Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Zsolt: A darumadár
ÖRSI ZSOLT - A DARUMADÁR Mindennapi munkájuknál ostort használó pásztor adatközlőink (kondások, gulyások, csikósok) egyöntetűen a következőket felelték arra a kérdésünkre, hogy miért keresték és szeretik a balos tollat: »azír mer’ csapkodásnál, csörgetískor elkapja az ostor a jobbost«. Ugyanis az ostort tereléskor vagy hajtásnál - kivéve a balkezeseket - jobb kézbe véve és tartva használják. Csápoló, csapkodó tereléskor az ostor nyele és telke legmagasabbra emelve a kalap tetejéig »feljár« és ilyenkor a legtöbbször üti vagy el is kapja a tollat, ha az jobbos, vagyis ha a kalap jobboldalára illő, és oda is van tűzve. Hajtásnál, csörgetéskor, hogy a lehető legnagyobbat szóljon az ostor (egyrészt, hogy messze elhallatsszon, másrészt, hogy riasszon) a fejét, sőt kicsit a törzsét is balra dönti a pásztor és a feje fölött, a mögé is hátra húzza azt, majd nagy ívben csapja ki előre és oldalt. Ilyenkor nemcsak elkapja, hanem letekeri, kitépi az ostor a kalap jobb oldalára tűzött tollat, vagyis a jobbos tollat. Folytonos vele való törődést, rágondolást, bajlódást jelent, és erős megszokást kíván tehát a pásztortól, ha jobbos a tolla.”121 Szűcs Sándor szeghalmi juhász „balos” darutollas kalapban A darvak fogyatkozásával egyre kevesebb lett a darutoll. Divatját múlta, csak a pusztaiak tartották meg a XX. század közepéig. Aki adott a pásztori méltóságra, haláláig viselte. Akinek darutoll nem került, az túzoktollat 121 K. KOVÁCS Péter 1957.56-57. tűzött, ha az sem került, egy pulykatoll is megtette. A túzoktoll egyenes, és azért, hogy jobb állású legyen, meg kellett hajlítani. Keveset elfaragtak a szára belső feléből, a végére kis sárgolyót gyúrtak, ami lehúzta. így megkapta a kellő hajlást. Később a sárgolyót levették róla, s a toll hajlott maradt. A gólya, túzok vagy más nagyobb toliból bokrétát készítettek a kalap mellé. A toll száráról letakarították a zászlaját, csak a végét hagyták meg. A szárat ék alakú bevágásokkal mindkét oldalán bevagdosták, 3-4 cm-enként a szárát felezően felhasították, és a felhasított részt kigöndörítették. A fácán és egyéb színes tollú madarakból is csináltak kalapdíszt. A begyből kivágtak egy kör alakú darabot, kiszegezve megszárították, így tűzték a kalap mellé.122 A hortobágyi pásztorok ritkán cseréltek, illetve ajándékoztak is egymásnak egy-egy szebb, jó állású darutollat.123 A Hajdúságban darutollat pedig csak a legények viselték, a 30 év körüli házasemberek állítólag csak gémtollat tűztek. A Hortobágyon a maga szerzett túzoktoll a pásztorember kalapjának ékessége.124 A tollakat nagy becsben tartották, használat után a tükör mögé tették vagy tokba helyezték, ami leginkább egy átfúrt vastagabb nádszál volt a nép körében. Pálinkával, krétaporral ápolgatták. Végrendeletben hagyták apáról fiúra a becses értéket.125 A darunak nemcsak a tollát használták eleink, hanem a húsát is előszeretettel fogyasztották. „Húsát régen igen nagyra becsülték és kitűnő levest főztek belőle” - írja a Pallas Nagy Lexikona.126 A hortobágyi pásztorok kedvelt csemegéje volt a daru, ha szert tehettek rá. „Balmazújvároson ma is emlegetnek egy daruvadászt, aki ezelőtt negyven esztendővel a böszörményi rétek vizében több mint egy kilométert hason csúszott két daru felé, csak a puskáját és a fejét tartotta ki a vízből. Ugyanő a daru húsát megette, míg a gólyáét kesernyésnek, rossznak tartotta” - írja Sőregi.127 A húsa mellett a csontját is felhasználták. A hortobágyi pásztorok a madár lábszárcsontjából pipaszurkálót, árat, acél-, kova- és bicskatartóikra gyűrű alakú díszt készítettek.128 Különös sípokat készítettek az avarok a daru lábszárcsontjaiból. A régészek által kiásott kettős avar sípok mindegyike, amint azt a kutatások megállapították, darucsontból készült.129 Darucsontból készült avar kori sípok 122 DOROGI Márton 1978.586. 123 BÉRES András 1982.110-113. 124 SŐREGI János 1936.117. 125 SZŰCS Sándor 1977.76.; DOROGI Márton 1978.586. 126 PALLAS V. 1893.46. 127 SŐREGI János 1936.116. 128 MNL 1.1977.555. 129 CSAJÁGHY György 1998. 83
