Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében
Gurzó K. Enikő A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében A XX. század elején a technika és a természettudományok szinte követhetetlen fejlődésének eredményei ámulatba ejtették a korszerű valóságra fogékony művészeket. Ez az intellektuális pátosz vezette el az említettek egyik csoportját a tiszta kifejezési eszközök kereséséhez, az alkotói folyamatban pedig a maximális szervezettség, a racionális, majd a célszerű szemlélet kidolgozásához. Az erőteljes iparosodás, a művészet társadalmi szerepének átértékelődése, valamint a képzőművészeti izmusok formaeredményeinek együttese egy új mozgalom, a konstruktivizmus1 kibontakozásához vezetett. Kassák Lajos1 2 szavaival élve, a szellemi és az anyagi viszonylatok mélyből jövő forradalmasításának időszaka volt ez, amely intervallumban éppúgy egyetértettek a konszolidált holland polgári társadalom avantgárd művészei, mint a félfeudális viszonyokkal küzdő orosz értelmiség képviselői.3 A hagyomány és a modernitás, a konstrukció és a destrukció, az egyéni és a kollektív, az élet, a technika és a művészet viszonyának felülvizsgálása, átértékelése egybeesett az első világháborúval és az újjáépítés esztendőivel. Az 1910-1920-as években és a következőkben számos stílusirányzat élt egymás mellett, de nem csupán a nyugati világban, hanem a magyar szellemi életben is. Ezt az együttélést példázza Hamza D. Ákos munkássága. Az alapok, no meg a Bauhaus mint kapocs és közvetítő A konstruktivista megnevezést az Alekszander Rodcsenko4 vezette művészcsoport használta először, alighanem Varvara Sztyepanova5 beszélt róla egyik 1921. évi előadásában,6 ám a szó a mai napig él, általában a 1 Az orosz művészetben 1912-ben jelentkező absztrakt irányzat, amely különböző anyagok (fa, üveg, vas, cement stb.) alkalmazásával a tömegek és formák viszonyát jeleníti meg, a geometrikus alakzatokat helyezi előtérbe. Az orosz Vlagyimir Tatlin, Naum Gabo, az 1920-as Realista Manifesztum szerzői, valamint Kazimir Malevics indította el. A konstruktivista művészek a tárgyak ábrázolásában erőteljesen hangsúlyozzák a szerkezeti összetevőket, a tereket és a síkokat. A mozgalom eredményeit leghatásosabban az építészet, főként a Bauhaus gyümölcsöztette. Funkcionalizmus jellemzi, a modern ipari formatervezés kezdeményezője. READ, Herbert 1972a. 173-199., R. BAJKAY Éva (szerk.) 1979. 51-93., SEDLMAYR, Hans 1960. 77-94. 2 Lásd: melléklet 1. 3 http://www.mek.oszk.hu/01300/01372/01372.rtf, illetve: R. BAJKAY Éva (szerk.) 1979.5. Szintén Kassák mondta a következőket: „Nem tudunk többé elhelyezkedni az adott keretek között sem a társadalomban, sem a művészetben. Nem akarunk a régiből újat komponálni. A mi korunk a konstruktivisták kora. Művészet, tudomány, technika egyazon ponton érintkeznek. Az új forma az architektúra.” Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Konstruktivis- tajnűvészet. Továbbá: DÉNES Zsófia 1974.135-144. és G. KOMORÓCZY Emőke 1995. II. fejezet, (oldalszám nélkül) 4 Lásd: melléklet 2. 5 Uo. 3. 6 http://en.wikipedia.org/wiki/Varvara_Stepanova; http://fr.wikipedia.org/wiki/ geometrikus kompozíciókat jelöli. A mozgalomnak lényegében az volt a célja, hogy átvezesse a művészt az alkotás steril eszmei világából az életépítés fizikai, tudati szférájába. Úttörő munkát a korszerű ipari formatervezés, a modern vizuális környezetalkotás, a művészképzés és a művészet nevelőfunkciójának újszerű értelmezése terén végzett. Eredményei elsősorban az építészetben valósultak meg .7 Képviselői az anyagok, a formák, a tér kapcsolatait vizsgálták, az ábrázolás szerkezeti összetevőit a síkok és tömegek matematikailag-logikailag leírható formai rendjéhez kívánták igazítani, s a matéria öntörvényűségéhez való alkalmazkodást hirdették.8 Ma már világosan látjuk, hogy a konstruktivizmus gyűjtőfogalom.9 Oroszországban egész sor egymással rivalizáló irányzatot ölelt fel - a szuprematizmustól a realizmusig, a prountól a produkcionizmusig, a jelenségcsoport így erőteljes visszhangot váltott ki, leginkább Kelet- és Kö- zép-Európában. Tekintve, hogy a hazai mozgalom Bécsben született,10 és a német városokban bontakozott ki, kérdés, mi tekinthető magyar konstruktivizmusnak, kiknek az életműve vagy az egyes életműveknek mely része? Jogos persze egy másik felvetés is, nevezetesen: hogyan kell értelmeznünk a szóban forgó entitást? Hisz bár Magyarországon a fauvizmus, a kubizmus, a szürrealizmus és az expresszionizmus is megérintette a művészeket, a XX. századi avantgárd irányzatok közül kizárólag a konstruktivizmus vált saját orgánumot és programot kifejlesztő mozgalommá.11 Amikor Vlagyimir Majakovszkij12 a húszas évek legelején Párizsban járt, kiállítás-kritikájában a következőképpen fogalmazott: „Először történt meg, hogy nem Franciaországból, hanem Oroszországból kelt szárnyra a művészet új szava - a konstruktivizmus.”13 És ebben igaza Is volt, noha a stílus kivirágzásában elévülhetetlen érdemei voltak Hollandiának a De StijP4 című folyóirat által, Németországnak pedig a Bauhaus15 révén. Utóbbi magyarázhatja Hamza kapcsolatát az irányzattal.16 A De Stijlt Theo van Doesburg17 hívta életre, de az alapítók között találjuk Huszár Varvara_Stepanova 7 R. BAJKAY Éva (szerk.) 1979. 117-124., 144-147., 149-158., SEDLMAYR, Hans 1960. 77-85., SZENTKIRÁLYI Zoltán 2004.607-622. 8 R. BAJKAY Éva (szerk.) 1979.82-85. 9 http://www.magyarmenedek.com/products/6641/A_magyar_konstruktiviz- mus_-_Vadas_Jozsef.htm 10 Tudniillik a Kassák Lajos vezette MA című folyóirat körül szerveződött művészkörben. KASSÁK Lajos 1972.258-287., G. KOMORÓCZY Emőke 1995. II. fejezet (oldalszám nélkül)., PASSUTH Krisztina 1975.13-93,. R. BAJKAY Éva (szerk.) 1979.26-31. 11 KASSÁK Lajos 1972.161-170. 12 Lásd: melléklet 4. 13 http://www.szinhaz.net/pdf/1977_11 .pdf; http://artmagazin.hu/artmagazin_ hirek/hazai_konstruktivizmus.223.html 14 Lásd: melléklet 48. 15 Uo. 49. 16 KOÓS Judith 1996.20. 17 Uo. 5. 291
