Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Zsolna László–Gecse Annabella–Szebenyi Nándor: „Nagy Isten kedvében – örök dicsőségen” Gondolatok a Templomok művészete című kiállítás kapcsán
TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET A gyermek Jézus kegyszobra a prágai karmelita kolostorból terjedt el. A világmindenség gyermeki Ura koronával a fején, királyi palástban, baljában a földgömböt jelképező aranyalmával, gyűrűs jobbjával mellkeresztes főpapként áldást oszt. A szobrocskát Lobkowitz Polyxena kapta Spanyolországból nászajándékba, ő ajándékozta 1628-ban a nagy nyomorral küszködő prágai karmelita kolostornak. A hagyomány szerint a szerzetesek ínsége egyszerre megszűnt, s ennek nyomán a kis szobor tisztelete a prágai nép körében villámgyorsan megnőtt. A XVIII. században innen terjedt el a monarchia egész területén. A Szomorú Krisztus XX. századi faszobra Abádszalókról került a kiállításba. Szomorú Krisztus-szobor Abádszalókról A szenvedéstörténet apokrif mozzanatai közül a legközismertebb ábrázolás. A nagypénteki passiónak azt az epizódját ábrázolja, amikor Jézust egy kőre ültették közvetlenül keresztre feszítése előtt. Ismeretlen XIX. századi festő alkotása a Levétel a keresztről. A képen Mária hét fájdalma közül azt látjuk, amikor a halott Krisztus testét magához öleli a kereszt tövében. A Mária testébe fúródó tőr utal fájdalmára. Krisztus teste körül megkínzatása eszközei hevernek, töviskoronája és a szögek. A téma ábrázolásával kapcsolatban a források nem árulnak el sok részletet, itt Szűz Mária mellett Mária Magdolnát és az úgynevezett „másik” Máriát láthatjuk. A Piéta XX. századi gipszszobor Jászboldogházáról. Feltámadt Krisztus szobra Kunhegyesről Piéta Jászboldogházáról Egy legenda szerint a halott Krisztust, miután levették a keresztről, egy kőre fektették, itt siratta meg az édesanyja. Itália a XIII. században vette át ezt a témát a bizánci művészetből. A középkori misztika hatására, melynek központi témája a szenvedésben való elmélyülés, a fájdalmat erőteljesebben igyekeztek kifejezni: Mária átöleli holt fiát, arcát arcához szorítva tartja, miközben ölében tartja a halott testet. Egész Európában használt és kedvelt ábrázolássá vált később. Kisebb alakban, népies formát öltve kedvelt búcsúajándékká vált. Egyik legismertebb formája az ún. Sasvári piéta. A Feltámadt Krisztus XVIII-XIX. századi faszobra Kunhegyesről származik. 272
