Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Csányi Marietta–Tárnoki Judit: Túrkeve–Terehalom – a tell 2. települési szintje. Étkészlet a bronzkori házból
CSÁNYI MARIETTA-TÁRNOKI JUDIT: TÚRKEVE-TEREHALOM - A TELL 2. TELEPÜLÉSI SZINTJE. ÉTKÉSZLET A BRONZKORI HÁZBÓL gazdagon díszített. A ház lakóinak gondosságát tanúsítja elhelyezésük módja is: hármasával-négyesével szájjal lefelé voltak egymásba borítva a polcon. Ez az elhelyezés azért érdemel figyelmet, mert valamennyi tálon a perem alatt egy-egy függesztőfül található - mégsem annál fogva felakasztva tárolták. Bizonyára féltették tehát. Erre a tényre a készlet funkcióját vizsgálva később még visszatérünk. A13 tál díszítéstechnikáját, mintakincsét tekintve változatos képet mutat.- Öt tálon bekarcolt spirálmotívumokkal körített négy-négy - lábként is szolgáló - hegyes bütyök látható, a vállon-nyakon egy-egy függesztőfül. (4. kép 1-3,5. kép 1-2.) Megszólalásig hasonlatosak egymáshoz, s csak kézzel formált voltuk miatt nem tökéletesen egyformák. Az egyik tál sérült, felületéről a bütykök talán már a használat közben leváltak. (4. kép 3.) Biztosra vehetjük, hogy ezeket a tálakat egy kéz és valószínűleg egy időben készítette.- Két tál hasonlít az előzőkhöz, azzal a különbséggel, hogy öt hegyes bütyköt foglaltak bekarcolt és árkolással hangsúlyozott spirálminták közé. (4. kép 4,5. kép 3.) A tálak fenekének díszítése mindegyiknél egyedi. Az egyiken kör alakú bekarcolt kettős vonalból kiágazó háromszögek csillagalakot mintáznak, e keretbe foglalva benyomott kerek kis mélyedésnek ható omphalos, melyet a kör alakú bekarcolt létramotívum vesz körül. (5. kép 3.) A másik tál alja viszonylag nagy átmérőjű omphalos, melyet bekarcolt kör alakú kettős vonalak, illetve árkolás kísérnek. (4. kép 4.)- Három tálon az árkolt hegyes bütykök különböző variációi láthatók: kétszeres-háromszoros félköríves árkolással kiemelt három, illetve öt bütyköt formáztak készítői, melyek az elmaradhatatlan függesztőfüllel együtt alkotnak kompozíciót. (6. kép 3-5.) A többi tál mind egyedi darab, legföljebb árkolásos díszítéstechnikájuk közelít egymáshoz.- Bekarcolt spirálmotívummal és árkolással körített öt hegyes bütyök ívelt oldalú, árkolással és bekarcolással mintázott ötszög alakot vesz körül. Az ötszögön belül a tál fenekét kör alakú árkolás hangsúlyozza. A mintához függesztőfül illeszkedik. (5. kép 1.)- Négy nagyobb méretű árkolt hegyes bütyök, köztük egy-egy kisebb méretű árkolt bütykök ívelt oldalú, árkolással és bekarcolással mintázott négyszög alakot vesz körül. A négyszögön belül négy benyomott pont, a mértani alakzat közepén pedig az omphalos fenék. (5. kép 2.)- Egyenes vonalú árkolások vesznek közre négy hegyes bütyköt. A tál alján négyszög alakú, árkolással kialakított minta, négy sarkánál benyomott pontok. A négyszög közepén a kör alakú árkolással hangsúlyozott tálfenék. (5. kép 4.) A tálak formájukat, díszítésüket tekintve, jellegzetes középső bronzkor végi darabok, első ránézésre tucatnyi hasonmásra számítunk, valójában azonban alig találtunk többé-kevésbé rokon darabokat. Az árkolással, árkolt hegyes bütykökkel díszítettek legközelebbi analógiái Tószegen a telep felső két rétegéből kerültek elő,25 illetve hasonló darab ismert Kis- terenye-Hársasról.26 A többszörös árkolással övezett hegyes bütykök távolabbi rokonaival a bodrogszerdahelyi Koszider-korú temetőben találkozunk.27 25 BÓNA István 1979-1980.92.17-21.; BÓNA, István 1992.105. Abb. 69. 26 GUBA Szilvia 2007.123.4. kép 2. 27 POLLA, Belő 1960.324. Abb. 12. Maga a svédsisak forma a Füzesabony-törzsterületen (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) igen ritka; három példányát ismerjük csak e körből,28 a táljainkon látható spirálmotívummal kombinált hegyes bütykök ott behúzott vagy profilált peremű, tálakon, csuprokon, fazekakon, korsókon klasszikus és késő Füzesabony-leletegyüttesekben jelennek meg: Pusztaszikszó, Gelej, Füzesabony stb.29 Gyulavarsánd-körben sem igazán jellemző típus.30 A névadó Gyulavarsánd-Laposhalomról táljainkhoz többé-kevésbé hasonlatos darabok származnak.31 Két korábbi, sokkal szerényebb díszítésű változatát ismerjük Berettyóújfalu-Szilhalom telepéről.32 Úgy tűnik, hogy a svédsisak alakú tál fő „gyártói” a Vatya-kultúra képviselői voltak, s különösen a kultúra vége felé vált leletanyagukban egyik vezérleletté. Újhartyán-Vatya lelőhelyről, Cegléd-Öreghegyről, illetve más Vatya III. környezetből ismert több ilyen típusú tál.33 Innen juthatott el a Gyulavarsánd-körbe, de igazán nem vált soha olyan gyakorivá, mint ahogy ezt a túrkevei leletegyüttes alapján gondolhatnánk. Késő-Vatya lelőhelyeken felbukkannak spirálbütykös, árkolt bütykös példányaik is, bizonyítékául annak a szövevényes, kibogozhatatlan kapcsolatrendszernek, mely középső bronzkori kultúráink között fennállt.34 Hatvan-környezetből a kultúra kései fázisában, Bag-Peresdűlő és Törökszentmiklós- Terehalom lelőhelyekről ismerünk táljainkhoz hasonló edényeket.35 b.) Nagyobb méretű mély tálak Ezt a csoportot négy darab képviseli. (7. kép 1-4.) Mindegyik négyfülű, szinte teljesen azonos díszítéssel, három példányon a négy fül fölött a peremen nyelvszerű nyúlvány található. Olyannyira egyformák, hogy ismét feltételezhetjük azt, hogy egy mester keze munkája, és valószínűleg egyidőben készítette. Ez a kihajló peremű, fordított csonkakúp alakú, mély táltípus olyan általános forma, mely a kora bronzkorig visszavezethető, s szinte valamennyi kultúrában fellelhető. Számtalan hasonló formát tudnánk tehát felsorakoztatni, anélkül, hogy a típus eredetéhez közelebb jutnánk. Egy- egy stílusjegyet kiemelve azonban mégis találunk értékelhető adatot. A tálfenéken koncentrikus kör alakzatban futó árkolásoknak Perjámos- és késő Vatya-körben van analógiája.36 A peremen megformázott nyelvszerű nyúlvány Koszider-jellegzetesség; Bag-Peresdűlőről ismerünk ilyen tálakat.37 A fenti keltezést csak megerősíti a tálak vállán lévő bekarcolt, vonalkázással kitöltött függő háromszög díszítés, mint késő Füzesabony-, illetve Koszider-mintakincs.38 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 BÓNA, István 1975. Taf. 162.4., Taf. 171.20., Taf. 190.6. BÓNA, István 1975. Taf. 180.17., Taf. 181.12.; KŐSZEGI, Frigyes 1968. Taf. XXII. 2, 4-6.; KEMENCZEI, Tibor 1979. Taf. VI. 1.; S. KOÓS Judit 1992.30. 8. kép 7.; SZATHMÁRI, Ildikó 1992.137. Abb. 94-95.; SZATHMÁRI, Ildikó 1997. Abb. 12.2. BADER, Tiberiu 1978. Pl. XXV. 12-14.; BANNER, János-BÓNA, István 1974. Taf. 27.6. BÓNA, István 1975. Taf. 139.1-3,11.; BÓKA Gergely 2008.180.23. kép. Sz. MÁTHÉ, Márta 1988. Pl. 25.3, PL 26.3. BÓNA, István 1975. Taf. 30.1 -6, Taf. 31.4-11, Taf. 43.4,5,11. BÓNA, István 1975. Taf. 43. 1-2, Taf. 45. 3; BÓNA István-NOVÁKI Gyula 1982. XVIII. 5, XXI. 7-8. TÁRNOKI, Judit 1988. Pl. 8.3,8; TÁRNOKI, Judit 1992.128, Abb. 86. BÓNA, István 1975. Taf. 111.4, Taf. 56.3, Taf. 66.5, Taf. 67.4. TÁRNOKI, Judit 1988. Pl. 8.2-5. KOVÁCS, Tibor 1984.239; P. FISCHL Klára 2006.31.44. tétel, 32.49. tétel, 64.202. tétel, stb. Z wrraiQÖ s°
