Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Fekete István: „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből)
FEKETE ISTVÁN - „A FORRADALOM FEGYVERES VÉDELME, A KATONÁK DOLGA ÉS FELELŐSSÉGE.” 1992-től a „Kablay Emlékbizottság" a Magyar Veterán Repülők Egyesületének szolnoki szervezetévé alakult. A továbbiakban ők folytatták Kablay Lajos emlékének ápolását. 1998. november 30-án a szolnoki MVRE kettévált, és létrejött a Szolnoki Veterán Repülő Egyesület Kiss László elnökletével, 21 alapító taggal. December 7-én megalakult a Kablay Lajos Veterán Repülő Egyesület Staub István elnök vezetésével. 1999. június 26-án került sor a Pozsonyi út folytatásában lévő Kablay tér névadására, valamint az ott elhelyezett, nevét és tevékenységét megörökítő emléktábla felavatására. 2002. augusztus 10-én, halálának 15. évfordulóján avatták fel Fáskerti Zsófia képzőművészeti főiskolai hallgató által megformált mellszobrát. A művészjelölt annak idején a következőket mondta alkotásáról: „A végleges ’kép’ tulajdonképpen munka közben alakult ki, formálódott, mondhatni azt, hogy az öntés kezdetével vált véglegessé. Ahogy néztem a fényképeket, egy nagyon derűs arccal szembesültem. Arra törekedtem, hogy a szoborban is jelenjen meg az a kettősség, ami Kablay alezredest szerintem jellemezte. Egyrészt a derű, az optimizmus, amit az arckifejezéssel, az arcon megjelenő mosollyal törekedtem kifejezni, másrészt a szilárdság, fegyelmezettség, határozottság, ezt pedig az öltözékének megformálásával teremtettem meg, ami egy nagyon határozott légkört kölcsönzött neki. Hogy ez sikerült, erről még a zsűri is meggyőzött, mivel ők is észrevették ezt a kettősséget... A szobor elkészültével megnyugvással tölt el, hogy ezt a jellembeli kettősséget végül is úgy sikerült megvalósítanom, hogy az ábrázolás nem sikeredett sem feltűnőre, sem túlzóra. ”4S 2005-ben Kablay özvegye Budapesten lévő lakásukat eladta, felszámolta férjének síremlékét, és a hamvakkal együtt Mezőkövesdre költözött. Férje hamvait a város „Jézus Szíve” plébániatemplomának kolumbáriumában helyezte el. 2011 -ben Szolnok megyei Jogú Város önkormányzati testületének szeptemberi ülésén a volt iskola- és helyőrségparancsnokot 100. születésnapja alkalmából díszpolgárrá választották. Ő volt az első olyan személyiség, aki halála után kapta meg ezt az elismerést. 1956-ban a magyarországi forradalom és szabadságharc időszakában Szolnok számára a sors különleges adománya volt, hogy polgári és katonai vezetése Dancsi József és Kablay Lajos személyében olyan kvalitású egyéniségekből állt, akik képesek voltak a bonyolult helyzetekben is kellő józanságot, mérsékletet, diplomatikus magatartást tanúsítani, és ennek alapján cselekedni. Természetesen nem volt egyszerű akkoriban józannak maradni, amikor az önfeledt társadalmi lelkesedés, aktivitás a béklyójából szabadult szabadságvágy lett úrrá az emberek lelkén és akaratán. Talán épp ezért kellettek akkor ezek a vezetők... Azok a személyiségek, akik saját érzelmeiket uralva a szolnokiak alapvető érdekei által kijelölt mederben tudták tartani az eseményeket. Képesek voltak felismerni azt, hogy itt, ezen a helyen és ebben a történelmi pillanatban nem a szovjetekkel való politikai és katonai szembenállásra, konfrontációra, hanem éppen a kényszerű kapcsolattartásra, azaz a legdrágább emberi élet megóvására van szükség. Mindezeknek az igazságtartalmát ma már a történelmi múltba visszanyúló kutatások és az elemző, a reális értékítélet kialakításán nyugvó emlékezet is igazolja. Közülük álljon példaként egy 1956-ban a másik oldalon álló katonai vezetőnek, Jevgenyij Malasenko nyugalmazott altábornagynak 1996-ban dr. Györkei Jenőnek írt levéléből egy idézet: „A történelem azt mutatja, hogy nem lehet erőszakkal hosszabb időn át 49 A szerző beszélgetése a szobor alkotójával az avatás napján. Ünnepség Kablay Lajos születésének 100. évfordulóján Ünnepség Kablay Lajos születésének 100. évfordulóján olyan eszméket egy népre kényszeríteni, amelyeket az nem fogad el... A szovjet csapatok bevonulása Budapestre, majd az ország egész területére a magyar belügyekbe való beavatkozás volt... A rend és a nyugalom helyreállítása az országban a kormány és a magyar nép dolga lett volna... Az 1956 őszén végbe ment eseményeket történelmi tragédiának értékelem”50 Lehetséges, hogy Kablay Lajos posztumusz repülőezredes, Szolnok díszpolgára nem volt rendkívüli ember, de minden helyzetben meg tudta érteni és értetni a kor szavát, képes volt arra, hogy a legbonyolultabb helyzetekből is megtalálja a kivezető utat. Ez a képesség azokban a napokban pontosan elégséges volt ahhoz, hogy történelmi léptékű magasságokba emelje, s katona nemzedékek példaképévé tegye őt. Dancsi József a forradalmi munkástanács elnöke írta jóval később róla a helyi újságban: „Szolnok városának egy adósága van, hogy szobrot emeljen Kablay Lajosnak”! Ez az adóság a hálás utókor jóvoltából teljesült, viszont az utókor el nem évülő feladata, hogy saját érdekében tanuljon a történelmi tanulságokból, és hogy tisztelje és tartsa emlékeztében a nagy elődök által hozott áldozatokat. 50 GYÖRKEI Jenő-HORVÁTH Miklós 2001.290-291. 195
