Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Puskás Zoltán: Szolnoktól Paokingig (P. Lombos László és a kínai magyar ferences misszió)

PUSKÁS ZOLTÁN: SZOLNOKTÓL PAOKINGIG 1. Történeti előzmények Ferencesek korai útjai Kínában A téma kibontása előtt röviden áttekintem a fontosabb korai történelmi vonatkozásokat a két kultúra találkozása ürügyén, amelyek az első missziós utakkal álltak kapcsolatban. Keresztények ugyanis már a Tang-kori (618-907) Kínában is éltek, akik a Perzsia felől induló és a Középső Birodalom irányába tartó karavánokhoz csatlakozott hittérőkből álltak. A vallási toleranciájáról nevezetes korszak idején, amint a császár elismerte a keresztény tan „helyességét és igazságát", a nesztoriánusok (elsősorban szírek) már akadálytalanul prédikálhattak a császár védelme alatt a közeli tartományokban. A hittérítők próbáltak alkalmazkodni a kínai kultúrához, és több fogalmat is átvettek a buddhista, taoista és konfuciánus hitből.

1

2 Monostoraikat kínai építészeti formák felhasználásával építették fel, és főleg orvosi és asztrológiai ismereteiket népszerűsítették. A nyugati kereszténység hozzáállásával ellentétben a nesztoriánusok nem törekedtek kizárólagosságra, hanem ötvözték hitelveiket a helyi hagyomány elemeivel.

1

3 Vucung császár (841-847) később betiltott minden idegen vallást, a buddhizmust és a kereszténységet is. A kolostorokat, templomokat leromboltatta, az emlékműveket elásatta, majd a közösségek is felbomlottak. A XIV. század elején már ferences missziósok is beléptek az ország területére, akik keleti szövetségeseket kerestek az iszlám terjeszkedése ellen küzdő európai hatalmak számára. Az olasz, majd francia ferencesek által vezetett küldöttség elsősorban a mongolokat szerette volna megnyerni a muszlimok ellen. Bár diplomáciai megbízatást kaptak a pápai küldöttség tagjai, amikor a mongolok uralma alatt lévő Kínába érkeztek, már a vallás is szerepet kapott. Giovanni da Montecorvino (Montecorvinói János, 1246-1328) olasz ferences barát tizenegy éven keresztül térített, lefordította az Újszövetséget, és templomokat is építhetett Temür kán (1294-1307) engedélyével. A kán nagyon toleráns volt vele szemben, így 1305-ig hatezer kínai alattvalót sikerült megtérítenie, 1307-ben pedig megalapította Ázsia első érsekségét Peking székhellyel.

1

4 Amikor XII. Benedek pápa 1338-ban népes szerzetesi küldöttséget indított Kínába, a velük utazó négy bíboros között már magyar is volt: Gregorius de Hungaria (Magyarországi Gergely). A mongol dinasztia bukásával (1368) együtt a keresztény szerzeteseknek is menniük kellett később az országból, vagy 12 A Középső Birodalomban a kereszténységre a „fény vallása" (csing-csiao) kifejezést használták, a nesztoriánus vallást pedig „dharmának" (vallási tan) nevezték el. Már a Tang-korban lefordítottak több jelentős keresztény szöveget. A nesztoriánusok keleti terjeszkedését összefoglalja: OBRUSÁNSZKY Borbála 2006. 13 Uo. 89-97. 14 Érdemes megemlítenünk ebből a korszakból Ramón Llull (Rajmundus Lullus, 1233-1316) ferences misszionárius, filozófus és feltaláló nevét is. Ő ugyan Ázsiában éppen nem járt (Afrika, Kisázsia), de a vallások közötti megértés és megbékélés terén tett megállapításai (pl: a helyi nyelv elsajátításának szükségessége) nagy hatással vannak a „dialógus" mai teoretikusaira. Lásd: PANIKKAR, Raimon 1999.111-117. megölték őket. Gergely barát 1353-ban tért vissza Avignonba. Ebből a korból származik egy másik magyar, a budai Boldog Escandel (Eskandélyi) Máté története is, akit szintén Kínában öltek meg (kb. 1399), és akiről egy XVI. századi portugál utazó is megemlékezik. A megörökített legenda szerint a szerzetes élete és halála is csodás esemény volt. A történet szerint a ferences testvér feltámasztott öt halottat. Kiváló szónoki képességének köszönhetően sikerült zavarba hoznia a buddhista szerzeteseket (bonc), akik fellázították ellene a lakosságot. A házát felgyújtották, ekkor egy keresztet írt kezével a levegőbe, és a tűz kialudt. Végül halálra kövezték, és a folyóba dobták. Öt napon át lebegett a víz tetején, és ez idő alatt a folyó egyáltalán nem mozdult. Néhány nappal azután, hogy maradék hívei eltemették, a föld meghasadt, és a feltörő vizek elnyelték a várost. Emlékére később keresztet állítottak fel a Peking felé vezető egyik út mellett.

1

5 A XVII. században megjelenő jezsuita atyák között is találunk ismerősen csengő nevet, pl. Gruber Jánosét (Johann Grueber). A Sárospatakon 1680-ban eltemetett misszionárius Johann Adam Schall von Bell oldalán, az európai matematikai és csillagászati eredmények megismertetésével szerzett hírnevet a császári udvarban. 1661-ben, visszautazván Magyarország felé, még a tibeti láma, Ngáváng Lophszáng Gyácó (16171682), a „nagy ötödik" vendégeként is eltöltött két hónapot Lhászában, közben lerajzolta a félkész Potala palotát is. Azóta is őt tartják az első európai Tibet-kutatónak.

1

6 A XIX. században Erdélyi Ignác és Ürge Ignác lazarista szerzetesek is jártak Kínában, akik elsősorban karitatív munkákat végeztek.

1

7 Az első világi magyar ember pedig gróf Andrássy Manó volt, aki utazásai során érintette Kantont és Honkongot is. E felsorolásszerű áttekintés inkább azt illusztrálja, hogy a hittérítőket az erős küldetéstudat vezérelte a Távol-Keletre, míg az utazók inkább kuriózuma miatt látogattak a vidékre, bár Kína valódi megismerésére nem igazán törekedtek. Anynyi azonban világos, hogy az első magyarok tehát ferencrendi misszionáriusok voltak. A kultúraközi párbeszéd esélyei A régi Kínába érkező idegeneket, követeket és kereskedőket az éppen uralkodó császárok, hatalmi érdekeiktől függően, általában jó bánásmódban részesítették.

1

8 Akik nem ilyen célokkal érkeztek az országba és gyanús üzelmeik voltak, azokat a birodalom határvidékére irányították és ellenőrzés alatt tartották. Akit azonban átengedtek, az joggal remélhette, hogy elfogadásra talál, amennyiben alkalmazkodni tudott a helyi kultúrához, és elsajátította a helyi dialektust. A keresztény missziótörténet fontos momentuma, hogy a Kínába elsőnek érkező XVI-XVII. századi jezsuiták hamar rá15 MENDES PINTO, Femao 1992.123-127. 16 HOFFMANN, Helmut 2001. 56. 17 LÉVAY Mihály 1937/1. 494. 18 Például a XVI-XVII. században érkező jezsuiták sikere is elsősorban a kínaiak „jó szándékán" múlt. VÁMOS Péter 2003. 21. » 107 «