Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban

TAMÁSKA MÁTÉ: TISZAFÜRED ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE AZ ÚJKORBAN 18. A parasztság a harmincas években kétmenetes alaprajzi struktúrájú lakásformát fejlesztett ki. A hajlított ház hosszanti részének kiegészítése révén zárt közlekedőfolyosó és előszoba alakult ki. A belmagasság és a szobák tágassága nagyvárosi mintákat idéz. A polgárias parasztházat építők gyakorta iskoláztatták gyermekeiket, ami már a parasztságból való kilépést készítette elő 17. A tízes években felhúzott parasztház alaprajzában különálló padlásfeljáróval és pincével bővült ki századfordulós elődjéhez képest. A lakórész beosztása változatlan, ugyanakkor a házon megjelennek a képzett mesterek készítette részletek, pl. a városias ablakkeret. A nemesi otthonokról kölcsönzött hengeres oszlopok eltűnnek, helyettük masszív négyszögletes pillérek díszítik a széles tornácot. Megkezdődik az anyagváltás is: a tető etemitfedést kap, ami miatt a korábban általános vértelek eltűnik Az utcai szoba kb. 20 négyzetméteres, a konyha ennél valamivel kisebb, 12. A harmadik helyiség a tornácot is magába foglalja. így az északi falnál egy kamra kialakítása vált lehetővé, anélkül, hogy a hátsó szoba méretei csökkentek volna. A korábbi formához képest változás, hogy az épület végéhez pince és padlásfeljáró csatlakozik. A ház külső képe is módosult: eltűnt a deszkaoromzat, valamint a kéz formálta hengeres oszlopok helyét masszív, hasábformájú pillérek vették át. A nyílászárók csakúgy eklektikus, városias hatást mutatnak, mint a belső terek berendezése. A polgáriasodó parasztház A parasztház méreteiben és belső kialakításban gazdagodó fejlődése a harmincas évek végére már kétmenetes, minden részletében polgárias lakásbelsőt teremtett. (18. ábra) A Bajcsy-Zsilinszky u. 45. számú ház egykor a Morgó kert része volt, amelyből Borsós Samu nagygazda 2800 négyzetméteres telket vásárolt ki. Lakását 1938-ban emelte, amely a Morgó 240-es számot kapta. Az épület alaprajza keveréke a kétmenetes kúriának és az L alakú parasztháznak. Két utcai szobája négy ablakkal van ellátva. A kívülfűtős kályhák, a konyha téglapadlója, a 3,7 méteres belmagasság, az előszoba és a nappaliként funkcionáló nagyszoba semmivel sem voltak szerényebb kialakításúak, mint a korabeli polgári otthonok ideáljai. A pince és a padlásfeljáró a ház végéhez csatlakozik, mintegy kívül rekesztve a gazdasági funkciót a lakásból. Máskülönben az udvar egyben a gazdaság központja is: a telken istállók, kocsiszín, malachizlalda volt egykoron. Az anyagi jólét alapja a paraszti gazdaság, az elért életmód azonban már inkább polgári. Jellemző, hogy a gazda halála után az iskolát végzett örökösök nem folytatták a mezőgazdasági életformát, és Debrecen városba költöztek. A megkésett tanyásodás Végül a XX. század első felének fejlődéséhez tartozik a meglehetősen későn megindult tanyásodás. A két világháború között főként a belterülettől délkeletre, valamint a mentesített ártéren, a Réten emeltek állandóan lakott tanyaépületeket. Elődjeik már a XIX. századi katonai felmérésen is láthatók: a Pap tanya, Barczi tanya, Lipcsey tanya, Gabri tanya, János tanya, Sárközi tanya stb. A klasszikus tanyás városokhoz képest Tiszafüreden igen későn, a XX. század első felében indult meg az állandó kiköltözés. Kifejlődni már nem volt ideje, mert az 1945 utáni átalakulás merőben új mezőgazdasági struktúrát teremtett, amiben a tanyás életforma termelési alapjai megszűntek. » 67 «