Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Régészet - Cseh János: Jászberény–Csege-lapos. Felszíni és földbemélyített ház, gödrök, árkok, egyéb telepjelenségek a szkíta korból (2004)

TISICUM XXI. - RÉGÉSZET

említeni, mint kiragadottakat az egyre csak terebélyesedő régészeti emlékanyagból.

Külön kell méltatnom Lébény-Magaspartot. Valóban külön pontja ez a magyarországi kelta telepkutatás korai történetének, még az 1950- 1960-as évekre visszanyúlóan. Felismert, világos alaprajzával, rekonstrukciójával ez az oszlophely együttes az első publikált a maga nemében; a témakörben mozgó dolgozatok minduntalan átveszik és újraközlik. Ugyanígy utólagosan toldom be Sirok-Akasztómály (1970-es ásatás) két szögletes oszlophely csoportját, 4-5x6-7 m méretben. A nagy útépítésekkel összefüggő föltárások eredményei sorából Szombathely említendő, a térség két lelőhelyének kelta kori konstrukció maradványaival, továbbá még Balatonöszöd is.39 A fentebbi sorokkal lényegében végére is értem munkámnak, melynek célja az Alföldön mindeddig párját nem vagy alig találó, részletesen, közelebbről elsőként publikálásra kerülő szkíta oszlopvázas, felszíni épületmaradvány méltatása volt, mint a Jászberény város határába eső Csege-laposi kis településhely egyik, állíthatom: legfontosabb archeológiái jelenségéé. A magyar szkítológia, a szkíta telepkutatás40 nyeresége, lucruma ez, amely egy mindezidáig nagyrészt még üres, de feltétlen kitöltésre váró, új, csak az elmúlt évek során áthajtott lapot jelent a korszak településkutatásában.

európai kelta házakra, rekonstrukciójukra Id. AUDOUZE, Frangoise- BUCHSENSCHUTZ, Olivier 1987. passim (pl. 70. Fig. 27. 2 és 78. Fig. 30. 7). Konkrét felhasználás nélkül, mindazonáltal haszonnal forgattam még RIND, Michael, M. 1992. 116-125. és BAUER, Otto 1992.131-136. passim. Továbbá több dolgozat is releváns a 2006-ban Straubingban tartott konferencia tanulmánykötetében: PRAMMER, Johannes-SANDNER, Ruth-TAPPERT, Claudia 2007. passim.

39 PUSZTAI Rezső 1967. 3. ábra szélül balra (további oszlopgödrökkel), 4. ábra jobbra fönn és 7.; HORVÁTH László 1978. 15. 5. kép fenn középen 20.; KUZMOVÁ, Klára 1980. 320. Obr. 5. 3c.; HELLEBRANDT Magdolna 1991 -1992.114.18. kép és 101., valamint HELLEBRANDT Magdolna 1999. 169. Fig. 110. és 170.; ILON Gábor 2004.176.56. ábra 1-2 és 80., 177.57. ábra 1 és 78.; HONTI Szilvia 2004. 57. XXII. tábla 4 és 56. Még egy kelta oszlopszerkezet a Dunántúlról Dör-Nyilasok, ehhez TOMKA Péter 2001.28. (Békásmegyeren is megfigyeltek egy négyszögletes cölöpsor-rendszert: NAGY László 1958 4.)

40 Az utóbbi évek talán legjobb, részletes, tömör kutatástörténeti összefoglalása, a Békés megyei helyzet apropóján: GYUCHA Attila 2002. 65-66., emellett BÓKA Gergely 2007. 126-127., Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozóan pedig VERES János 2007.46., 48. és 71. - A kézirat formába öntése, zárása/berekesztése, 2007 ősze utáni adatok: Ludányhalászi- kavicsbánya szkíta-kelta településének nyolccölöpös, alapárkos épülete (GUBA Szilvia 2007. 226.) és Tiszalök-Börtön kerek, tapasztott padlós, felszínen emelt épületeinek maradványai (SCHOLTZ Róbert 2007. 54). - Egy cölöpszerkezetes építmény a Kr. e. 5-4. századból (Tarnobrzeg- csoport) a Sandomierzi-alföldön, a Kárpátok előterében: Biatobrzegi. Megtalálható CZOPEK, Sylvester 1997. 45. Ryc. 21. és 73. - Kelta épület nyomai Balatonöszöd-Csárdai dűlőnél: HAJDÚ Ádám 2004. 57. XXII. tábla 4 és 56. Ilyenek a szajki (Dél-Dunántúl) vaskori településen: GÁBOR Olivér 2008. 67. 3. kép és GÁTI Csilla 2009. 72.2. ábra. A régi malomfalvi ásatás nagy felületén: HOREDT, Kurt 1979. 36. Abb. 13. és BERECKI Sándor 2008. 95. Plate 3., valamint 97. Plate 5. [Az alföldi középső vaskori felszíni oszlophelyes lelőhelyek megtalálhatók összegyűjtve CSEH János 2009. (azóta is folyamatosan bővítve, mintegy naprakészen), ahogyan a későbbi időszakra is CSEH János é. n. (gyarapítása ugyancsak permanens)

Irodalom

ALIKHOVA, A. E.

1962. Drevnie gorodishha Kurskogo Posejjma. Lesostepnye kultury skifskogo vremeni. Otvetstvennyjj redaktor A. Meljukova. Materialy i issledovanija po arkheologii SSSR, Ne 113. Moskva, 86-129.

ALMASSY, Katalin

1996. Some new data on the history of the Late Iron Age settlements in the Upper Tisza Region. Archaeologia Austriaca, Band 80. Wien. 227-232.

AUDOUZE, Frangoise-BUCHSENSCHUTZ, Olivier

1987. Villes, villages et campagnes de Europe celtique. Du début du lle millénaire á la fin du le siécle avant J.-C. Hachette

BALOGH Csilla-TÜRK Attila

2005. Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalán 2004. évben végzett ásatásainkról. Múzeumi kutatások Csongrád megyében,

2004. Szeged. 127-137.

BANNER János

1943. Településtörténeti kutatások a hódmezővásárhelyi Fehértó partján. Siedlungsgeschichtliche Forschungen am Ufer des Fehértó bei Hódmezővásárhely. Dolgozatok a m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből, XIX. kötet. 1943. Szeged. 195-202.

BAUER, Otto

1992. Holzverbindungen im Hausbau vor- und frühgeschichtlicher Zeit. Bauern in Bayern - Von den Anfängen bis zur Römerzeit. Katalogredaktion: M. Hahn, J. Prammer. Katalog des Gäubodenmuseums Straubing, Nr. 19. Straubing. 131-136.

BÁCSMEGI Gábor

2005. Balassamagymat, Káposztások (Nógrád megye). Régészeti kutatások Magyarországon 2004. Archaeological Investigations in Hungary 2004. Budapest. 171.

BERECKI Sándor

2008. The La Téne settlement from More?ti. Ethnic und cultural interferences in the 1st millenium B.C. to the 1st millenium A.D. Vol. XII. Cluj-Napoca.

BÉRES Mária

2005. Cölöpvázas szarmata kori épületek a szatymazi határban (Előzetes jelentés). Buildings Supported by Posts from the Sarmatian Ages from the Outskirts of Szatymaz. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, 7. Orosháza. 199-234.

BIERS, William R.

1980. The Archaeology of Greece: An Introduction. Ithaca and London. 107-111

BÓKA Gergely

2007. Addig jár a korsó a kútra... Vaskori kutak Békéscsaba határából. The pitcher goes so long to the well... Iron Age wells from outskirts of Békéscsaba. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 30. Békéscsaba. 111-150.

BÚJNA, Josef-ROMSAUER, Peter

1984 Halstatské sídlisko v Hostiach. Hallstattzeitliche Siedlung in Hoste. Slovenská Archeológia, Rocník XXXII, Císlo 2. Bratislava. 431-452.

BÜCHSENSCHÜTZ, Olivier

1996. Eisenzeitliche Höfe und Fluren im Pariser Becken. Archaeologia Austriaca, Band 80. Wien. 257-260.

48