Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Régészet - Prohászka Péter: Római és bizánci aranyérmek Tiszafüred környékéről

PROHÁSZKA PÉTER - RÓMAI ÉS BIZÁNCI ARANYÉRMEK TISZAFÜRED KÖRNYÉKÉRŐL

Igen Tisztelt Uram!

A beküldött pénz Heracleius és fia Heraclius Constantinus bizánci császárok (Kr. után 613-641) aranya. Sab. I. 274 lap 48bis szám. A M.N.M. Éremtárában már több példányban megvan s így nincsen rá szükségünk, értéke 15-20 kr.

Kiváló tisztelettel 914. VI20.

Mellékelve 1 db. Aranypénz."26

Gohl Ödön Sabatier-féle meghatározása lehetőséget biztosít az érem leírására és besorolására.

Az érem: Heraclius és Heraclius Constantinus solidusa. Gohl meghatározása alapján avers ddNN. Heraclius e const pp.Av a két uralkodó dia- démos mellképe. Heraclius balra, fia jobbra. Revers Victoria Augu, négy lépcsőn álló kereszt, lent a szelvényben BOXX Emissio: MIB 65 (616-625)

Tartózkodása: Ismeretlen

Jász-Nagykun-Szolnok megye területéről több bizánci éremről állnak rendelkezésünkre adatok. Már magának Tariczky Endrének is feltűnt, hogy a bizánci érmek, elsősorban a VI. századiak, milyen gyakran fordulnak elő a megye északkeleti részén.28 29 A számos bronz között azonban aranyak is voltak, mint I. Justinianus császáré, amely a tiszaigari tó helyén került elő.30 Már az avarokhoz kapcsolta a kunmadarasi Heraclius császár-féle solidust, melyről így számolt be: „Madaras Örssel határos nagykunsági megült telep... Történeti emlékmaradványa a füredi múzeumba Antoninus Pius érme 140-142 Kr. u. és Heraclius császár aranyérme 610-641. Kr. u. Ez érem a nagy hunavar birodalomra emlékeztet s egyik maradványa lehet azon évi pénzadónak, melyet az avar király a bizanti császári pénzekből szokott volt évenkint felvenni nagy összegekben."3' Tariczky felismerése, hogy a solidus az avaroknak fizetett adóból származik, helytálló, mivel 574-től kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan és egyre nagyobb összegben áramlottak az avarokhoz a bizánci évpénzek részeként a solidusok.32 A kezdeti 80.000 solidus/év mennyiséget 623/624- re 200.000 solidusra emeltették, amelynek jelentős része, mint a korábbi korszakokban, ekkor is különféle ékszerek, viseleti tárgyak alapanyagául szolgált.33 A több millió solidusból azonban mindössze alig több mint 100 darab ismert a Kárpát-medencéből, melyek közül 41 Heracleius császár verete (Id. a táblázatot és 2. térkép).34 A tiszafüredi solidus a MIB 65 típusba tartozik, amely közel negyede az összes Kárpát-medencei veretnek, melyek talán éppen a 623/624 után felemelt évpénzből származhatnak

28 MNM Éremtár 180A/1914.

29 TARICZKY Endre 1892.15., 24.

30 TARICZKY Endre 1873/a. 229.

31 TARICZKY Endre 1892.24.

32 POHL, Walter 1988.180-181.

33 POHL, Walter 1988.180-181.

34 Ld. közreadásukat: SOMOGYI Péter 1997.; PROHÁSZKA Péter 2004.;

SOMOGYI Péter 2007-2008.

Szolnok megyéből azonban a kunmadarasi és a tiszafüredi mellett még néhány avar kori bizánci solidus ismert. Törökszentmiklósról I. Justinianus érme nagy valószínűséggel az avarokkal került a Kárpát-medencébe.35 Már a VII. század második felének különös és többféleképpen magyarázott bizánci-avar kapcsolatairól tanúskodik Heraclius, IV. Konstantinos és Tiberius MIB 7-8 (674-681) típusú, Karcagon előkerült solidusa.36 Csak sajnálhatjuk, hogy a Damjanich Múzeumban kiállított Heracleius solidusnak a lelőhelyével kapcsolatban nem áll rendelkezésre semmiféle információ, mivel ez - hasonlóan a tiszafüredi darabhoz - a 626 előtti évpénz részeként jutott a Kárpát-medencébe.37

35 PROHÁSZKA Péter 2004.107.

36 PROHÁSZKA Péter 2004.105.

37 BÓNA István 2003.408.

37