Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Történelem - Fekete István: „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből)

FEKETE ISTVÁN - „A FORRADALOM FEGYVERES VÉDELME, A KATONÁK DOLGA ÉS FELELŐSSÉGE.” 1992-től a „Kablay Emlékbizottság" a Magyar Veterán Repülők Egyesüle­tének szolnoki szervezetévé alakult. A továbbiakban ők folytatták Kablay Lajos emlékének ápolását. 1998. november 30-án a szolnoki MVRE ket­tévált, és létrejött a Szolnoki Veterán Repülő Egyesület Kiss László el­nökletével, 21 alapító taggal. December 7-én megalakult a Kablay Lajos Veterán Repülő Egyesület Staub István elnök vezetésével. 1999. június 26-án került sor a Pozsonyi út folytatásában lévő Kablay tér névadására, valamint az ott elhelyezett, nevét és tevékenységét megörökítő emlék­tábla felavatására. 2002. augusztus 10-én, halálának 15. évfordulóján avatták fel Fáskerti Zsófia képzőművészeti főiskolai hallgató által meg­formált mellszobrát. A művészjelölt annak idején a következőket mondta alkotásáról: „A végleges ’kép’ tulajdonképpen munka közben alakult ki, formálódott, mondhatni azt, hogy az öntés kezdetével vált véglegessé. Ahogy néztem a fényképeket, egy nagyon derűs arccal szembesültem. Arra törekedtem, hogy a szoborban is jelenjen meg az a kettősség, ami Kablay alezredest szerintem jellemezte. Egyrészt a derű, az optimizmus, amit az arckifeje­zéssel, az arcon megjelenő mosollyal törekedtem kifejezni, másrészt a szilárdság, fegyelmezettség, határozottság, ezt pedig az öltözékének megformálásával teremtettem meg, ami egy nagyon határozott légkört kölcsönzött neki. Hogy ez sikerült, erről még a zsűri is meggyőzött, mivel ők is észrevették ezt a kettősséget... A szobor elkészültével megnyugvás­sal tölt el, hogy ezt a jellembeli kettősséget végül is úgy sikerült megvaló­sítanom, hogy az ábrázolás nem sikeredett sem feltűnőre, sem túlzóra. ”4S 2005-ben Kablay özvegye Budapesten lévő lakásukat eladta, felszámolta férjének síremlékét, és a hamvakkal együtt Mezőkövesdre költözött. Férje hamvait a város „Jézus Szíve” plébániatemplomának kolumbáriumában helyezte el. 2011 -ben Szolnok megyei Jogú Város önkormányzati testületének szep­temberi ülésén a volt iskola- és helyőrségparancsnokot 100. születés­napja alkalmából díszpolgárrá választották. Ő volt az első olyan szemé­lyiség, aki halála után kapta meg ezt az elismerést. 1956-ban a magyarországi forradalom és szabadságharc időszakában Szolnok számára a sors különleges adománya volt, hogy polgári és ka­tonai vezetése Dancsi József és Kablay Lajos személyében olyan kvali­tású egyéniségekből állt, akik képesek voltak a bonyolult helyzetekben is kellő józanságot, mérsékletet, diplomatikus magatartást tanúsítani, és ennek alapján cselekedni. Természetesen nem volt egyszerű akkoriban józannak maradni, amikor az önfeledt társadalmi lelkesedés, aktivitás a béklyójából szabadult szabadságvágy lett úrrá az emberek lelkén és akaratán. Talán épp ezért kellettek akkor ezek a vezetők... Azok a sze­mélyiségek, akik saját érzelmeiket uralva a szolnokiak alapvető érdekei által kijelölt mederben tudták tartani az eseményeket. Képesek voltak felismerni azt, hogy itt, ezen a helyen és ebben a történelmi pillanatban nem a szovjetekkel való politikai és katonai szembenállásra, konfrontá­cióra, hanem éppen a kényszerű kapcsolattartásra, azaz a legdrágább emberi élet megóvására van szükség. Mindezeknek az igazságtartalmát ma már a történelmi múltba visszanyúló kutatások és az elemző, a reális értékítélet kialakításán nyugvó emlékezet is igazolja. Közülük álljon pél­daként egy 1956-ban a másik oldalon álló katonai vezetőnek, Jevgenyij Malasenko nyugalmazott altábornagynak 1996-ban dr. Györkei Jenőnek írt levéléből egy idézet: „A történelem azt mutatja, hogy nem lehet erőszakkal hosszabb időn át 49 A szerző beszélgetése a szobor alkotójával az avatás napján. Ünnepség Kablay Lajos születésének 100. évfordulóján Ünnepség Kablay Lajos születésének 100. évfordulóján olyan eszméket egy népre kényszeríteni, amelyeket az nem fogad el... A szovjet csapatok bevonulása Budapestre, majd az ország egész terüle­tére a magyar belügyekbe való beavatkozás volt... A rend és a nyuga­lom helyreállítása az országban a kormány és a magyar nép dolga lett volna... Az 1956 őszén végbe ment eseményeket történelmi tragédiának értékelem”50 Lehetséges, hogy Kablay Lajos posztumusz repülőezredes, Szolnok dísz­polgára nem volt rendkívüli ember, de minden helyzetben meg tudta érteni és értetni a kor szavát, képes volt arra, hogy a legbonyolultabb helyzetekből is megtalálja a kivezető utat. Ez a képesség azokban a napokban pontosan elégséges volt ahhoz, hogy történelmi léptékű magasságokba emelje, s ka­tona nemzedékek példaképévé tegye őt. Dancsi József a forradalmi mun­kástanács elnöke írta jóval később róla a helyi újságban: „Szolnok városának egy adósága van, hogy szobrot emeljen Kablay Lajosnak”! Ez az adóság a hálás utókor jóvoltából teljesült, viszont az utókor el nem évülő feladata, hogy saját érdekében tanuljon a történelmi tanulságokból, és hogy tisztelje és tartsa emlékeztében a nagy elődök által hozott áldozatokat. 50 GYÖRKEI Jenő-HORVÁTH Miklós 2001.290-291. 195

Next

/
Thumbnails
Contents