Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Szathmáry István: A kunsüveg mint a katonai csákó őse

TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM ûicccffir Uîmlmtô fiuaea' 4 aKonatnö é CQCC minő Cfliû * 2. ábra - IV. Kun László király képe kun süvegben a Képes Krónikából Krónika ábrázolásairól ismerjük. (2. sz. ábra) Eszerint felhajtott karimájú hegyes alakja ekkor még közelebb állhatott a mai kazak-kirgiz kalpaghoz.

4 A XVI—XVIII, századból számos adatunk van arról, hogy ekkoriban elterjedt viselet volt a köznép és a katonaság között az Alföldön. (3. sz. ábra) A debreceni Dobozy utcai temető feltárásából több XVII. századi példányát is őrzi a Déri Múzeum. Az Alföldről vették át a felvidéki tótok is, akik valószínűleg aratóútjaikon ismerkedtek meg vele. Bartha Júlia megállapítása szerint

5 összevetve a fennmaradt példányokat a korábbi ábrázolásokkal, egyértelműen megállapítható rokonságuk egymással. Első, a maga fizikai valójában fennmaradt XV. századi példányát a Karcag melletti Orgondaszentmiklóson sírleletként ásta ki Selmeczi László. Ez a süveg ma a szolnoki Damjanich János Múzeum állandó kiállításának darabja. A Néprajzi Múzeumban látható kunsüveg Túrkevéről származik és a XVIII. századra datálható. Időrendben sorra véve az ismert süvegábrázolásokat és a fennmaradt példányokat, azt láthatjuk, hogy a csúcsos formából az idők során fokozatosan hengeressé vált a süvegtest, melyre mintegy második oldalként teljesen rásimult a karima. Ennek a változásnak gyakorlati előnye is volt, mert egyrészt vastagabbá, jobb hő4 BARTHA Júlia 2010.15. 5 BARTHA Júlia 2007. 43. 3. ábra - Mulatozó kunok. Színezett metszet, Kiskun Múzeum (közli Bartha Júlia) 4. ábra - Kunsüveg mint pipatartó (közli Kresz Mária: Magyar parasztviseletek 1820-1867. Akadémiai kiadó. Budapest, 1956) szigetelővé vált, másrészt a süvegtest és a felhajtott karima között biztonságosan lehetett olyan kisebb tárgyakat elhelyezni, mint pénz, pipa, iratok. (4. sz. ábra) Mire a kunsüveg a katonai viselet általános részévé vált, kialakult az a formája, ami majd a csákóban túlélte a XVIII. század végére a kalapviselet által kiszorított eredeti, a nép által használt változatát is.

6 A redemptió után, 1745-től hordása egyre inkább katonai előjoggá vált, s 1764-től már Túrkevéről, 1777-ből Kisúj6 BARTHA Júlia 2010.44. »72«