Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Történelem - Bartha Júlia: Illésy János kunkapitány kertje

Bartha Júlia

llléssy János kunkapitány kertje

Az llléssyek a Nagykunság történetében

Aligha van még egy család a kisújszállási llléssyeken kívül, amely több mint egy évszázadon át adott kunkapitányokat a Nagykun Kerületnek. A Kerület élén 1749-1872-ig, tehát 123 éven át az llléssy család kiváló férfi tagjai álltak. Bár ebben az időben Karcagon volt a Kerület székhelye, a kapitányok Kisújszálláson laktak, innen intézték a Kerület ügyes-bajos dolgait. Iskolázottságukkal, széles látókörükkel jól szolgálták a szűkebb haza ügyeit. Országos jelentőségű szerepet is vállalt néhányuk. Az llléssy család kutatása csak olykor-olykor került az érdeklődés középpontjába. Kevés tanulmány foglalkozik velük, pedig jelentőségük páratlan a Jászkunság közigazgatásának történetében. Résztanulmányok születtek, melyek az llléssyek egy-egy fontosabb tettére hívják fel a figyelmet, de összefoglaló munka vagy az llléssy-hagyaték, a családi levéltár kiadása még várat magára, holott a hátramaradt iratok forráskiadványba rendezve jó adalékokkal szolgálnának a kor alaposabb ismeretéhez. A további kutatásra vár annak kiderítése, hogy hol lappang az llléssy-hagyatéknak az a része, ami eddig nem került elő. A történeti munkák hivatkozásaiból kiderül, hogy a történészek közül többen jól ismerhették a kisújszállási llléssy-hagyatékot. Valószínűnek tartjuk, hogy 1944-ben a háború alatt megsemmisült a Kisújszálláson őrzött llléssy iratanyag egy része. Bár óvatos feltételezéssel az is elképzelhető, hogy Soós Adorján - a Nagykunság kiváló történetírója - révén Pápára került.1 Eddig azonban az elveszettnek vélt anyagból nem került elő semmi. A hagyaték másik, személyes természetű része: részben magánlevelezések, részben kinevezési okmányok azonban átvészelték az elmúlt közel két és fél évszázadot, s bár az llléssyek között kitűnő levéltáros is volt, kérdés, hogy ismerte-e ezeket az iratokat, s ha igen, miért nem kerültek be az Országos Levéltárba? Szerencsére a család leszármazottai gondosan megőrizték a dokumentumok java részét.2 Innen került elő a kunkapitány kertjének alább közölt, páratlanul gazdag és pontos leírása.

Mióta játszottak szerepet az llléssy család tagjai a Nagykunság történetében? Az llléssycsalád legelső ismert tagja, llléssy György 1633. június 27-én kapott II. Ferdinándtól nemesi címet.3 A vele együtt nemességet nyert István, László, Gergely és János külön-külön is érdekes életpályát írtak le. Volt, aki virtigli labanc volt, másikuk Thököly követőjeként a bujdosók keserű kenyerét ette. De egyben minden lléssy megegyezett: a haza szolgálatát tekintették élethivatásuknak.4 *

1 Soós Adorján könyvei Pápán jelentek meg, ahová családi kötelék fűzte. Úgy tűnik, mintha használta volna az llléssy-hagyatékot ott megjelenő munkáiban. SOÓS Adorján 1935., 1944.

2 A családi levéltár megmaradt iratanyagát llléssy Ádám őrzi.

3 KOMÁROMY András 1888.145.

4 Az llléssyek kapitányi tevékenységéről bővebben: ELEK György 2011.175.;

ÖRSI Julianna 2011.

Az llléssy család címere (a Turul közlése nyomán)

llléssy György révén immár a második nemzedék viszi tovább a nemességszerző nevét. Ő a Rákóczi-szabadságharc idején Torna vármegyében élt, a korabeli sajtó Rákóczi fejedelem vitéz katonájaként említette. 1721-ben költözött Kisújszállásra, ahol az 1750-es összeírás a gazdag parasztok között hozta a nevét. Fia, llléssy István 1741-ben 400 lovas hadnagyaként harcolt a jászkun huszárok között Mária Terézia trónjáért, majd az újonnan kiállított jászkun huszárezred élén immár 1000 lovas hadnagyaként Poroszországban küzdött. Hadi érdemeiért apósa, Kisvárday Pap Dániel után llléssy István 1749-ben nagykun kapitány lett. 1753-ban aranyláncos vitéz kitüntetést kapott a királynőtől (ez egy 53 körmöd arany súlyú lánc volt), amiről még a sírfelirata is említést tesz.

llléssy János, Kisújszállás főbírája és feleségének sírköve a kisújszállási déli temetőben (Fotó: Bartha Júlia)

115