Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Néprajz és nyelvtudomány - Pacsai Imre: A kun–magyar kulturális és nyelvi kapcsolatok feltételezett nyomai a frazeológiai párhuzamokban

PACSAI IMRE - A KUN-MAGYAR KULTURÁLIS ÉS NYELVI KAPCSOLATOK FELTÉTELEZETT NYOMAI A FRAZEOLÓGIAI PÁRHUZAMOKBAN

'hegyezi a fülét; felfigyel valamire’ kifejezéssel. A tatár szólásban szereplő mopzbi3y (TaPC 545) ’felemel’jelentésű ige a magyarban alkalmazott kép kialakulását magyarázhatja meg. A metaforikus kép létrejöttében fontos szerepet játszott a zajra felfigyelő állatok, elsősorban lovak, kutyák megváltozott helyzetű füle, mely a korábbi állapothoz képest hegyesnek tűnik. Az állatvilágból vett valós kép motiválta az embere vonatkoztatva a hegyez ige használatát.

A szem szavunk metaforikus jelentése a hálószem, láncszem, (leszaladt) a harisnya szeme, ablakszem összetételekben, szókapcsolatokban van jelen. A tatárban is hasonló metaforikus jelentéssel bír a Ky3 (TaPC 332) 'szem' jelentésű szó; mely ’ablakszemet, a kötött anyag, háló egy elemét is jelöli’. Az európai nyelvekben a „szem” jelentésű szavak nem rendelkeznek ezen metaforikus jelentéssel: láncszem 'német Kettenglied (Glied)’, angol link, francia chainon, maille, maillorí; harisnyaszem: ’német Masche, angol stich, orosz wen, meüKa, német. Masche, Netzmasche, francia maille, angol mesh’: ablakszem: 'lengyel szyba okienna (SWP 2), angol pane of glass’.

A fog szóval alkotott frazeológiai egység van jelen a tatár mein Kaúpay (TaPC 269) 'feni a fogát' és a magyar feni a fogát valakire [dühös rá, bajt akar neki okozni] (ONG 215/760); feni a fogát valamire [nagyon vágyik rá, meg akarja szerezni] (ONG 215/761).

Mellérendelő összetétel szerepel a tatár mew-mbipHaK (TaPC 535) ’fog és köröm’ struktúrában is, mely a következő szólásban szerepel: mein-mbip- Haebi öeneH (TaPC 535) ’minden erejével (szó szerint: foggal-körömmel)’; mein-mbipHaebi denen mnay (TaPC 535) ’minden erejét összeszedve, minden eszközzel védekezik'. A magyar frazeológiában tükörfordításként megjelenő foggal-körömmel összetétel szerepel a következő szólásban: foggal-körömmel (elkeseredetten, egész a végsőkig küzd valaki) (ONG 216/771).

Az antropomorf szemantikai mezőhöz tartozik a tatár am-Kyn (TaPC 49) / Kyn-artK (TaPC 295) ’kéz-láb, végtagok’ összetétel, mely a magyar struktúrával egyező elemekből áll: xyn ’kéz’ és am ’láb’. A tatár összetétel metaforikus jelentése „egészséges, sértetlen”, amely a magyar épkézláb szavunkkal azonos jelentést hordoz. A tatár Kyn-ambiH Cbi3naycbi3 őyncbiH (TaPC 296) 'Egészséges légy!; kezed, lábad ép legyen!’ jókívánságot kifejező formula a magyar épkézláb szó tartalmával mutat hasonlóságot. A magyar épkézláb szavunk használatát szemlélteti az épkézláb gyermeket szült, valamint a Nem tud egy épkézláb mondatot leírni példa. Margalits gyűjteményében szerepel a keze-iába (ME 435) 'a gazda megbízható segítője / jobb keze’; a kézzel-lábbal rajta van (ME 436) ’nagyon el akar érni valamit’ szólás, mely a metaforikus jelentés gazdag voltát igazolja.

A tatár Kynbi 03biH (TaPC 296) ’hosszú a keze; lopós, nem tiszta kezű’ szólás talál magyar megfelelőre a Hosszú kezű (Tolvaj) (ME 435) frazeológiai egységben.

Ugyancsak az elemzett szemantikai mezőhöz sorolható a tatár mama KyKpeiwe (TaPC 510) ’deszkamellű, lapos mellű’ szólás. A magyar frazeológiában is jelen van a deszkamellű (BPC I/ 383) kifejezés, melyet Hadrovics nnocKoapyőbiü ’lapos mellű’ jelentéssel adatok Mindkét nyelv kifejezésében a mama / deszka és a KyirpeK (TaPC 335) mell / szavak szerepelnek.

Az előbbi kifejezéshez kapcsolódik a mama /deszka azonos jellegű metaforikus jelentése, amely az „épeszű” fogalmat jelöli mindkét nyelvben. A tatár 6ep mamaebi kum (TaPC 510) 'nem ép elméjű, hiányzik egy deszkája’ kifejezéssel azonos a magyar hiányzik egy deszkája (ONG 141/99) szólás, mely teljesen azonos képpel jelöli az azonos tartalmat.

A tatár maöaw may (TaPC 555) ’hízeleg, nyalja a talpát' jelentésű szólás

a TaűaH (TaPC 505) ’1) talp; 2) cipőtalp’ és a may (TaPC 704) ‘ nyal ’ MMeeT napa szavakból áll a magyar talpat nyal, talpnyaló szavainkhoz hasonlóan. Az európai nyelvek azonos jelentésű kifejezéseivel összehasonlítva az orosz nu3amb nmKU ’hízeleg, alázatoskodik (szó szerint: a sarkát nyalja’ kifejezés mutat párhuzamot, amit a török-orosz kontaktusokkal magyarázhatunk. A lengyel mutat még hasonló képet a byc lizusem (SWP 834) 'hízelgőnek lenni (szó szerint nyalakodónak lenni)’ kifejezésben. A német Kriecher, Speichellecker, a francia flagomeur, adulateur, vil flatteur, a román lingu§itor, lingáu ’hízelgő, talpnyaló’ tartalmilag megfelelő lexikai egység más nyelvi elemekre épül.

A tatár üOHbi-mupece őenaH (TaPC 191) ’szőröstől-böröstől’ kifejezésben szerepel a üoHbi-mupece mellérendelő összetétel, mely a üoh ’szőr’ és a mupe (TaPC 540) 'bőr, irha’ alkotórészeiben és típusa szerint is megegyezik a magyar szőröstül-bőröstül (ME 699) ’teljes egészében, mindenestől’ jelentésű összetételünkkel. Margalits gyűjteményében szerepel a szőröstül-bőröstül megesz valamit (ME 699) szólás.

Elemei szerint párhuzamosnak tekinthető a üepaeeHe üoh ycksh (TaPC 196) ’enervált, erőtlen, apatikus' (szó szerint: a szívét szőr nőtte be); üepaaeH me/r Säern ’erőtlen, enervált, apatikus ember (szó szerint: a szívét haj nőtte be)’ és a magyar szőrösszívű ’ kegyetlen, kőszívű, fösvény’ jelentésű kifejezés. További közös vonásuk, hogy mindkét esetben negatív emberi tulajdonság fűződik az azonos képhez.

Sajátos párhuzamra találunk a magyar megy a hasa és a tatár av Kumy (TaPC 262) 'megy a hasa’ frazeológiai egység között. Atatár struktúra a magyar kifejezéshez hasonlóan az av ’has' és a Kumy (TaPC 262) ’megy’ komponensekből áll. A magyar hasmenés szónak nincs teljesen azonos kép alkotta megfelelője az európai nyelvekben, amit az angol diarrhée, diarrhoea, a német Durchfall, a román dairee, az orosz noHOC, a lengyel biegunka, rozwolnienie, a horvát proliv, a szlovák hnacka igazol.

A has szerepel a következő tatár közmondásban is nxuibi aui KamaHUbi, HMaH KopcaK fipbuiCbiH (TaPC 716) 'inkább a has szakadjon, mintsem a jó étel megmaradjon’, melynek magyar megfelelőit találjuk szólás- és közmondásgyűjteményeinkben: Inkább (a) has szakadjon (fakadjon / pukkadjon / fájjon), m/nf(hogy) étel (megmaradjon. (ONG 270/350); Inkább haskó fäßon, mint leveske maradjon [tréfás kínálásként] (ONG 270/350) Inkább has fakadjon, mint gombóc maradjon (ME 312); Inkább hasacska fájjon, mint paszuly maradjon. (ME 312)’.

2) Az állatok mint a metaforikus képek szereplői

A kutya / eb alakja a tatár és a magyar frazeológiában a negatív emberi tulajdonságok megtestesítője, ami hasonló világképre, tehát hasonló szemléletre utal. A szemléletbeli hasonlóság azért különös, mivel a tatár és a magyar etnikum közvetlenül nem érintkezett az idők folyamán, így se kulturális, se nyelvi kontaktus nem állhat a hasonlóság mögött.

A tatár smneK (TaPC 686) ’kutya- melléknév’, amely a kutyához fűződő negatív tulajdonságokra utal, jól tükrözi az említett szemantikai vonást. Az am- nex 3UII13Y ’rosszat csinálni, kutyálkodni’; am amneaen umMaca, eve /ryöe (TaPC 687) ’ha a kutya nem kutyálkodik / nem tesz valami rosszat, akkor a hasa fáj’ szólások ugyancsak a negatív tulajdonságra utalnak. A am/ra am ynMe (TaPC 686) ’kutyának ebhalál’; am aea/3 (TaPC 686) ’gonosz fecsegő, csúnyaszájú (szó szerint: ebszáj)'.

A következő magyar frazeológiai egységekben a kutya hasonló negatív megítélést nyer: Kutyának kutya az embersége (ONG 409/2305); Ebhalál (ME 138); Ebhalállal vesszen el (ME 138); Ebszáj (ME 138); Ne higyj az ebszájnak’ (ME 138). Az azonos tartalom azonos képek révén jelenik meg mindkét nyelv esetében.

109