Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében

TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET

A háború éveit követően - a megkezdett út vélhetően egyenes folytatásaként - festményeihez a harmincas évek második felének modelljeit használhatta fel. Az absztrakció már ezekben az esztendőkben egyre fontosabb teret nyert a művészeti életben, sőt, a lírai absztrakt megjelenésével rövid ideig ugyan, de annál látványosabban virágzott. Márpedig ez a képzőművészeti divat nagyon is megfelelt Hamza elképzeléseinek. Voltak periódusai, amikor főként kalligrafikus kompozíciókat95 alkotott nyugtalan, heves gesztusokkal, máskor viszont inkább méretes képeket kivitelezett.

41.: Hamza D. Ákos: Genezis IV. (Az első emberpár), 1972, olaj-vászon, 99x76 cm, 95.5.4., Hamza Gyűjtemény és Jász galéria

95 A kalligrafikus iskola a nonfiguratív festészet azon irányzata, amely a távolkeleti kalligráfia hagyományait alkalmazza. Főbb képviselői: Mark George Tobey, Robert Motherwell, Mark Rothko, Hans Hartung, a magyarok közül Korniss Dezső.

42.: Hamza D. Ákos: Pro Domo, 1970, olaj-vászon, 79x53 cm, 95.8.1., Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria

43.: Hamza D. Ákos: Röppálya, 1971, olaj-vászon, 80x60 cm, 95.12.1., Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria

308