Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében
GURZÓ K. ENIKŐ - A LÍRAI ÉS A GEOMETRIKUS ABSZTRAKCIÓ TALÁLKOZÁSA HAMZA D. ÁKOS KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN kapcsolatba került a rokon elveket valló Bauhaus mozgalommal, majd 1926-ban a De Stijlben újabb kiáltványt tett közzé. A lap időközben a dadaizmusnak is helyt adott Mecano című mellékletében. Ennek az lett a következménye, hogy a csoportban, illetve körülötte új személyek tűntek fel, többek között Hans Arp, Man Ray, El Liszickij, Frantisek Kupka és mások, Mondrian viszont kilépett. így aztán a De Stijl 1928-ben deklaráltan is megszűnt, utolsó kiadása 1924-ben jelent meg. 1931-ben meghalt Theo van Doesburg, a következő évben az özvegye még kiadott egy emlékszámot. Bauhaus174 A XX. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye, a konstruktív törekvések központja és gyűjtőhelye, amely nevelési módszerei és az alkotó művészet megújítása révén vált kiemelkedő szerepűvé. Alapja a Bauhaus-eszme, amely Walter Gropius szerint felelet arra a kérdésre, milyen képzettségre van szüksége egy művésznek ahhoz, hogy el tudja foglalni helyét a (gép)ipari társadalomban. A Bauhaus-eszme a valóságban persze több volt, mint az iskolát irányító célkitűzés. Évtizedekre szóló szellemi program, a századfordulón kibomló művészeti törekvések összegezése, alkotói módszer és alkotói magatartás, amely a művészet és ipar, a művészet és technika közötti szakadékot kívánta áthidalni. Az Állami Bauhaus intézményét Walter Gropius alapította meg, amikor 1919-ben összevonta a két weimari művészeti iskolát. Ezek egyikét, az iparművészeti képzőt még Henry van de Velde hozta létre 1902-ben, az ő tervei alapján készült a tanoda és a műhelyépület is. Irányítása alatt a Bauhaus a német Jugendstil (szecesszió), majd az ezt követő kísérletek egyik szellemi központja lett. A háború éveiben van de Velde Gropiust javasolta utódjául, aki új tanárok sorát hívta meg az intézménybe, többek között Moholy-Nagy Lászlót. Az iskola híre, hatása gyorsan terjedt, az 1923-ban rendezett weimari kiállításon pedig már prototípusok egész sorát mutatta be. École de Paris175 A párizsi iskola azoknak a Párizsban alkotó, de nem francia származású XX. századi képzőművészeknek a gyűjtőneve, akik közül sokan nem csatlakoztak egyik avantgárd irányzathoz sem, bár művészetüket az illető törekvések nagyban befolyásolták. Az École tagjai tehát nem tévesztendők össze azokkal, akik csupán tanulmányúton jártak Párizsban, így alkotói tevékenységüket hazájukban vagy más országban folytatták, teljesítették ki. Az elnevezést egyébként már a XIV. században is használták, majd a XVIII. században újra elővették, azokban az évtizedekben, amikor a francia képzőművészet, elsősorban a festészeti mozgalom szintén számos külföldi művészt vonzott Párizsba Zuglói kör176 Molnár Sándor szervezőmunkájának eredményeként alakult meg 1958- ban, és Molnár zuglói lakásáról kapta nevét. A laza baráti társaság az avantgárd művészet megismerését, tanulmányozását tekintette feladatának. Elsősorban a Magyarországon teljesen elhallgatott absztrakt művészet képviselőinek munkássága iránt érdeklődtek. Molnár vezetésével anyagokat gyűjtöttek a külföldi nonfiguratív festőkről, és igyekeztek 174 HOFMANN, Werner 1974. 296-306., KASSÁK Lajos 1972. 111-117., PASSUTH Krisztina 1975.159-189. 175 COGNIAT, Raymond 1988.189-212. 176 FITZ Péter (főszerk.) 2001/3.963. felvenni a kapcsolatot az Európai Iskola belső emigrációba szorított alkotóival. A korabeli irányzatok közül leginkább a francia lírai absztrakcióval rokonszenveztek, Kandinszkij, Malevics és Klee mellett Jean Bazaine írásaiban találtak szellemi támaszra. A kör magját Bak Imre, Deim Pál, Molnár Sándor és Nádler István alkotta. Az 1960-as évek elején gyakran rendeztek vitaesteket a vonatkozó szakirodalomról és egymás műveiről. Molnár zuglói lakásán az említetteken kívül rendszeresen feltűnt Attalai Gábor, Csiky Tibor, Csutoros Sándor, Halmy Miklós, Hencze Tamás, Hortobágyi Endre és Molnár László is. Zuglói kör néven nem állítottak ki, 1963-ban, 1964-ben azonban rendre megtekinthetők voltak festményeik, illetve szobraik Petri-Galla Pál otthonában. 1966-ban a kör számos tagja részt vett az Új Törekvések bemutatóján (amelyet időközben betiltottak). Az 1960-as évek második felében a csoport tagjai, miközben új hatásokkal (pop-art, hard edge) szembesültek, fokozatosan megtalálták saját egyéni hangjukat, és elhagyták a francia lírai absztrakció organikus képi világát. Makay József177 1919-ben Jászberényben született festőművész. Általános- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Rudnay Gyula biztatására 1937-ben beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Műveit biztos rajztudás, merész színhasználat és ecsetkezelés jellemzi. Festészetét az élet szinte minden jelensége inspirálta, mi több, történelmi témák feldolgozásával is foglalkozott. Figyelemreméltók figurális kompozíciói. 1979-ben hunyt el Jászberényben. Litkei József178 Jászberényben született 1924-ben. Festő, grafikus. Cseh Miklóssal és Nagy Lászlóval 1947-ben megalapította a Dési Huber István Népi Kollégiumot. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1951-ben végzett. 1951- től 1984-ig, azaz nyugdíjba vonulásáig az Iparművészeti Főiskola alak- rajz-tanára volt. Egy 1958-ban kiírt ex libris-pályázaton újszerű technikai megoldásaival vonta magára a figyelmet, első díjat nyert. Ezt követően nagyméretű akvarelleket, gobelineket, valamint üvegablak-, mozaik- és bőr-kompozíciókat egyaránt alkotott. A látványból kiinduló munkái realista igénnyel és konstruktív szerkesztéssel készültek, szitanyomatait pedig a szín, a formák és folthatások harmonikus egysége jellemzi. Budapesten hunyt el 1988-ban. 177 http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09732/09897.htm 178 http://artportal.hu/lexikon/muveszek/litkeijozsefjm 333
