Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette X. Az 1953–1956. évek művészetelepi eseményei
SZABÓ ISTVÁN - AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE X. - AZ 1953-1956. ÉVEK MŰVÉSZTELEPI ESEMÉNYEI Ifjúsági Könyvkiadó ezredik kiadványának illusztrálásával őt, a fiatal Koffán-tanítványt bízták meg. Az illusztrációkra talán az a legtöbb, amit mondhatunk: pontosan Így él képzeletünkben Háry János, a furfangos diák, az elcsípett Napóleon és a többiek alakja. Közben dolgozóasztalán a legújabb, legmélyebb metszetei kötik le figyelmünket. A Dózsa felkelés leglényegesebb mozzanatai klasszikus művészi tömörséggel, hús-vér érzékletességű formákká harmonizálva a fekete-fehér vonalakat, foltokat. Gácsi Mihály: Vázlat a Dózsa-sorozathoz. Linóleummetszet Észre sem vettük s egy másik hosszúkás, kecses formájú, sötétbarna fedelű könyvet adunk kézről kézre. Kanteletár - mondja a cim. Egy finn regegyűjtemény-kiadás. Benne Gácsi Mihály metszetei. Talán csak ilyen szerény, melegszívű művész tudja olyan finoman, halkan, egyszerűen megrajzolni az Észak puritánságig csendes miliőjét, s benne a zárkózott külsejű, de átlátszóan tiszta érzésű ’északi’ embert. Milyen simogatnivalóan bájos ez a hosszúra nőtt művészdiák, mikor a megvásárolt képek ára felől kérdezi a bizottság.- Nekem még nincsenek ’áraim’. Ahogy önök látják. Eddig is úgy volt, hogy aláírattak velem egy szerződéspapírt, s aztán fizettek.- Óó! Messzemenőkig meg vagyok elégedve - szabadkozik valósággal, mikora honorárium összegét közük vele. Szerényen indul, de meleg, emberi, művészi tartalommal. A fiatal Gácsi Mihályt nem kényeztette el eddig sem az élet. Egy kis családja van már, s mielőtt Szolnokon élete első önálló műtermét megkapta, Budapesten egy munkásszálló kis zugában húzta meg magát feleségével s a kicsivel. Ki hinné, hogy például az Obsitos tréfás képeit úgy metszette, hogy a munkásszálló portásszobájában elvállalta az éjszakai őrséget. így csendben, zavartalanul dolgozhatott s világítása is volt. Már van egy nagy kályhája is a műterem sarkában, de egy hibája van: nem lehet vele fűteni. Egyelőre művészetével melegít.’™ Az a Gácsi Mihály a telep új, befogadott művésze, aki egyébként a Szolnok Megyei Néplap 1956-os forradalom napjaiban A Nép Lapja - A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács Lapja fejléccel megjelenő 98 TÓTH István 1956. november 1-i szám címoldalára Chiovini Ferencnek magyar címerpajzsos, kezében a győzelmet jelképező babérággal diadalmasan vágtató lovast ábrázoló rajzát az újságban való jobb közölhetőség érdekében linóleumba metszette." Chiovini Ferenc: Rajta magyar, 1956. Tusrajz - linóleumba metszette: Gácsi Mihály- Itt jegyezzük meg, hogy A Nép Lapja a Szolnok Megyei Néplap utódlapjaként, 1956. október 28-i, vasárnapi számától november 6-tal bezárólag 7 alkalommal jelent meg, s november 13-tól Tiszavidék címen folytatódott.'00 Az 1955-ös esztendőben nagykorúvá és valódi folyóirattá vált az előző esztendőben útjára indított Jászkunság. Nemcsak küllemében volt észlelhető a második évfolyam első, februári számától kezdve a változás, de alcímében is. Az addig A/4-es formátumú három szám ugyanis 1955 februárjától - megtartva korábbi nevét, 23x16 cm-es formátumban, 2000 példányos, nyomdai előállítású periodikává vált. Ezentúl a Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) Szolnokmegyei Szervezetének kiadványaként látott napvilágot. „...A nyomdai előállítás azt jelenti, - olvashatjuk a II. évfolyam 1. számának „Új köntösben" címmel írott bevezetőjében - hogy a felhasznált papírmennyiség egyharmadával csökken, és ugyanakkor a közölhető anyag kétszeresére emelkedik. E technikai előnyökön túl a változott külsőtől azt reméljük, hogy az eddiginél még nagyobb vonzerőt fog adni kiadványunknak. Azt reméljük, hogy azokat is megnyeri a munkának, akik eddig - talán éppen a kétségtelenül szerényebb megjelenési forma miatt - távol tartották magukat az írástól. Azt reméljük, hogy még gazdagabb, még érdekesebb, még sokrétűbb anyag felszínre jutását teszi lehetővé. Azt reméljük, hogy az ilyen módon megerősített Jászkunság méltó 99 100 99 Rajzolta Chiovini Ferenc, linóleumba metszette Gács (=Gácsi) Mihály. In: A Nép Lapja, 1956. november 1.1. 100 A Nép Lapjára vonatkozó adatokat ARATÓ Antal-SZÁSZ Andrásné 1976. pontatlanul közli. 223
