Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Vadász István: Kiss Pál honvédtábornok életútja

Vadász István Kiss Pal honvédtábornok életútja Tiszafüreden múzeum és utca viseli a nevét a diószegi (Bihar vármegye) születésű Kiss Pál honvédtábornoknak, mégis viszonylag keveset tudunk róla.' Az utóbbi években megjelent publikációk ellenére még ma is hiányos kép él vele kapcsolatban, így célszerűnek látszik a korábban közzétett eredmények ismertetése. Annál is inkább, mivel számos új adattal tudjuk kiegészíteni korábbi ismereteinket. Kiss Pál életrajzi adatai még mindig hiányosak kissé. Több adat arra utal, hogy még születésének éve sem bizonyos. Vagy 1808-ban vagy 1809-ben, az akkori Bihardiószeg nevű mezővárosban született, görögkeleti (ortodox) vallású családban. Nem egyértelműen eldöntött, hogy a család macedo-román (cincár, azaz a románnal rokon árumén vagy aromán) vagy görög eredetű volt-e. Annyit tudunk, hogy 1795. április 7-én egy bizonyos Kiss Pál nevű diószegi „görög kereskedő" és felesége Bimbó-Lázár Anna, továbbá hat gyermekük- János, György, Konstantin, Demeter, Pál és Erzsébet - magyar nemességet nyert I. Ferenc királytól. A családi címer vágott pajzsának felső osztálya kék, az alsó vörös. A felső osztály kék udvarában, előtörő koronás hölgy látszik, jobb kezében három aranykalászt, a balban két piros szőlőfürtöt tartva. Az alsó osztály vörös udvarában zöld halmon, hátulsó lábain arany oroszlán áll, első jobb lábával kivont kardot, a másikban aranymérleget tartva. A pajzs fölötti sisakdíszt a sisakkoronából előtörő, címerképhez hasonló oroszlán jelenti. A pajzstakaró jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. (1. kép) 1 Az utóbbi évtizedekben több tanulmány is foglalkozott a korábban kevéssé ismert honvédtábornok életével. BONA Gábor 1983.199-200.; PAPP Izabella 1997. 101-122. és 1998. 59-116.; VADÁSZ István 1989.; 1998. 69-75.; 2000.105-114.; 2003. 25.; DIÓSZEGI György-DIÓSZEGI Krisztina 2008.15-31. Mindezek ellenére - sajnálatos módon - a tiszafürediek között újabban súlyos ismerethiányról árulkodó megjegyzések, nem egy vonatkozásban erőteljes félreértelmezések jelennek meg Kiss Pál életútjával kapcsolatban. Ezek egyike visszaemlékezés formájában is megjelent egy gyűjteményes kötetben - MOLNÁR Gabriella 2006.186. Ismeretlen alkotó Kiss Pálról készített portréja, 1837-ből A család konkrét érdemeiről írásos dokumentumok nem állnak rendelkezésre, ám a címerpajzson előforduló címerképek igen beszédesek. A gabona, a szőlőfürt és a mérleg minden bizonnyal a gabona- és élelmiszerkereskedésre utal, a kard pedig háborús konfliktust, valamilyen hadicselekményt idézhet fel. Vagyis mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy a Kiss család talán az 1790 körüli, törökkel folytatott háború idején, a bécsi udvar számára teljesített hadiszállítással szerzett érdemekért nyerhette el a nemesi címet. És ezzel a lépéssel a család elindult azon az úton, amelyet abban az időben számos más, etnikailag idegen származású család követett: a magyarságba való asszimilálódás útján. Kiss Pál későbbi honvédtábornok a nemességet szerző Kiss Pál unokájaként született, vélhetően 1809 legvégén. A család magyar rendi társadalomba való beilleszkedését jelzi, hogy elemi iskolái után a debreceni református kollégiumban tanult, majd 1828-ban, tehát 19 évesen katonai pályára lépett. Ebből arra következtethetünk, hogy Kiss Pál nem valamelyik sorgyalogezred nevelőiskolájába járt, hanem gimnáziumi tanulmányait befejezve jelentkezhetett az egyik - minden bizonnyal szülőhelyéhez közeli - sorgyalogezredbe. Ebben az időben ugyanis egy ezredparancsnoknak jogában állt valamelyik tehetséges, ambiciózus, a tiszti pálya iránt fogékony, jó testi felépítésű, művelt, kellő iskolai végzettségű fiatalt felvenni hadapródi beosztásba, annak ellenére, hogy az nem végzett az ezred nevelőiskolájában. Kiss Pál családjának nemesi címere (Varjú Róza rajza) » 93 «