Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Fekete István: „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből)
Fekete István „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből) Kablay Lajos posztumusz repülő ezredes a katonai helytállás, kötelességtudat, az emberi tisztesség megtestesítője, az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő szolnoki személyisége. Olyan ember volt ő, aki szakmai felkészültségével, hozzáértésével, embertiszteletével, szere- tetével, katonai helytállásával kivívta katonái, továbbá egy nagy Tisza- parti város, Szolnok lakosságának tiszteletét, megbecsülését, szeretetét. Mi jellemezte ezt a gazdag életpályát, hogyan élt, szolgált, hogyan teljesedett be ez a gazdag életút?1 Kablay Lajos21911. október 8-án született Rákosszentmihályon. Édesapja Hari Lajos kőműves segéd volt, akit az első világháborúban kapott súlyos sebesülése következtében korán, 1920-ban elveszített. Édesanyja 1926-ban feleségül ment dr. Kablay Dezsőhöz, aki a hadiárva fiúnak igyekezett apja helyett apja, becsületes, tisztességes gondviselője lenni. Az alig tízéves gyermek mostohaapja vezetéknevét és édesapja keresztnevét vette fel. Kisgyermekként 6-6 hónapot töltött Hollandiában jószolgálati üdülésen. A tehetséges, igen széles körű érdeklődési körrel megáldott fiút mint hadiárvát felvették a Magyar Királyi Honvéd Reáliskolába, majd annak elvégzése után a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia államköltséges, tandíjmentes szakára. 1934. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Első tiszti beosztásában árkász kiképzést kapott, és ezen a szakterületen szolgált. A harmincas években a szolgálati helyéhez közeli helyőrségekben, Szombathelyen, Székesfehérvár-Sóstón, Börgöndön és még több helyütt dübörögtek fel repülőgépek motorjai a magyar légierő ébrentartása, erősítése érdekében. Mind több helyen szorgoskodtak hozzáértő munkáskezek a repülőgépgyártás, -tervezés és az ehhez kapcsolódó kutatómunka érdekében. Őt is, mint minden újra fogékony fiatal tisztet, rabul ejtették a „szemei előtt” újjászerveződő magyar katonai repülés gyarapodásáról, sikereiről szóló hírek, események. 1936-ban egy Fiat CR 32 típusú motoros repülőgépen repülve ismerkedett meg a repülés alapismereteivel. Ez az esemény végérvényesen megszilárdította elkötelezettségét a katonai repülés iránt. 1938-ban négyhetes tanulmányi útra Franciaországba utazott, ahol megalapozta, tökéletesítette német és francia nyelvtudását. 1938-ban a hadirepülés terén folytatta tovább katonai pályafutását. A légierőnél légi-fényképészi beosztásban kezdett. Alapos szakmai felkészültségéhez magas fokú általános műveltség párosult, és jó érzékkel rendelkezett az emberi kapcsolatok kezelése terén is. Miközben légifénykép-kiértékelőként szolgált, elvégezte a megfigyelői tanfolyamot.3 1 A tanulmány elkészítésében nyújtott értékes segítségéért a szerző köszönetét fejezi ki Kablay Lajosnénak, dr. Cseh Gézának, Stroján Józsefnek és feleségének: Gömöri Évának, Bessenyei Sándornak, Szurmay Zoltánnak, Fodor Gyulának és Steták Józsefnek. 2 Kablay Lajos nevének végződését a korabeli hivatalos dokumentumok több helyütt „i” betűvel írták, anyakönyvi kivonatában és a család egyértelmű állítása szerint viszont „y” a helyes írásmód. 3 Megfigyelő vagy navigátor: a légi tájékozódás felkészült szakembere 1940-től a Távolfelderítő Repülőosztály Légifénykép-kiértékelő Csoportjánál kiértékelő tisztként tevékenykedett. 1941. június 26-án, Kassa bombázásakor a vitéz nagybányai Horthy Miklós Repülő Akadémia növendéke. A szakmára való felkészülés és a gyakorlati szakmai munka mellett képes volt arra, hogy elméleti jellegű témákkal is foglalkozzék. Ennek eredményeként a kassai akadémia kiadásában tansegédlete jelent meg Légi felderítés címmel. Ez a szabályzat a katonai tanintézeteknél és a repülőcsapatoknál 1956-ig volt használatban. A második világháború kirobbanását követően közel két évig - 1941 és 1943 között - a távolfelderítő repülőknél bevetésekre járó megfigyelőtisztként teljesített frontszolgálatot. Példás szakmai munkáját, katonai helytállását több hadikitüntetéssel ismerték el. Többek közt megkapta a „Signum Laudis”-t hadiszalagon, kardokkal. 1943-ban Budai Szilárd századostól átvette a Székesfehérvár-Sóstón működő Légi-fényképész Tanfolyam parancsnoki beosztását, és előléptették századossá. Helyettese dr. Miltényi Dénes magyar királyi repülő főhadnagy volt. Még ebben az évben a szolgálati helyén (Sóstón) üzemelő vadászkiképző-századnál Reggiane 2000 „Falco” típusú repülőgépen hajózó kiképzésen vett részt, ahol a sikeres vizsgát követően megkapta a hadi pilótáknak járó „Aranysas” jelvényt. 1943-tól szoros kapcsolatot tartott fenn az antifasiszta ellenállási mozgalommal. Az általa vezetett székesfehérvári légifényképész iskolában számos, politikai nézetei vagy származása miatt bujkálásra késztetett üldözöttnek nyújtott menedéket. így többek között Frank Rudolf és Szigethi Gyula ezért kerülhette el a meghurcolást, a hadbírósági eljárást. A háború vihara Nemseszalók, Mülkhoffenen át Sopronkőhidára sodorta, itt esett orosz fogságba. Hadifogságának főbb állomáshelyei Konstanca, Szevasztopol, Boloklovar, Mikoglovko, Riga voltak.4 Ami magánéletét illeti, 1941 elején megnősül.5 Felesége Augner Erzsébet, aki Zeneakadémiai tanulmányait követően Székesfehérvárott a zeneiskolában tanított. 1941 -ben kötött házasságuk után Székesfehérvárott vásárolt lakásukban éltek. Közeli ismerőseik, barátaik úgy mondták, hogy ők ketten szép párt alkottak. Az ifjú asszonykára volt tanítványai úgy emlékeztek, hogy szép és nyugodt, kiegyensúlyozott teremtés volt, lényében „maga volt a megtestesült jóság.” A háború vége Kablay feleségét Nagy- cenken érte. Az asszony a háborús kegyetlenkedésektől tartva leendő gyermekével a szíve alatt több menekülő asszonnyal együtt indult Ausztria felé. Itt egy kis osztrák faluban, Weinburgban (más helyütt Weinberg- ként olvasható) egy parasztcsalád fogadta be őt és egy másik menekült asszonytársát. Ausztriának ezt a részét és magát a falut is akkor az orosz csapatok tartották megszállva. Röviddel a fiatalasszony megérkezése- azokban az időkben a repülőgép parancsnoka. 4 Kablay fogságba esését és hadifogsága állomáshelyeit Stroján József segítségével sikerült pontosítani. 5 A nösüléshez szükséges 20000 pengős kauciót valószínűleg feleségének jobb anyagi körülmények között élő rokoni, baráti köre adta össze - Bessenyei Sándor szóbeli közlése. 181