Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Révész László: Egy megoldatlan kérdéskör: Szempontok a honfoglaló magyarok és a helyben talált népesség kapcsolatának kutatásához
TISICUM XXII. - RÉGÉSZET mellé vagy helyébe újabb csoportok települtek. A X. sz. közepe után lépik át a magyar közösségek a Zala folyó vonalát is, s telepednek meg Zala és Vas megyék területén, a hajdani Karoling kori közösségek helyén vagy mellett.38 Mindez az államszervezéssel együtt járó tervezett telepítések eredményeként zajlott le. Közép-Európában nem egyedülálló módon: ugyanakkor ugyanez történt Lengyelországban is.39 A cél mindkét országban egyértelmű volt: a központosított uralmat kiépítő dinasztia a hajdani, valós vagy fiktív vérségi alapon szervezett közösségek megbontásával, szétszórásával elejét kívánta venni annak, hogy törekvéseinek bármilyen szervezett erő ellenállhasson. Mindezek ismeretében indokolt lehet annak a felvetése, hogy az említett tárgytípusok gyors elterjedése és az új temetők nyitása a helyben talált népesség (avarok, szlávok, illetve a karoling peremkultúra vegyes ösz- szetételű lakossága) szétszórása, s a magyar közösségekkel történő keveredése nyomán következett be. Ez az a két kör, ahonnan véleményem szerint levezethető azon karikaékszereknek a zöme, amelyek aztán majd a X-XI. sz. fordulójától az ún. BBK tárgyi hagyatékának nagy részét alkotják. Hogy ezek szinte robbanásszerű elterjedése a Kárpát-medencén belül miként történt, annak részletei még alapos vizsgálatokat kívánnak. 38 VÁNDOR László 2002.101-104. 39 STRELCZYK, Jerzy 2000.279-281. IRODALOM BÓNA István 1984. A népvándorláskor és a korai középkor története Magyarországon. In: Magyarország története 1. (Szerk.: BARTHA Antal) Budapest. 265-373. 1986. Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei I. In: Szabolcs- Szatmár megye műemlékei I. (Szerk.: ENTZ Géza) Budapest. 15-91. 1996a. A honfoglalás kori Erdély a régészeti kutatások fényében. In: Honismeret 1996/5.3-16. 1996b. Honfoglalás és régészet. In: Korunk 1996/8.21-40. GARAM, Éva 1995. Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Cemeteries of the Avar Period (567-829) in Hungary 3. Budapest. GÁLL Erwin 2013. Az Erdélyi-medence, a Partium és a Bánság 10-11. századi temetői. -10th and 11th century burial sites in theTranssylvanian basin, the Partium and the Banat. Magyarország hnfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleltei 6. (Szerk.: KOVÁCS László- RÉVÉSZ László) Szeged. HANULIAK, Milan 2004. Vel’komoravské pohrebiská. Pochovávanie v 9.-10, storocí na územi Slovenska. - Grossmährische Gräberfelder und Bestattung im 9.-10. Jahrhundert auf dem Gebiet der Slowakei. In: Archaeologica Slovaca Monographiae - Studia Instituti Archaeologici Nitriensis Academiae Scientiarum Slovacae. Nitra. HORVÁTH Ciprián 2012. Győr és Moson megyék honfoglalás és kora Árpád-kori temetői és sírleletei. PhD disszertáció kézirata - ELTE BTK Régészettudományi Intézet. Budapest. ISTVÁNOVITS Eszter 2003. A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 4. Nyíregyháza. KARÁCSONYI Béla 1964. Tanulmányok a magyar-lengyel krónikáról. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, Tom. XVI. Szeged. 3-5. KOVÁCS László 1988. A magyar honfoglalás kori pénzleletek keltező értékéről. - Über der datierenden Wert der ungarischen landnahmezeitlichen Münzfunde. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. (Szerk.: VIGA Gyula) Miskolc. 161-175. 2011. A magyar kalandozások zsákmányáról. - Über die Beute der ungarischen Streifzüge. Budapest. 2013. A Kárpát-medence honfoglalás és kora Árpád-kori szállási és falusi temetői (kitekintéssel az előzményekre). Vázlat. - Die landnahmezeitlichen und früharpadenzeitlichen Gräberfelder von Quartier und Dörfer mit Hinblick auf die Vorgeschichte. Ein Abriss. In: A honfoglaláskor kutatásának legújabb eredményeiről. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára (Szerk.: RÉVÉSZ László- WOLF Mária) Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről 3. Szeged. 511-604. 186
