Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Szentpéteri József: Az Avar Kaganátus hatalmi központjai – a hringek
SZENTPÉTERI JÓZSEF: AZ AVAR KAGANÁTUS HATALMI KÖZPONTJAI - A HRINGEK Duna-Tisza közére helyezte az Avar Kaganátus központját.27 Legfőbb jelvényük, az arany álcsatos véretekkel díszített beiktatási jelvény azonban arról is árulkodik, hogy viselésükkel feltehetőleg elismerték a Bizánci Birodalom fennhatóságát. Az arany álcsatok kizárólag a Duna-Tisza közén fellelt sírokban találhatók, míg az aranyozott díszűek a Dunántúlon mintegy körülveszik (ellenőrzik?) a korábbi hatalmi központ területét (7. ábra).28 Az avar birodalom hanyatlása idején (803-895) a hatalmi központ: Titel (Dél-Bácska, Szerbia) Munkahipotézis: Salanus bolgár dux székhelye, castrum Tetei volt az avar kaganátus utolsó központja? A magyar történetírásban csak Névtelennek nevezett Anonymus - feltehetőleg III. Béla magyar király (1172- 1190) egykori jegyzője - az 1200-as évek elején írott regényes Gesta 27 SZENTPÉTERI József 1989.118. 28 GARAM Éva 2005. Abb. 15.; BALOGH Csilla - KŐHEGYI Mihály 2007. Abb. 13:1. Hungarorumában29 Salanus (Sálán) vezér neve30 35 alkalommal szerepel. Talán nem véletlenül, hiszen a gesta szerint ő volt a honfoglaló magyarok vezérének, Árpád fejedelemnek a legnagyobb hatalmú ellenfele a Kárpátmedencében. Salanus birodalma a Duna-Tisza közén terült el, székhelye castrum Tetei, amely feltevésem szerint a mai Titellel azonosítható (8. ábra). Hogyan magyarázható végül is ez a feltételezés: a két azonos nevű (Tetei/ Titel) település kialakulása? Miután 795-ben és 796-ban Nagy Károly képviseletében két ízben is kirabolták az avar kagáni központot,31 a belhar- cokban egyébként is meggyengült hatalmú kagán úgy dönthetett, hogy a bácskai Titel32 8 dombjára teszi át a székhelyét. Ez a hely több szempontból is jól védhető: nem csak a Duna és Tisza folyók összefolyása teszi megközelíthetetlenné keletről és délről, de a Duna-Tisza köze felől egy 29 SILAGI, Gabriel 1991. 30 BENKŐ Loránd 1995. 31 POHL, Walter 1988. 306-308.; SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998. 286- 294.; SZŐKE Béla Miklós 2009.395-396. 32 RÓKAY Péter - TAKÁCS Miklós 1994. QUU-,fi! imunt imawa í ftegia ©Avarorum . Hring 'iCémigrad \ Nona ' Novigrad * •>, Lchoríati 8. ábra: 9. századi Kárpát-medence az írott források és a régészeti lelőhelyek szerint Fig. 8: The Carolingian period (9th century) in the Carpathian Basin by written sources and archaeological sites 173
