Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Zsolt: A darumadár
ÖRSI ZSOLT - A DARUMADÁR „Daru, daru elkötöm az útadót Síppal, dobbal Tekenyő kalácsval, Korsó pálinkával. Egy kis darab ágat a földbe szúrtak. „Akkor a daruk kesztek csavarogni fenn, min fejjebb, fejjebb mentek, sokszor... Akkor kihúzta facskát s montuk: Daru, daru, kikötöm az útadót Síppal, dobbal Tekenyő kalácsval, Korsó pálinkával. Erre a darvak tovább tudtak menni.’’41 A Kárpátokon túli magyarság körében általánosan ismert hiedelemre már Domokos Pál Péter is felfigyelt. Szerinte a madarak útjának elzárása - ezzel magasabb régiókba kényszerítésük majd kinyitása varázsverssel ősi hitvilági maradvány.42 Érdekes módon kapcsolódik össze a kitett gyermek, a daru és a tudós pásztor motívuma egy „igaz történetben”. Békésszentandrás és Öcsöd határvidékén, a horgai legelőn élt egy félszemű pásztorember, aki különleges képességekkel rendelkezett. Tudta gyógyítani a veszettséget, ezért - állítólag - még az uradalmakba is elhívták a megbetegedett jószág gyógyítására. Meg tudta mondani, melyik tojásból kel ki kakas, melyikből jérce. Ősszel, libavonuláskor, mindig csak az eget nézte. Azt állította magáról, hogy őt a Gödény-halom és a Körös közt a darvak nevelték fel. Egy daru volt az anyja, amelyiknek az egyik szárnyán egy kis piros toll volt. Ezért hívták Daru Jánosnak.43 A történet különösképpen azért is érdekes, mert a madárnak egy olyan tulajdonságot vélelmez, amelyet általában emlősöknek tulajdonítanak, nevezetesen az elhagyott, kitett gyermeket egy daru neveli fel, s felnőve a gyermekből tudós pásztor lesz. Még egy érdekes hiedelemmel találkozhatunk az Alföldön. Marjai szerint az antikvitásból ered az a hit a Nagykunságon, hogy az első daru vagy gólya láttára meg kell hengergőzni, hogy abban az évben ne fájjon az ember dereka.44 A daruval kapcsolatos szólásokról sem feledkezhetünk meg: Egy után mennek a darvak; Görbén hordja a nyakát, mint a daru; Láss darvat (ritkaságot;) Ő is látott darvat; Levendula ágastul, a húg daru párostul (igen fiatal lány és már van szeretője); Tekereg, mint ősszel a daru.45 (Úgy) Kiabál (kurjongat, óbégat), mint a daru = Hangosan és hamisan énekel; Minden daru keresse meg a (maga) varját! - Mindenki keresse meg a magához illő párt.46 A darvak népszerűségét mutatják a népköltészeti alkotások is. Számtalan dalban fordul elő. Mód nincs rá, hogy valamennyit számba vegyük, de néhányat érdemes felidéznünk:47 41 DIÓSZEGI Vilmos 1957.129. 42 DOMOKOS Pál Péter 1953.255. 43 GUNDA Béla 1958. 64. 44 MARJAI Márton 1988.249. 45 MARGAUTS Ede 1897.116. 46 0. NAGY Gábor 1966.138. 47 A népdalok a következő művekből származnak: ECSEDI István 1927.66. és Magasan repül a daru, Karingosan megfordul; Szárnyaiból, a farkából Sok szép bokréta kihull... * A daru, meg a vadlúd kijáttya, Magad maracc jó ember a pusztába. Mer’ itt nincsen senki téli lakása. Minden madár siet a szállására. Magasan repül a daru, nagyokat is kurjongat, A szárnyából, a farkából szép tollakat hullongat. Szedjed babám, szedjed, kalapom mellé tegyed, Hadd tudja meg e nagyvilág, hogy téged szeretlek. Gyertek ide darutollas legények, Hej, de ha mertek! Hadd tudja meg a babám, Ki a legény a csárdában igazán. Magasan repül a daru, szépen szól, Haragszik rám az én rózsám, mert nem szól, Ne haragudj édes rózsám sokáig, Hisz tied leszek, tied leszek, koporsóm bezártáig. Amott megyen egy kis lány Korsót visz a vállán; Utána megy kapitány Daruszőrű paripán. A népművészeti alkotásokról ugyanezt nem mondhatjuk el. A népi kerámiák elsősorban galambot, közelebbről meg nem határozható énekesmadarakat, illetve kakast ábrázolnak. Gázlómadarakat, illetve darut nem találhatunk közöttük.48 A textíliák és szőttesek díszítményein ritkán előforduló állatábrázolások szinte teljes egészében madármotívumokra épülnek, ebben mégsem kap szerepet a daru.49 A bútorok, egyéb használati tárgyak, munkaeszközök díszítőelemei között sem találhatunk darut, mindenhol a fazekasságnál meglévő madármotívumokkal találkozhatunk, kiegészülve pávával, bagollyal, sassal.50 Ritkán, de a pásztorművészetben azért előkerül a daru. Szűcs Sándor gyűjtéséből ismerünk egy életfa ábrázolással díszített szaru sótartót, amelynek egyik ágán darumadár áll.51 96.; HERMAN Ottó 1914.340.; SŐREGI János 1936.114.; SZŰCS Sándor 1999. 53. Jeles költőink: Balassi, Zrínyi, Arany, Petőfi, Tompa sokat írtak a darvakról. Ezek és népköltészeti összefoglalójuk: HERMAN Ottó 2003. 48 FÜVESSY Anikó 1998.; P. SZALAY Emőke 1998. 49 CSISZÁR Sarolta 1998.; V. SZATHMÁRY Ibolya 1998. 50 K. CSILLÉRY Klára 1998.; SELMECZI KOVÁCS Attila 1998. 51 SZŰCS Sándor 1958.21. 75
