal jelöli, másutt egyenes vagy hullámvonalak ágaznak ki belő1"1' ',arni ioiimnov uan» a sámánsüvegek elzései. (Hasor ok mellett vag^

az edény alján itséges, hogy e

figurák a bronz jelenítik meg.21

3. kép.) E feite1 a nyugat-szibéiai tajgán lelt I a sámán ősök

maszkjait mintá rek helyén talált

arra mutatn; muselmélel KOSZAREV ván 2009.1 KOSZAREV MATJUSCS MATJUSCS

1974. 11-12. kép; 1981. 98.; 1987.102. kép. - A maszkábrázolások két-i séget kizáróan arra utalnak, ho^y a sámánizmus e korai szakaszában a

sámánSafi^^á^f^riíSS'tee^flVefri^i»rtSffÍK»ícíÖIVí^9flaszkok amelyek bizonyálS:á,0^^fSl?,,l^,^öf/iil(fflrtSIÖelfedjék a véle küzdő gonosz erőktől - különböző anyagból (fém, fa, nyírfakéreg, textil) készült változatai napjainkig megőrződtek. Ld. PROKOFJEVA, E. D. 1971.14-15.; SZATLAJEV, F. A. 1971. 135.; IVANOV, Sz. V. 1979. 20-21., 37.; HOPPÁL Mihály 2005.211.

21 DEVLET, M. A. 1978.158.; és uő 1997. - Hasonló ábrázolások a Minuszinszki- medence okunyovói műveltségében is előfordulnak. Ld. JESZIN, Ju. N. 2002. 46., 49., 54. Igaz, korábban A. N. Lipszkij a sziklarajzokon lévő, szo- láris jelekkel ellátott maszkokat az újkőkorra keltezte, aligha helyesen. Ld. LIPSZKIJ, A. N. 1970.173.

22 MATJUSCSENKO, V. 1.1973.97-102., 19-20., 62-63. kép; KOSZAREV, M. F. 1974.56-59.11-12. kép; 1981.97-99.; SZTUDZICKAJA, Sz. V. 1985.

23 PRIVALIHIN, V. 1.1985.115.; CSINDINA, L. A. 1999.

oedig a sámániz a 2012.409.) ■87.; FODOR 1st

OSZAREV, M. F

191