Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár
EGRI MÁRIA - SZÍRT OSZKÁR állást foglaljon el, mely által az orosz ellentámadást feltartóztassa addig, míg visszavonuló csapataink eredeti állásaikba visszatérnek. Szirt hadnagy századával csapataink visszavonulását hősiesen fedezte, s végsőig kitartva találta a gyilkos golyó. Hátlövést kapott. Pár óráig még élt, s a Búgon sikerült még átszállítani, hol hős lelkét kilehelte. Tudorkoviec községben, a leégett görög katholikus templom előtti kereszt mellett, az út mentén temettük el, és sírjának gondozására az ottani derék gör. kath. lelkészt kértük fel. Szirt hadnagy sírját kereszttel jelöltük meg. Az ezred- parancsnokság hősies magatartása elismeréséül kitüntetésre terjesztette fel, s Őfelsége hős bajtársunkat a katonai érdeméremmel a vitézségi érem szalagján tüntette ki. Ütközetekben és ezenkívül is, századjának és feljebbvalóinak nemcsak legteljesebb elismerésére volt érdemes, hanem mint igazi lelkes, hőslelkű katona, példányképe volt környezetének....stb... Állomáshely, 1915. október 9. Hazafias üdvözlettel: Kún László, tábori lelkész Talán Szirt Oszkár tragédiájához tartozik az is, hogy a zsidó művészt, ki egész életében - szüleinek tanúsága szerint - hűséggel ragaszkodott vallásának még szertartásaihoz is, görög katholikus rituáléval temették el. Távol szüleitől és testvéreitől, kikkel oly hűségesen osztozkodott a családi élet örömeiben. Szirt művészetében is kereste a zsidó motívumokat. Első olajfestménye, a 18 éves korában festett Házaló zsidó, amely mély érzéssel és szeretettel közeledik a munkában bánatossá gyötrött zsidó alakjához. Bibliatémák is foglalkoztatták (Mordeháj és Eszter), amint a gyűjteményében talált vázlatok mutatják, és ki tudja, hogy korai halála nem speciális vesztesége-e a bibliai művészetnek is. Az elesett hős festőművész hagyatékában több száz rajz és festmény van. Művészetére talán legjellemzőbb kifejezés: hogy becsületes művészet. Bár pályája összeesik azzal az idővel, midőn friss és termékeny talajt talál nálunk sok új festészeti irány, - mégsem látjuk ennek nyomait az ő piktúrá- jában. Huszonnégy éves korában már tanár és konzervatív. Új csapásokat nem keres. Nem forradalmi, nem lármás talentum, de nem is úttörő. Feltétlenül kemény küzdelmei és kétségei voltak önmagával. Művészetében legnagyobb érték a rajz. A rajznak mestere. Érdekes és tanulságos egymás mellé állítani az iskolában készült rajzait a négy különböző osztályból és végigkísérni a fejlődést, amint a Schwarz I. o., Schwarcz II. o. és Schwarcz III. o. tanuló fokozatos emelkedéssel a Szirt IV. o. tanuló kész művészetéig lendül. Itt már felfogja az arcnak legfinomabb árnyalatait, a szem és száj kifejezésének halk tónusait. Ez a fej már nemcsak rajzot, hanem színeket is láttat. A piktúrában is látni, mint fejlődik napról napra. Ebben a fejlődésben teljesen tudatos. A jégpálya, bárcsak vázlatosan oldja meg a feladatot, de a mozgás kifejezésének technikája, e tömegmozgások művészi összehangolása, bravúros. A mozgás harmóniába olvasztásának érdekes megoldása: a Bokszolok, ahol nem annyira az izmok játékának, mint inkább a két különböző síkban álló alak egybehangolására törekedett. Finom hatást ér el Interieur vázlatával, amely egyelőre csak kísérlet lehetett nagyobb interieur-problémák megoldására. Favágója a táj- és figurális kép egybeolvadásának nemes problémáját keresi, éspedig - ami súlyosabb feladat - nem simulékony és mozgékony díszítőfigurákkal, hanem egy komor, szinte monumentális alakkal, amely maga is egy darab őstermészet Ez a korai komolyság, ez a lépésről lépésre történő előmenetel a legnagyobb garancia arra, hogy Szirt Oszkár - egy bizonyára tervezett külföldi tanulmányút után - egyike a legkitűnőbb fiatal magyar piktoroknak. Aktjain puha és lágy tónus vonul át. ízléses és ábrándozó. Látszólag mindenütt kerüli az izmok, a húsok kemény elrajzolását. Ez a finomsága jellemző portréira is. A tájképekben már inkább költő. Itt önmagával és elveivel szemben engedményeket tesz. Mintha felszabadulna. Egészben véve nagyon érdekes volt ez a 24 éves komoly piktor. Sehol semmi titánság. Még csak egy kis kirándulás sem, az önmaga által önmagának megtiltott berkekbe... Álmaiban a futurista Páris helyett bizonyára a klasszikus Róma, az Uffizi, a reneszánsz képei felé vágyakozott. Családi élete tiszta volt és nemes. Szülei és testvérei között élt, kiket egy percre sem hagyott el. Izmos tehetség tört ketté, dicsőséges pálya akadt meg. Halála érzékeny vesztesége a fiatalok gárdájának s az országnak, mely annyi tehetségeket áldoz a boldog jövőért. ”13 A cikk illusztrációi Favágó: (A Múlt és Jövő 1917. júliusi műmelléklete) Városliget: uo. 250. p. Házaló: uo. 251. p. Tanulmány elsőéves növendék korából: uo. 252. p. Tanulmány másodéves növendék korából: uo. 253. p. Tanulmány harmadéves növendék korából: uo. 254. p. Tanulmány negyedéves növendék korából: uo. 255. p. Önarckép: uo. 255. p. (DJM tulajdona) Nagyapám (vázlat): uo. 257. p. Tájkép: uo. 257. p. Erdő (vázlat): uo. 258. p. Interieur: uo. 259. p. Tájkép: uo. 260. p. (Falu szélén - DJM tulajdona) Arckép: uo. 261. p. (tulajdonképpen egy ülő nő) Arckép: uo. 262. p. A továbbiakban megkíséreljük Szirt Gizella életrajzi adatait a meglévő dokumentumokkal alátámasztani. Elsőként a művész szolnoki művésztelepen folytatott nyári főiskolai tanulmányaival, illetve az innen családjának küldött képeslapokkal foglalkozunk, amelyek szintén Szirt Gizella birtokából kerültek a szolnoki múzeum képzőművészeti adattárába. Mint tudjuk, Szirt Oszkár főiskolás diákként töltött két nyarat a Zagyva-parti kolónián. A régi szolnoki vár helyén, két 6-6 műtermes épületben akkor már tíz éve működő művésztelep sokat köszönhetett a Szolnok-közeli nagybirtokosnak, báró dr. Kohner Adolfnak.14 A nagy műveltségű pénzügyi szakember jeles műpártoló és műgyűjtő volt, aki a gazdasági ügyek mellett mindig megtalálta az utat a művészetek támogatásához. A századfordulót követően saját költségén parkíroztatta a város által művésztelep létesítésének céljaira átengedett területet, majd a telep benépesülése után a kezdeti években nagy összegű alapítványt létesített, s támogatásával lehetővé vált, hogy ifjú művészek számára továbbképző tanfolyam létesüljön Fényes Adolf, Szlányi Lajos és Zombory Lajos irányítása mellett. 1907-ben - írja a Művészet, „Kohner Adolf dr.-nak, a szolnoki művésztelep elnökének ösztöndíját Kővári Szilárd, Halász Hradil Elemér és Körmendi 13 Múlt és Jövő, 1917.256. A cikk első oldalának közepén Szirt Oszkár katonaportréja látható 14 KOHNER Ida festőművész édesapja 243
