Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban

TAMÁSKA MÁTÉ: TISZAFÜRED ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE AZ ÚJKORBAN 18. A parasztság a harmincas években kétmenetes alaprajzi struktúrájú la­kásformát fejlesztett ki. A hajlított ház hosszanti részének kiegészítése ré­vén zárt közlekedőfolyosó és előszoba alakult ki. A belmagasság és a szobák tágassága nagyvárosi mintákat idéz. A polgárias parasztházat építők gya­korta iskoláztatták gyermekeiket, ami már a parasztságból való kilépést ké­szítette elő 17. A tízes években felhúzott parasztház alaprajzában különálló padlásfeljá­róval és pincével bővült ki századfordulós elődjéhez képest. A lakórész be­osztása változatlan, ugyanakkor a házon megjelennek a képzett mesterek készítette részletek, pl. a városias ablakkeret. A nemesi otthonokról kölcsön­zött hengeres oszlopok eltűnnek, helyettük masszív négyszögletes pillérek dí­szítik a széles tornácot. Megkezdődik az anyagváltás is: a tető etemitfedést kap, ami miatt a korábban általános vértelek eltűnik Az utcai szoba kb. 20 négyzetméteres, a konyha ennél valami­vel kisebb, 12. A harmadik helyiség a tornácot is magába fog­lalja. így az északi falnál egy kamra kialakítása vált lehetővé, anélkül, hogy a hátsó szoba méretei csökkentek volna. A ko­rábbi formához képest változás, hogy az épület végéhez pince és padlásfeljáró csatlakozik. A ház külső képe is módosult: el­tűnt a deszkaoromzat, valamint a kéz formálta hengeres oszlo­pok helyét masszív, hasábformájú pillérek vették át. A nyílászá­rók csakúgy eklektikus, városias hatást mutatnak, mint a belső terek berendezése. A polgáriasodó parasztház A parasztház méreteiben és belső kialakításban gazdagodó fejlődése a harmincas évek végére már kétmenetes, minden részletében polgárias lakásbelsőt teremtett. (18. ábra) A Baj­csy-Zsilinszky u. 45. számú ház egykor a Morgó kert része volt, amelyből Borsós Samu nagygazda 2800 négyzetméteres telket vásárolt ki. Lakását 1938-ban emelte, amely a Morgó 240-es számot kapta. Az épület alaprajza keveréke a kétmenetes kú­riának és az L alakú parasztháznak. Két utcai szobája négy ab­lakkal van ellátva. A kívülfűtős kályhák, a konyha téglapadlója, a 3,7 méteres belmagasság, az előszoba és a nappaliként funk­cionáló nagyszoba semmivel sem voltak szerényebb kialakítá­súak, mint a korabeli polgári otthonok ideáljai. A pince és a pad­lásfeljáró a ház végéhez csatlakozik, mintegy kívül rekesztve a gazdasági funkciót a lakásból. Máskülönben az udvar egyben a gazdaság központja is: a telken istállók, kocsiszín, malachiz­lalda volt egykoron. Az anyagi jólét alapja a paraszti gazdaság, az elért életmód azonban már inkább polgári. Jellemző, hogy a gazda halála után az iskolát végzett örökösök nem folytatták a mezőgazdasági életformát, és Debrecen városba költöztek. A megkésett tanyásodás Végül a XX. század első felének fejlődéséhez tartozik a meglehetősen későn megindult tanyásodás. A két világhábo­rú között főként a belterülettől délkeletre, valamint a mente­sített ártéren, a Réten emeltek állandóan lakott tanyaépülete­ket. Elődjeik már a XIX. századi katonai felmérésen is láthatók: a Pap tanya, Barczi tanya, Lipcsey tanya, Gabri tanya, János tanya, Sárközi tanya stb. A klasszikus tanyás városokhoz ké­pest Tiszafüreden igen későn, a XX. század első felében indult meg az állandó kiköltözés. Kifejlődni már nem volt ideje, mert az 1945 utáni átalakulás merőben új mezőgazdasági struk­túrát teremtett, amiben a tanyás életforma termelési alapjai megszűntek. » 67 «

Next

/
Thumbnails
Contents