Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette X. Az 1953–1956. évek művészetelepi eseményei

SZABÓ ISTVÁN - AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE X. - AZ 1953-1956. ÉVEK MŰVÉSZTELEPI ESEMÉNYEI

P. Bak János: Vitatkozók, 1955. Rajz

De Csete Balázs szövegzáró jászsági motívumai, Patay Mihály cikkeket illusztráló fametszetei is rendre felbukkannak a lapoldalakon.108 A folyóirat szerkesztősége valódi profiljának megfelelő módon szívügyének tekinti legjelentősebb kulturális intézményének és az ott folyó munkának a propagálását. A 4. (augusztusi) számban terjedelmes tanulmányt olvashatunk Keszegh Istvánná Krámer Mártától A szolnoki művészet és művésztelep címmel, amely A művésztelepek szerepe a XIX. század magyar képzőművészetében című bevezető rész után az Osztrák festők Szolnokon c. részben két egész oldalas, barna színnyomású Pettenkofen képpel109 illusztrálja a művésztelep hivatalos megalakulása előtti mintegy ötven esztendős előtörténetről szóló összefoglalását.110 A telep történetének következő, III. fejezetét a folyóirat 6. (decemberi) száma közli. Ennek a témája a magyar művészek Szolnokon való megjelenése a telepalapítás előtti Időszakban.111 Ugyancsak a művésztelep és alkotóinak népszerűsítését szolgálja a folyóiratnak A Jászkunság eseménynaptára című rovata is, amelyben az év folyamán rendszeresen közöl a szolnoki kolóniához kötődő alkotókról rövid információkat. így például a 2.

108 MEZŐSI Károly 1955.21.; MOLNÁR László 1955.12., 13. és 14.

109 Magyar paraszt (vízfestmény, 1851) és Szolnoki piac (olajkép, 1851)

110 KESZEGH Istvánná KRÁMER Márta 1955.23-26. Krámer Márta művészet- történész, műemlékvédelmi kérdésekkel foglalkozott, a Művészeti Lexikon munkatársa, Szolnokon született 1928-ban. Ld.: ZÁDOR Anna-GENTHON István 1966.

111 KESZEGH Istvánné KRÁMER Márta 1955.25-28.

(áprilisi) számban Aba-Novák Vilmosról és Pólya Tiborról kapunk rövid életpálya-ismertetést,112 a 3. szám Pettenkofen Ágost-ot mutatja be,113 a 4. szám Vidovszky Béláról és Olgyay Ferencről ír,114 a 6. számban pedig Zemplényi Tivadarról és Czinóber Miklósról kapunk rövid tájékoztatást.115 A folyóirat munkatársai azonban nemcsak a telep múltjával kapcsolatosan tesznek közzé írásokat, de figyelemmel kísérik annak kortárs eseményeit is. Herczegh László például a Szolnok megyei festőművészek szereplését ismerteti A vidéken élő képzőművészek kiállításán való részvételük alapján az alábbiakban. „...A Vidéken élő képzőművészek kiállítása, melyet 1955 őszén rendeztek meg Budapesten, a fővárostól távol élő művészek, a megyei képzőművészeti munkacsoportok tevékenységéről, a megyék, a városok képzőművészeti életének fejlődéséről, eredményeiről adott számot.

Patay Mihály: Mihálka Endre negyvennyolcas honvédtiszt portréja,

1955. Fametszet

A kiállítás képei hazánk jellegzetes tájainak, egyes vidékek életmódjának a művész szemével tipizált tükörképei. A képeken megtalálni a Bükk- hegység kövér/ombú erdeit, a Dunántúl dombos vidékét, a Balaton eget tükröző kék vizét, a bányavidékek szürke házait, a széles Duna vízbebo- ruló bokrokkal benőtt partját. A Szolnok megyei munkacsoport az Alföld éggel összenőtt pusztáit, az alföldi ember életének ellesett pillanatait vitte el a kiállításra képeivel.

P. Bak János két festménye szerepelt a kiállításon: a Leányka és az Ebéd után. Az előbbi mély, meleg színeket hordozó, igen plasztikus kép. A leányka szép, kifejezésteljes arca sötét háttérből emelkedik ki. Egyszerű megoldás, hatást csupán színeinek egészen finom árnyalatbeli hatásával érhet el. Ez a legnagyobb mértékben meg is van. Az Ebéd után fejlett komponáló készégről, nagyvonalú, lendületes ecsetkezelésről tanúskodik.

Botos Sándor Munkácsy-díjas művész A puszta mélye c. olajfestménye alföldi tanyát ábrázol. Sötét tónusú, de nem nyomasztó hangulatú kép. Fő erénye éppen ebben rejlik. Sokan ábrázolták az alföldi pusztát ezekkel az eszközökkel, de legtöbbjük képe - Botos művével ellentétben - reménytelen sivárságot árasztott magából.

112 A Jászkunság eseménynaptára. JAKUII/2.46.

113 A Jászkunság eseménynaptára. JAKU II/3.42.

114 A Jászkunság eseménynaptára. JAKU II/4.42.

115 A Jászkunság eseménynaptára. JAKU II/6.42.

225