Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Fekete István: „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből)
FEKETE ISTVÁN - „A FORRADALOM FEGYVERES VÉDELME, A KATONÁK DOLGA ÉS FELELŐSSÉGE.” Mihály őrnagyot, valamint Gáti századost) a tüntetők elé küldött azzal a feladattal, hogy próbáljanak szót érteni velük, és szándékuktól eltéríteni őket. A tiszti csoport dolgavégezetlenül tért vissza. Lassan hallhatóvá, majd láthatóvá vált a tömeg, amely nem tűnt agresszívnek, csak „ruszkik haza”, „fegyvert a népnek” és más hasonló jelszavakat kiabáltak. A kapunál Dankó alezredes fogadta őket. A „két fél” közötti, fegyverek átadása körüli vita már-már kezdett elmérgesedni és a helyzet kritikussá válni, amikor megérkezett Pobedájával a repülőtérre egyik ezredparancsnoka, Kiss Gyula őrnagy társaságában az iskola parancsnoka. Ezt követően a tárgyalás a következők szerint zajlott le: Kablay: Mit akartok, fiúk? Válasz: Fegyvert, harcolni akarunk! Kablay: Miért akartok ti harcolni, amikor itt vagyunk mi, a katonák, akik ehhez jobban értünk! Különben is, fiúk, higgyétek el, én is ilyen kérdésekben már vén róka vagyok, nem harcolni kell most, hanem tárgyalni, megegyezni,21 Végül is a helyőrség-parancsnoknak érveivel, határozott kiállásával sikerült megnyugtatnia a tüntetők többségét. A katonai étkezdében elfogyasztott étkek után, katonai gépjárművek érkeztek, és a tüntetők elindultak Szolnok felé. Még ezen a napon késő este a debreceni orvostanhallgatók küldöttsége is az előbbihez hasonló szándékkal kereste fel a parancsnokot. Kablay és a társaságában lévő tisztek végighallgatták a fiatalok követelését, az iskolaparancsnok ezt mondta: „Előveszem a pisztolyomat, ifjú barátom, odaadom magának: lőjön itt le, mindenki szemeláttára, majd tegye a fejéhez a fegyver csövét és húzza meg a ravaszt! Ugyanis amit maga mond, ifjú doktor, az egyenlő a gyilkossággal és az öngyilkossággal!”22 Mivel a megszólított diák nem nyúlt a fegyverért, a parancsnok eltette azt, és tettetett haraggal tisztjeihez fordult: „Nem jutna eszetekbe nektek se, hogy a vendégeket legalább egy pohár jó magyar borral megkínáljátok?” A helyzet „tisztázása után” megvacsoráztak, a parancsnok felajánlotta vendégeinek, hogy aludjanak a laktanyában, és csak másnap induljanak vissza Debrecenbe. Kablay alezredes a lakosság felfegyverzésének kérdésében azt a nézetet vallotta, hogy ebben a városban a veszélyek oly mérvűek, hogy a fegyveres harc „még a katonák ügye sem lehet”. Mint szakember jól tudta, hogy itt a fegyverek feletti felügyelet, a kontroll hiánya beláthatatlan következményekkel járhat, tragikus és ezért jóvátehetetlen eseményekhez vezethet. Ez az elgondolása a munkástanácsban (főleg az egyetemisták, a fiatalok képviselői körében) nem aratott osztatlan sikert. Több alkalommal bírálták őt ezért, sőt voltak, akik férfiúi bátorságát, szakmai hozzáértését vonták kétségbe, s több alkalommal érték inzultusok, lakásán és annak környékén atrocitások. Az élet végül mégiscsak őt igazolta... Október 27-én az OLLEP23 utasítására a Kilián Iskola parancsot kapott, hogy Kunmadarason lévő ezredétől négy gépből álló, MiG-15 bisz rajt emeljenek” Nyíregyháza térségébe. Itt a tüntetők egy fegyverraktárt akartak felnyitni. Az első géppár parancsnoka Hagymási Jenő százados, ezredparancsnok, a másodiké Hajdú László főhadnagy volt. A feladatot kis magasságú rácsapásokkal, fedélzeti fegyverek használata nélkül 21 FODOR Gyula 2000.143.; interjú Kablay Lajosnéval 22 TISZAI Lajos 1989.; interjú Kablay Lajosnéval 23 OLLEP=Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokság sikeresen oldották meg. Kablay alezredes jelezte, hogy nem szerencsés, hogy védtelen, civil tömeg oszlatására repülőgépeket vessenek be.24 Október 27-én 19 óra körül, a törökszentmiklósi Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője segítséget kért a főiskola-parancsnoktól. A tüntetők (mintegy 600-800 fő) az ott tárolt MÖHOSZ25 fegyvereket követelték, illetve megelégelve az örökös orosz csapatmozgást, elzárták a 4. számú főutat, ezzel akadályozva a katonai oszlopok mozgását. A kiég. parancsnoka attól tartott, hogy a szovjetekkel való konfliktusnak, valamint a parancsnokságon tárolt fegyverek civil kézbe kerülésének tragikus vég- kimenetele lehet - ami később be is igazolódott. A kérésre az iskoláról azonnal 30 fős, tisztekből, tiszthelyettesekből álló csoport ment a helyszínre azzal a feladattal, hogy megnyugtassa a törökszentmiklósiakat, segítse a parancsnokság állományát, és azonnal beszállítsa a Kilián Iskolára az ott tárolt fegyvereket. A feladat végrehajtása után 12 fő őrzésvédelmi feladatokkal továbbra is ott maradt a városban, a többiek pedig visszatértek az iskolára. Ezekben a napokban Szolnok lakosságát is folyamatosan félelemben tartotta, nyugtalanította a városon áthaladó, szűnni nem akaró szovjet katonai harcjármű-forgalom és a sok-sok idegen katona látványa. Ezért október 28-án Dancsi József, a munkástanács elnöke, Kablay alezredes és Steták József hadnagy tolmács26 társaságában felkereste a helyi szovjet katonai parancsnokot, Kulikov alezredest. Arra kérték őt, vonja vissza katonáit a laktanyákba, illetve a városon kívül lévő körletekbe.27 * Ezzel párhuzamosan felajánlották, hogy a városban, a helyi magyar katonai és rendőri alakulatokkal közösen a rendet fenn fogják tartani. A munkástanács vezetője felajánlotta azt is, hogy boltokat fog nyittatni a város szovjet laktanyáiban, hogy ezáltal is elejét vegyék az esetlegesen ebből származó incidenseknek. A megbeszélés során érintették még a szovjet katonai oszlopot ért kődobálás témáját is. Az orosz parancsnok kifejtette, hogy az ellen nem tud tenni, hogy a lakosság ellenszenvét irányukba feloldja, de a magyaroknak be kell látniuk, hogy a katonái elleni nyílt inzultus könnyen tragédiához vezethet, ezért főleg Kablay alezredest kérte, hogy segítsen ennek a komoly problémának a lakosság körében történő megértetésében. Ez utóbbi érdekében, amikor katonái a lakosság tájékoztatása érdekében több alkalommal is felkeresték a megyeszékhely nagyobb üzemeit (MÁV Járműjavító, papírgyár, bútorgyár, cukorgyár, gépjavító), minden alkalommal kitértek a szovjet katonai menetoszlopokkal való inzultus elkerülésére. Fiatal tisztjeit pedig arra kérte, hogy a helyi egyetemi és tanulóifjúsággal tartott találkozóik alkalmával törekedjenek „szót-váltani” ez ügyben is. Október 28-án a mezőtúri harckocsizok a helyi tanácselnököt, a DISZ- titkárt, valamint két rendőrt és néhány polgári személyt a katonai repülőtérre szállítottak. Ezek az emberek az iskola parancsnokától kértek személyes védelmet, amit ő meg is adott. A városban arról suttogtak az emberek, hogy a laktanyákban a sorállományt a tisztek lefegyverezték, és fogva-tartják. Ennek a rémhírnek pedig az volt a forrása, hogy a harci riadó előírásai miatt október 23-tól a sorkatonák valójában nem hagyhatták 24 Ezen a napon Tiszakécskén Gyurkó vőrgy. parancsára Kecskemétről a MiG- 15-össel felszállt Takács Géza hdgy. lövéseket adott le. 17 halott és 100 sebesült maradt a helyszínen. IVÁN Dezső 1999.171. 25 MÖHOSZ=Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség 26 A hivatalos előírások szerint (annak ellenére, hogy Kablay tudott oroszul) kötelező a tolmács jelenléte 27 Ezekben, a napokban jelentős szovjet katonai erő állomásozott tábori körülmények között Szolnok és Abony térségében. 185
