Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Szathmáry István: A kunsüveg mint a katonai csákó őse

SZATHMÁRY ISTVÁN: A KUNSÜVEG MINT A KATONAI CSÁKÓ ŐSE 12. ábra - Német rendőrcsákó (Forrás: Internet) 13. ábra - Ferenc József császár és király „szilvamérő"-vel a fején (képeslap az első világháború kitörésének idejéből) zések nélküli, puha anyagból készült fekete színű tábori sapka terjedt el laktanyai viseletként. Bőr szemellenzője, minimális díszítése jóval könnyebb és kényelmesebb ruhadarabbá tette a szolgálati díszben viselt csákónál. Ez a sapka vált végül a XIX. századi egyenruha-fejlődés során általános tiszti utcai viseletté, helyette pedig az első világháború után újabb, a frontkörülményeknek megfelelő tábori sapkát vezettek be. Közben többször változott a magassága, oldala szintén merevvé vált, míg végül egy leegyszerűsített csákóhoz lett hasonló. Ezt a fejfedőt hordta általános viseletként a Monarchia egész tiszti állománya a császártól és királytól le egészen a frissen avatott hadnagyokig. (13. kép) A köznyelvben még gúnyneve is lett, fekete változatát szilvamérőnek, tábori barna változatát pedig babmérőnek hívták. A világháború után is ez a típus éledt újjá a Birodalom magyar felében egészen 1944-ig, amikor teljesen felváltotta a tábori sapka használata. Habár már nem tekinthető az egykori kun csákós süveg leszármazottjának, de a mindennapi szóhasználatban ez a fejfedő őrizte meg legtovább annak nevét. Irodalom BARTHA Júlia 2002 A Kunság népi kultúrájának keleti elemei. Studia Folkloristica et Ethnographica 44. Debrecen. 2007 Nagykunsági néprajzi tanulmányok. Karcag. 2010 Népviselet a Nagykunságon. Karcag. KRESZ Mária 1956 Magyar parasztviseletek 1820-1867. Budapest. MOJZIS Dóra 1988 Régi magyar öltözködés. Budapest. RÁCZ Árpád (szerk.) 2008 Nagy képes millenniumi hadtörténet. Budapest. SÁGVÁRI György 2006 Magyar huszáruniformis a 18. században. In: „A hadi történetírás kútfeje minden hadtudománynak." Tanulmányok Ács Tibor tiszteletére. Budapest. Összefoglalás A csákóról, az egy időben világszerte meghatározónak tekintett katonai fejfedőről kevesen tudják, hogy az magyar eredetű. Származása ezen belül a Magyar Királyság egy jól behatárolható területéhez, az alföldi Nagykunsághoz köthető. Minden valószínűség szerint a tatárjárás után hozzánk költözött kunok legtovább használt viseleti darabja került az innen bevonult újoncok révén a katonasághoz, s idővel közkedveltté válva alakult át tipikusan katonai fejfedővé. István Szathmáry From the Cuman cap to the shako. The way of a military dress of Hungarian origin The shako is a once regarded as worldwide decisive military headwear but only few know it is of Hungarian origin. Its origin can be tied to a well demarcated area of Hungary, to Great Cumania of the Great Hungarian Plain. Probably the Cumans' piece of costume, who settled in Hungary after the Mongol invasion, the Cuman cap came to the Austrian cavalry with the »77«