Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Vadász István: Kiss Pál honvédtábornok életútja
VADÁSZ ISTVÁN: KISS PÁL HONVÉDTÁBORNOK ÉLETÚTJA tó, hogy az írásban kezdeményezett és dokumentált péterváradi megbízatás ellenére Kiss Pál egészen 1849 májusának másodikfeléig az I. hadtest gyalogos hadosztályánál szolgált, és részt vett a budai vár visszafoglalásában is. Május 21-én Kiss Pál ezredes hadosztályának több zászlóalja bejutott a várba, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a várőrség ellenállása megtörjön. 2 5 Az I. hadtesttől távozó, Péterváradra alighogy megérkező Kiss Pál május 28-i keltezéssel kapta Kossuth azon rendelkezését, hogy „késés nélkül" siessen Aradra, ahol találkoznia kell Vukovics Sebő igazságügyi miniszterrel, akitől újabb feladatot fog kapni. Az új feladat a kormány legújabb, 1849. május 20-án kigondolt, majd május 28-án elhatározott tervével volt összefüggésben. Ez a terv arra irányult, hogy a kormány Bem tábornok Bánságban harcoló hadtestét Komárom környékére rendelje fel. Mivel azonban a kormány már előre számolt a lengyel altábornagy vonakodásával, erre az esetre a felvonulandó hadtest vezetésére Kiss Pált jelölték ki. Vukovics visszaemlékezéséből és a korabeli dokumentumokból kiderül, hogy a kormánybiztos-miniszter erre is fel volt készítve. „Ez esetben fel voltam hatalmazva a péterváradi parancsnokot, Kiss Pál ezredest tábornoknak kinevezni, s reábízni a felküldendő tizenkétezer ember vezényletét Tábornoki kinevező levele azon esetbeni használat végett kezembe adva volt," 2 6 Kiss Pál tábornoki kinevezési 25 MÉSZÁROS Károly 1862. Itt ismertet több olyan levelet, amely arra vonatkozik, hogy Kossuth és Perczel Mór között nézeteltérés támadt, mivel Perczel öccsét, Miklóst nevezte ki 1849 áprilisában a péterváradi vár parancsnokának. Ezzel szemben Kossuth 1849. április 14-i keltezésű levelében Kiss Pálra kívánta bízni a „nemzet egyik legfontosabb kincsét", a péterváradi várat. 26 A kormány 1849. május 28-i elhatározását, Kossuth Kiss Pál ezredeshez, Pétervárad parancsnokához írott levelét lásd: KOSSUTH Lajos Öszszes Munkái, Budapest, 1955., XV. 236. sorszámon. Vukovics küldetését lásd: VUKOVICS Sebő 1982.106., illetve KOSSUTH Lajos Összes Munkái, 1955. XV. 232. és 241. sorszámon. dokumentuma valóban 1849. május 28-i keltezésű, mely arra enged következtetni, hogy Vukovics küldetése valóban komplikált körülmények között történt. 2 7 Kossuth a Vukovicshoz írott levelében azt is leszögezi, hogy Kiss Pállal mind várparancsnokként, mind pedig a felrendelendő sereg vezetőjeként nyugodtan számolni lehet, mert „...az pedig tudva van, hogy Kiss Pali egyik legderekabb katonája az országnak. Aztán hiában - legyen Móricz igazságos. Lássa meg Henczi példáján, minő képzett katonai gyakorlottság kell a várparancsnoksághoz - s minő erődítési tudomány és mennyire növelheti a parancsnok katonai képzettsége a vár védelmét." Mivel Bem inkább egyedül visszament Erdélybe, Arad helyett végül Nagybecskereken találkozott Kiss Pál és Vukovics: „de miután Bem nem volt már a Bánságban, én Becskerekről azonnal Becsére írtam Kiss Pálnak, merre neki keresztül kellett menni, hogy Bemet már nem kereshetjük, hanem hogy jöjjön hozzám Becskerekre." S mivel a felvezetendő sereg nem állt rendelkezésükre, Vukovics és Kiss Pál visszautazott Péterváradra. 2 8 Kiss Pál június 4-i visszatérése Péterváradra azonban újra felbőszítette Perczel Mórt, ám végül Vukovics úgy oldotta meg a problémát, hogy Perczeit javasolta a felvonuló hadtest parancsnokának, Kiss Pált pedig véglegesen 27 Kiss Pál tábornoki kinevezése: MOL H.2. 0HB iratok. 66. doboz. Iktatás nélküli iratok, dátum szerint. Az 1849. május 28-i kinevezést közli HERMANN Róbert 1992 154. 28 VUKOVICS Sebő 1982. 110. » 97 « A péterváradi vár helyszínrajza, 1716-os állapot (Varjú Róza rajza) Kiss Pál tábornoki kinevezésének fogalmazványa, 1849. május 28.
