Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Történelem - Bagi Gábor: Adalékok Graefl József, Szolnok első országgyűlési képviselője életéhez

BAGI GÁBOR - ADALÉKOK GRAEFL JÓZSEF, SZOLNOK ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE ÉLETÉHEZ hű maradt, és a magyar faj jó hírnevét, mely szerint belátása, a törvé­nyek és törvényes felsőség iránti tisztelete s engedelmességénél fogva, válságos helyzetben és áradozó kedélyállapotában is rendszeresen és kényszereszközök nélkül kormányozható, nemcsak eddigi tisztaságában megőrizte, de még nem csekély erkölcsi előnyére növelte is. Én, Szabolcs megyének időszerinti főkormányzója, a megye polgársá­gának ezen dicséretes magatartásával szemben, örömtelten nyilvánítom elismerő köszönetemet... Midőn e szívélyes köszönetemet közlöm, nem mellőzhetem, mert meg­győződésem szerint közérdekűnek tartom, hogy kifejezést ne adjak azon reményemnek, miszerint e megye minden tényezői oda fognak hatni, hogy miután azon végzetes ügyben, mely a kedélyeket oly hosszasan le­fogva tartotta, az egyedül illetékes földi hatalom, az alkotmányos bíróság, teljes nyilvánosság mellett, döntőleg szólott, az engesztelődés szelleme tért nyerhessen, a gyűlölet pedig háttérbe szoríttassék; - nem mellőz­hetem, hogy kifejezést ne adjak azon várakozásomnak, miszerint közre fogunk működni, hogy azokkal, kiket a törvény polgártársunkká tett, bé­kében együtt élhessenek, és elő fogják mozditani, hogy mire egyrészt a magyar nemzet méltányossága és igazságszeretete szerint különben is törekszik, és mi elől másrészt a haladó kor kényszerűsége s az általános felvilágosodottságnál fogva, hosszú időre elzárkózni úgysem lehet, a tel­jes felekezeti egyetértés és testvériség, a közös haza üdvére, mihamarább meghonosodhassék,”59 A főispán magatartása mindazonáltal sokaknak nem tetszett. Az orszá­gosan egyre élesebb hangot megütő antiszemiták komolyan szidalmaz­ták, míg a szabadelvűek dicsérték a magatartását. Az eltérő vélemények ellenére Graefl a nehéz ügyben jól vizsgázott, amiért hamarosan meg­kapta a Lipót-rend lovagja kitüntetést, majd 1886-ban Ferenc József a főrendiház élethossziglani tagjává is kinevezte.60 Ugyanakkor Graefl híres volt arról, hogy higgadtságát más körülmények között sem igen veszí­tette el. Jósa András, a múzeumalapító vármegyei főorvos a főispánról sajátos, emberi képet festett visszaemlékezéseiben: „Alig fészkeltem be magamat a semmibe, Graefl József akkori főispán magához hívatott és megparancsolta, hogy az 1883. évre vonatkozó egészségügyi jelentése­met, a halálozási statisztikával terjesszem be. Szabadkoztam és megmondottam, hogy Szabolcsvármegyének eddi­gi egészségügyi adatairól annyit tudok, mint Kamcsatkáéról, tehát csak hazugságot irhatok. - Hát hazudjon! mert a vármegye becsülete ezt megköveteli. - Ha Méltóságod hazugságaimért a felelősséget elvállalja, megtehetem. Miután azonban tudtam, hogy ezért a hazugságért örök időre pokolra ju­tok, ha pedig a bűnben más is osztozik, talán kialkudhatom a purgatóri- umot, felezni kell valakivel. Ez a valaki az akkor még süldő doktor Konthy Gyula barátom volt, akivel - biztosra veszem, hogy ott fogunk tartlizni, kva- terkázni és papok is fognak kibicelni, egyszóval jól fogunk mulatni. Onnan valahogy mégis csak be fogjuk magunkat passzus nélkül a menyországba csempészni. Összeülve és tanakodva megállapodtunk abban, hogy következetesnek kell lenni, nem úgy, mint az országgyűlésnek sok tagja, aki mást szavalt a választás előtt, mint utána. Elhatároztuk, hogy Szabolcsvármegyében az előző öt évnek átlaga szerint 1000 lakos közül 48 embernek kell papiroson meghalni. 59 MARGÓCSY József 1993.390-391. 60 így gróf Gyürky Ábrahám nógrádi főispán neki tulajdonította a főrendiház ülésén, hogy végül nem került sor komolyabb atrocitásokra. Tömeges gyilkolás; de hát ennek meg kell lenni. Meg is lett, csakhogy a valóságban sokkal kevesebb kerülhetett a sírba. Kieszmecseréltük, hogy hánynak és milyen betegségben illett volna elpusztulni. A jelentésnek szentírás jelentősége volt, mert a nagyméltóságú minisztéri­um annak vette, különben kacsintott volna reá egyet.”6' Graefl élete hátralévő éveivel kapcsolatban kevés adat maradt. 1883-tól özvegy Elek Menyhértné Csorna Máriával volt vagyoni pere Budapesten, 1000 forint perértékben.621887 őszén a Szabolcs megyei közgyűlés egyik határozatát megtámadta, majd az 1888-as tavaszi pusztító árvíz során, mikor a megye több települése elpusztult, maga is meghűlt. Ezért már júniusban lemondott, de a király nem reagált erre a lépésére. Az év végén ezért újra elfoglalta hivatalát, de 1889 májusában betegsége súlyosbo­dásával immár végleg megvált tisztségétől. Novemberben a fővárosba utazott, ahol a legjobb orvosok kezelése ellenére december 22-én el­hunyt. Tetemét a fővárosban szentelték be, ahol tisztelgett a koporsó előtt számos fővárosi és parlamenti méltóság is. Pár nap múlva a megyaszói kastély parkjában helyezték örök nyugalomra.63 Elgondolkodtató, hogy halála kapcsán Jász-Nagykun-Szolnok megyéből nekrológ nem ismert... 61 CSALLÁNY Dezső 1978.176. 62 Budapest Főváros Levéltára. Polgári perek VII.2.C. Pesti (Budapesti) Királyi Törvényszék, Polgári Peres Iratok, 1883-1.0116. 63 Á. VARGA László 2002/a 446.; BOROVSZKY Samu é. n. (Szabolcs megye) 84. 145

Next

/
Thumbnails
Contents