Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette X. Az 1953–1956. évek művészetelepi eseményei
SZABÓ ISTVÁN - AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN IS ISMERTTÉ TETTE X. - AZ 1953-1956. ÉVEK MŰVÉSZTELEPI ESEMÉNYEI nagyszerű gépből eddig 134 darab volt gépállomásainkon. 1956- ban, a Második Ötéves Terv első évében munkásosztályunk még 60 kombájnt küld gépállomásainkra. ”85 A Vili. évfolyam március 8-i számában a Szolnok Megyei Néplap gyászhírt közöl. „...Patay Mihály festőművész, a szolnoki művésztelep lakója rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma délután 3 órakor. '* A művészt pár hét múlva Kaposvári Gyula nekrológjával búcsúztatja a szerkesztőség. Patay Mihály: Varjak, 1955. Fametszet „...Patay Mihály élete már gyermekkorában hozzákapcsolódik a művésztelephez. Elemista korában észreveszik tanítói, milyen ügyesen rajzol. S a vékony, barnaképű kis gyerek gyakran vetődik el a Zagyva partjára. Nagyra nyílt szemekkel nézi, hogyan festenek, rajzolnak a művésztelepen. A polgári iskola elvégzése után bejáratos a művészekhez és a nyári szabadiskolákon is részt vesz. Itt érlelődik meg benne az elhatározás, hogy művész lesz. Segítik ebben a törekvésében a művészek is. így a Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként az 1932-33. évfolyam évkönyvének grafikai munkái között szerepel egy rézkarccal, egy linóleum- és egy fametszettel. A további főiskolai évek megmutatják, hogy a fametszet az igazi területe. Böllérek, Disznóölés és Tanya, Kordésok és az Önarckép jelzik fiatalkori témáit. Finom technika és a népmesék levegője érződik metszeteiről. Ötödéves korában Budapest grafikai díját kapja fametszeteiért. S ez már jelzi, hogy Patay Mihály művészete felfelé ível. A 30-as évek végén állami ösztöndíjjal közel három évet tölt Olaszországban. A művészetek hazája, a műemlékek és a táj ragyogó művek alkotására készteti. Velencében a Ponte del Rialto, Firenzében a kivilágított Palazzo Vecchio ragadja meg a figyelmét. De egy emeletes ház tetejéről készült Firenzei háztetők című metszete mutatja, hogy nemcsak a pompás 85 PATAY Mihály rajzai - Szolnokmegyei Néplap, 1955. december 31.2-3. 86 N. N. 1956. Szolnok Megyei Néplap, március 8.6. épületek, hanem az egyszerű témák is alkotásra ösztönzik. Az olasz halászok nehéz, küzdelmes munkáját több metszetben is megörökíti. Tanulmányútja során Afrika partjaira, Tripoliszba is elvetődik. Megrázó erejű fametszete készül ott: a Bambino. Egy néger gyerekfej, mélységes emberi fájdalmat sugárzó szemekkel. A száldúcon pontozásos technikával készült mű hatása alól a szemlélő nehezen tudja magát kivonni. A gyerek fájdalmas tekintete egy egész nép szenvedését fejezi ki. Olaszországi művei azt a gondolatot keltik, hogy művészete majdnem csúcsára ért. A második világháború pusztításai kedvezőtlen hatással voltak művészetére és művészi tevékenységét erősen csökkentették. Összes dúcai, felszerelése elvesztek. S hadifogságból hazatérve ceruzarajzokkal és diófapáccal festett borús színű képeivel folytatta munkásságát. Az 1947-ben Szolnokon rendezett kiállításon már be is mutatja új alkotásait. 1949-ben fametszeteivel egy csoportkiállításon szerepel Budapesten. Ez alkalomból munkáit a Szabad Művészet a következőképpen méltatja: '...A grafikus Patay Mihály fametszetei erőteljesek, valóságos élettel telítettek. Különösen tetszettek az Ökrösfogat, Cséplés és a jó karakter- ábrázo/ású munkás- és parasztfejei. Patay Mihály a realizmus útját járó grafikusaink közé tartozik, akinek műveivel gyakrabban szeretnénk találkozni. w A sikerek új alkotásokra ösztönzik és művészete egy új, harmadik korszakába ér. A kubikosok, parasztfejek, a kövezők, a tiszai tájak mellett a hatalmas építkezések, az öntözőművek, villanycséplés is ecsetje vagy metszőkése alá kerülnek. Finom ceruza- és krétarajzai is új színt jelentenek művészetében. A művészt sohasem választhatjuk el az embertől. Nemcsak a művészetét becsülték az emberek, hanem szerény, pontos, figyelmes, áldozatkész egyéniségét is. Emberi magatartásával nagy népszerűséget szerzett magának. A Tervező Irodán végzett műszaki tervező munkájával is kivívta dolgozótársai megbecsülését. A szolnoki művésztelepről indult Patay Mihály, a fiatalon elhunyt grafikus- művész pályája. Életének és művészetének méltatásához nem szükséges baráti elfogultság. Joggal állapította meg róla Végvári Lajos művészet- történész a szolnoki művésztelep történetével foglalkozó kötetében: ’... aktív tagja a művésztelepnek... Patay Mihály grafikus, aki főleg a szolnoki parasztság életéből vett jeleneteket, enteriőröket és szolnoki vonatkozású tájképeket készít. Fő kifejezési formája a fametszet, amelynek egyik legjobb jelenkori művelője. ”87 88 Kaposvári Gyula írását Patay Mihály Leányfej a napsütésben című munkája illusztrálja.89 Patay Mihály váratlan halála miatt természetesen már nem szerepelhetett a május 26-án a Damjanich János Múzeumban megnyíló megyei képzőművészeti kiállításon. „...Azon a jelentős kulturális eseményen, amely számot ad a megyében élő képzőművészek - festők, szobrászok elsősorban a szolnoki művésztelep lakóinak - az elmúlt hónapok során végzett munkájáról, fejlődéséről. Nem könnyű feladat egy ilyen kiállítás rendezése. S két okból is, hiszen a kiállításnak feladata, hogy bemutassa a megyében - s nemcsak Szolnokon, hanem Jászberényben, Mezőtúron, Törökszentmiklóson és Kunhegyesen is - egyre jobban kibontakozó képzőművészeti életet s ezt úgy tegye, hogy megfelelő színvonalú legyen, csak a legjobb alkotásokat magában foglaló. A képzőművészek megyei csoportja által életre hívott, a Képzőművészeti 87 FENYŐ A. Endre 1949.210. 88 VÉGVÁRI Lajos 1952.64. 89 KAPOSVÁRI Gyula 1956/a. 4. 219
