Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Zsolt: A darumadár
TISICUM XXI. - NÉPRAJZ ÉS NYELVTUDOMÁNY Kiscsákón 1848. január-februárjában repceföldön legelésző darvakat lehetett látni. Kardoskúton 1969-ben három daru telelt át úgy, hogy naponta egy tanyaudvaron felállított fácánetetőhöz jártak élelemért.10 Kardoskúton 1983-ban mintegy 2000 daru telelt ki. Ekkor figyelték meg, hogy a nagy hidegben (-10° C körül) a darvak nagy része nem szokásuknak megfelelően, hátra nyújtott egyenes lábakkal repült, hanem hasuk alá húzva előrehajlították, valószínűleg a hőveszteség csökkentése érdekében.11 Tízezres nagyságrendben telelnek Spanyol- ország déli részén, de már a Kárpát-medencében is. A 2012. január 19-én végzett számláláskor több mint húszezer daru volt a szegedi Fehér-tó, Kardoskút, Pusztaszer és a vajdasági Sóskopó területén.12 A darvak költőhelyei elsősorban az alföldi vízjárásos helyek voltak. Itt elsősorban a Nagykunságot, a Nagy-Sárrétet kell megemlítenünk és a Tisza menti ártereket. A darvak azonban nemcsak az Alföldön fészkeltek, hanem egyes dunántúli részeken is, így a Fertő-tónál, a Hanságban, a Balaton mocsaras részein és a Fejér megyei Sárréten.13 A hansági adatok szerint ott még költöttek az 1900-as évek elején. A darutollak szedése, árusítása ugyanolyan intenzíven folyt, mint az alföldi részeken. Pomogyon és Acsalagon még az 1800-as évek végén is tartott egy-egy gazda udvarában szelídített darut dísztollszedés céljára. A darutollgyűjtés igen jó kereseti forrás volt a lakosság számára, ezért mindent elkövettek, hogy darutolihoz jussanak. Ezt leginkább vadászattal érték el, de élve is elfogták. Sokszor azonban megelégedtek azzal is, ha a költési vagy tanyázó helyükön elhullatott tollakat gyűjt- hették össze. Ezeket a tollakat aztán a Hanság északi peremén fekvő gazdag sváb községek lakóinak (Mosonszolnok, Mosonszentjános, Mosonszentpéter stb.) adták el, akik daru dísztolláért szép summát fizettek. Egy-egy kiváló, jóállású tollért 100 vagy akár 200 forintot is megadtak, ami abban az időben egy kisebb vagyonnal is felért. Azonban lehetséges, hogy ez a mértéket alig ismerő vadászat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a darvakat erről a területről végleg elűzzék.14 Egykori szemtanúk elmondásából tudjuk, hogy a daru az ingoványos nádasokban költött, fészkét száraz fűből készítette, és nádtorzsákra rakta. A századvégi ármentesítések, lecsapolások után a darvak kény- szerűségből búzában, rozsban és kenderföldeken is költöttek.16 A madár a Tisza menti falvakban is honos volt a századfordulóig. A vízrendezések, lecsapolások miatt természetes élőhelyei megszűntek szerte Magyarországon. A XX. század legelején még költött nálunk. A vízjárta területek eltűnésével költési lehetőségei megszűntek, azóta csak átvonul az ősi vándorútnak számító Tisza vonala mentén. Napjainkban a legjelentősebb pihenőterületen, a Hortobágyon, a Hajdúságon évente 50-70 000 daru tartózkodik. A Közép-Tisza menti víztározó és más mesterséges tavak folytán az ornitológusok lehetségesnek tartják visszatelepülését, és állandó hazai jelenlétét.16 A daru első említései a XIV. század közepéről ismertek: 1347. Darusag, október közepe, amikor is túlnyomóan DNy felé szoktak átvonulni. 10 BÉCZY Tamás-MÓSANSKY Arisztid-STERBETZ István-SZLIVKA László 1974.27. 11 BANKOVICS Attila 1986.292. 12 Kapocsi István szóbeli közlése. 13 BÉCZY Tamás-MÓSANSKY Arisztid-STERBETZ István-SZLIVKA László 1974.12. 14 SMUK Antal 1954.227. 15 STERBETZ István 2002.37. 16 CSIFFÁRY Gergely 2001.142. 1367. doruosto. Mint látjuk, ezek származtatott helynevek. A második arra is utal, hogy darvak élőhelyéről van szó. „Valószínűleg ősi hangutánzó szó a finnugor korból. A hangutánzó eredet, valamint a hangtani megfelelés nem teljes szabályossága miatt a szó finnugor származása nem vehető teljesen biztosra” - írja a Magyar Történeti Etimológiai Szótár.17 Hankónál azonban korábbi adatokkal is találkozunk, így 1267-ben és 1268-ban már leírják a „darausto” illetve „Daraostou” szavakat.18 19 A hangutánzó eredetet már korábbi szerzők is valószínűsítik. „Krukognak a darvak.’’'* „A darvak mind tsak dru, dru, drut kiáltanak, innét kőit a daru nevezet’’20 Először is nézzük meg, milyen hiedelmek forrása a daru a különböző népek körében. Mint jellegzetesen keleti madár, az ázsiai népek kötődnek erős szálakkal hozzá. A madárhoz kapcsolódó szimbólumok közül első helyen az éberség, a hűség, a bölcsesség és a hosszú élet attribútumait kell kiemelni. Kínában a boldogság és a halhatatlanság jelképe. Azt hitték, hogy ezer évig vagy még tovább is elél. A nap felé repülő madár a társadalmi felemelkedést, érvényesülést jelentette. Sok más madárhoz hasonlóan isteni küldöttnek is tekintették. A lélek- madár szimbólumpár megtestesítője is egyben, hiszen a régi kínai hagyomány szerint ő viszi át a halottak lelkét a nyugati Paradicsomba.21 A taoisták kifejezése a halálra: „daruvá változni”22 A daru a kínai mitológiában a fényesség ősprincípiumával, a „yang”-gal áll kapcsolatban. A daru a tűz és a fém szubsztanciájával táplálkozik, ezért 7. életévében ún. „kis változások” mennek végbe rajta, 16. évében pedig „nagy változások”. Ezek a 160. életévében fejeződnek be, ekkor a daru teste fehér lesz és tiszta, kiáltása pedig az égig hatol. Ezeréves korában kékké változik, és újabb ezer év múltán feketévé. A fehér darvak a tánc mesterei, a feketék pedig rendkívül érzékenyek a zenére. Ritkán találkozni sárga vagy vörös daruval is. A kínai piktúrában gyakorta ábrázolják fenyővel, amely szintén a hosszú élet szimbóluma. Úgy tartották, hogy a halhatatlanok daruháton, főként fehér darun járnak az égbe, ezért gyakorta a halhatatlanok darvának nevezik.23 Japánban „Tiszteletreméltó Úr”-nak szólították őket, és szintén a hosszú élet megtestesítőjének tartották. Mindkét helyen a képzőművészet kedvelt alakjai voltak a karcsú, feltűnően szép testű, elegáns madarak.24 A nyilak tollvégeit sas, sólyom, bagoly és daru farktollaiból vágták ki.25 17 BENKŐLoránd 1967.597. 18 HANKÓ Béla 1933.245. 19 MISKOLCZY Gáspár 1702.310. Sajnos az újabb kiadásból teljesen kimaradt a daru. 20 SZARVAS Gábor-SIMONYI Zsigmond 1890-1893.318. 21 SAUNDERS, Nicholas J. 1996.119. 22 HOPPÁL Mihály-JANKOVICS Marcell-NAGY András-SZEMADÁM György 1995.51. 23 http://www.tavitura.hu/index.php/hu/hasznos/56-darvak.html 24 SAUNDERS, Nicholas J. 1996.119. 25 NAGY László 1987.553. 72
