Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Vadász István: Tiszaszőlős belterületének fejlődése
TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM és a mai Hősök tere elődjének számító régi piactér környékén szinte csak 2-4 telket tartalmaznak. Ez még inkább zegzugossá teszi a belterület alaprajzát. A XIX. század végétől a XX. század második feléig bekövetkezett változások a már kialakult falurészeken alig eredményeztek módosulást az utcahálózatban és a főbb szerkezeti elemekben. Tiszaszőlős belterülete és úthálózata az 1970-es években készült térképlap szerint A belterület ugyanakkor tovább bővült, de ezek a változások már más típusú szerkezeti elemeket eredményeztek. Az utóbbi évszázadban kialakított utcák lényegében véve egyenes futásúak, szinte szerkesztett nyomvona- lúak. Ennek alapvetően az lehet az oka, hogy olyan területen nyitottak új utcákat, ahol a felszíni viszonyok immár nem befolyásolták azok futásirányát. De az 1895-96-ban megépített Karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút vonalvezetésének is minden bizonnyal meghatározó szerepe volt a belterület további fejlődésében - mégpedig két vonatkozásban is. Egyrészt azért, mert az akkori szőlősi elöljáróság kérését teljesítették a vasút tervezői. Eredetileg ugyanis a mai és az akkori belterülettől kissé távolabb, a Nagyszőlő nyugati oldalán lett volna a vasúti megállóhely, amely már a tervezés fázisában heves ellenkezést váltott ki a szőlősiek körében. A módosítási kérelemnek megfelelően a Nagy-aszó parttól nem egyenesen észak felé halad a vasút, hanem a „falu alá kanyarodó” vasútvonalat úgy tervezték, hogy szinte párhuzamosan halad a tőle távolabb lévő, észak-déli irányú Fő úttal. Ám még így is távolabb került az akkori belterülettől, s ez szinte kijelölte a belterület további bővítésének irányát és célját. Ezzel magyarázható, hogy a belterület fejlődése már az első lehetséges bővítéskor a vasútállomás felé történt. így ezen a részen az 1920-as, 1930-as években, több mint 30 család jutott házhelyhez. Módosabb gazda deszkakerítéssel ellátott egykori lakóháza a mai Péntek Ferenc utcában Elsőként a mai Péntek Ferenc utca-Fehér Imre utca találkozása és a vasútállomás közötti terület, a Gárdonyi Géza, a Deák Ferenc és a Jókai utca térsége épült be. Ezt a részt Újsorként ismerik még ma is. A belterület térbeli növekedése mellett a településközpont is jelentős változáson ment át a XIX. század legvégétől a XX. század közepéig. A centrum közelében felépült pazonyi Elek István úrilaka, amely a falu legrangosabb épületeként az 1940-es évek elejéig állt. Elek István földbirtokos úrilaka 1910 körül. Az említett földbirtokos lakásának közelében, a református templom melletti Nóborda térségében a XIX-XX. század fordulóján kezdték el a terület rendezését. Ennek egyik első jele volt az az Erzsébet királyné (a legendás „Sissi”) emlékére ültetett négy darab kocsányos tölgy, mellyel egy leendő ligetet terveztek kialakítani. Az 1898 szeptemberében merénylet áldozatául esett népszerű királynéra emlékeztető négy tölgyből még ma is áll két, igen terebélyesre nőtt példány. 200
