Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette X. Az 1953–1956. évek művészetelepi eseményei

SZABÓ ISTVÁN - AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE X. - AZ 1953-1956. ÉVEK MÚVÉSZTELEPI ESEMÉNYEI Összegzés Ami Szolnokot országosan is ismertté tette. A Szolnoki művésztelep története - történész szemmel A dolgozat 2003 és 2011 között a TISICUM hét kötetében megjelent, tíz nagyobb egysége a szolnoki művésztelep történetét járja körül a XIX. szá­zadi korai előzményektől 1956-ig, a háború után fokozatosan felújított, de különböző célokra használt művésztelep 12 műtermének benépesí­téséig. A Szolnoki Művészeti Egyesület 1901-1950 közötti szervezeti és működési szabályzata mellett a törzstag és vendégtag művészek nyári jelenlétével alakuló, viszonylag homogén teleptörténet ettől kezdve teljes egészében megváltozik. A nyári műtermekből bérlakások lesznek, ame­lyek kedvezményezettjei felől a helyi közigazgatás dönt. A sorozat befejező része - e tanulmány - az utolsó esztendőket taglal­ja. 1952-ben Benedek Jenő friss Kossuth-díjával a fővárosba költözik. Műtermét a Rudnay tanítvány P. Bak Jánosnak ítélik, aki 1953-1958-ig kötődik a telephez. Az 1955-től Munkácsy-díjas Botos Sándor 1958- ban, gyűjteményes kiállítása után távozik Szolnokról. A kolóniát néhány éve végzett festők, grafikusok és szobrászok népesítik be. Új korszak indult, új szervezeti és működési keretekkel, többségükben pályakezdő művészekkel. A tízrészes összeállítás a művésztelep Szolnok számára is országos hírnevet biztosító folyamatos működését, a megyeközpont életében évtizedeken át betöltött kulturális szerepét történelmi szemlélettel vizs­gálja. Szándékkal próbálja kikerülni mind a műtörténeti, mind az eszté­tikai konklúziókat. Véleményeket ütköztet, elsősorban azok különböző történelmi helyzetek nyomán alakult, politikai indíttatású változatait. S természetesen ezek hatalmi pozícióból aktivizálódott káros hatását mű­vészetre, kultúrára. A nyaranta szép számmal itt dolgozó művészek, kiállításaik, szolnoki közéleti szereplésük regisztrálása szükségessé tette a helyben megjelent napilapok, folyóiratok, az országos művészeti szakperiodikák vonatkozó írásainak teljes áttekintését. Ezt igényelte az a tény is, hogy a Szolnoki Művészeti Egyesület teljes iratanyagának megsemmisülése mindezidáig szinte lehetetlenné tette a kolónia működésének, művészeinek, azok mű­vésztelephez köthető tevékenységének hiteles felmérését. A telep hiányzó történeti adatainak pótlása, a felkutatott és együtt közölt dokumentumok sora egy majdani művészettörténeti-esztétikai feldolgo­zás alapjául is szolgálhat. Ezek segítségével reményeink szerint megraj­zolható Magyarország egyetlen, 110 éve folyamatosan működő művész­telepének hiteles története. 1912-ben a Szolnoki Művésztelep alapításának 110. és a szerző születé­sének 70. évfordulója alkalmából Szabó Istvánnak a Szolnoki Művészte­lep múltját áttekintő tíz közlését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múze­umok igazgatósága egy kötetben megjelentette. Irodalom ARATÓ Antal-SZÁSZ Andrásné 1976. A Szolnok megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája (1868- 1972). Szolnok. ARTNER Tivadar 1955./a Az V. Magyar Képzőművészeti Kiállításról. In: Szabad Művé­szet IX/2. (február) 1955. /b Művészélet Hódmezővásárhelyen. In: Szabad Művészet IX/10. (október) BENCE Gyula 1975. Három évtized magyar képzőművészete. TIT Művészeti Füze­tek. Budapest. BENEDEK Jenő, ifj. (szerk.) 2002. Benedek Jenő. Kiállítási katalógus. Budapest. CHIOVINI Márta 2008. Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas, Érdemes Művész élete és munkássága korabeli dokumentumok alapján. Budapest. CZIFKA Péter 1954. Képzőművészeti kiállítás Szolnokon. In: Szabad Művészet VIII/5. (augusztus) CSAPÓ György 1953. A dolgozók a III. Magyar Képzőművészeti kiállításról. In: Sza­bad Művészet VII/1. (január-február) EGRI Aranka 1953. Egy kiállítás emlékei. In: Szolnokmegyei Néplap V/231. (októ­ber 1.) 1954. Képek között. In: Szolnokmegyei Néplap VI/163. (július 11.) EGRI Mária 1977. A szolnoki művésztelep. Budapest. 2003. Chiovini Ferenc. In: Tisicum XIII. (szerk.: H. BATHÓ Edit-HOR- VÁTH László-KAPOSVÁRI Gyöngyi-TÁRNOKI Judit-VADÁSZ István) Szolnok. 403-421. 2010. Egy huszadik századi fametsző - Patay Mihály (1910-1956). In: A Herman Ottó Múzeum évkönyve XLIX. Tanulmányok a 60 éves Veres László tiszteletére (szerk. GYULAI Éva-PIRINT Adrea-PUSZTAI Tamás-TÓTH Arnold-VIGA Gyula). Miskolc. 389-409. ERLICH Lajos 1936. Nagyszabású festőiskola lesz a nyáron a Szolnoki Művészte­lepen. Beszélgetés Pólya Tiborral a szolnoki telep lakóinak téli munkásságáról és a jövő terveiről. In: Nemzeti Jövőnk V. évf. (jún. 6.) ÉK Sándor 1953. Festészetünk néhány kérdése a III. Magyar Képzőművészeti Kiállítás kapcsán. In: Szabad Művészet VII/1. (január-február) FENYŐ A. Endre 1949. Kiállítások. In. Szabad Művészet III/5. (május) FITZ Péter (főszerk.) 1999­2001. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon MII. Budapest. GYENES Tamás 1953. Művésztelepek - Művészek vidéken. In: Szabad Művészet VII/5. (szeptember-október) GYOMAI György 1956. Művésztelep. In: Szolnok Megyei Néplap VIII/179. (július 29.) 237

Next

/
Thumbnails
Contents