Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette X. Az 1953–1956. évek művészetelepi eseményei
TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET Patay Mihály: A szolnoki szalmacellulóz-gyár épülete, 1955. Fametszet Patay Mihály: A szalmacellulózgyár gömbfőzője, 1955. Fametszet Patay Mihály: A szalmacellulózgyár fehérítő kádjai, 1955. Fametszet Chiovini Ferenc Behavazott Zagyvapart c. olajfestménye nagyvonalú alkotás, melyet kiforrott stílus jellemez. A könnyedén odavetett vonásokból a tél hidege csap felénk. A művész a hangulatkeltéshez a legegyszerűbb formákat keresi, s éppen ezért soha sem válik öncélúvá... Patay Mihály Zagyvapart télen c. ceruzarajza a pillanat ihletében sebtében papírra vetett vonásokkal tökéletes téli hangulatot ébreszt. A rajz meg- komponálása ugyancsak - a nagy művésznél is ritka - lázas alkotásvágy egy csúcspontjáról tanúskodik A legapróbb, ösztönösen ejtett ceruzavonalak is beszélnek... Patay Mihály: A régi várfalak helyén épült gát a Tisza és Zagyva tövében, 1956. Rajz A kiállítás képei nagyjából két csoportra oszthatók. Az egyik csoport képei - bár fejlettebb művészi eszközökkel megalkotott képek - kevés újat mondanak a ma embere számára, éppen ezért a szürkeség benyomását keltik, elmegyünk mellettük, mintha évtizedek óta megszoktuk volna, hogy szobánk falán függenek. A másik csoport túlságosan sokat akar markolni az újból, s a képek igen gyakran - valami helytelen felfogástól indíttatva - csupán egyszerű, problémában munkafolyamat-ábrázolásba csúsznak. A Szolnok megyei festők képei azért szerepeltek a legjobbak között, mert az újkeresésnek egészséges útját találták meg, ahol összhangban van tartalom és forma. Meglátni az újat az életben és nem felületesen meglátni: nagy feladat, s talán még nagyobb azt megfelelő művészi módon ábrázolni. Reméljük, a Szolnok megyei képzőművészek ezzel a kiállítással is előbbre jutottak az újkeresés helyes útján. "m 1956. január 7-én a Szolnok Megyei Néplapban olvashatjuk, hogy „...A múlt év utolsó napjaiban megjelent Jászkunság második évfolyamának utolsó, decemberi száma...” A cikk szerzője ezután röviden ismerteti a megyei folyóirat szerkezetét, rovatait, cikkeinek tartalmát. A bennünket érintő témáról például megtudjuk, hogy „K. Krämer Márta tanulmánya folytatja a szolnoki művészet előző számokban megkezdett történetét. ” 116 HERCZEGH László 1955.41.; 226
