Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Közművelődés, múzeumpedagógia - Harangozóné Tóth Éva - Pusztai Gabriella: A közművelődés és a múzeumpedagógia lehetőségei egy vidéki kismúzeumban

HARANGOZÓNÉ TÓTH ÉVA-PUSZTAI GABRIELLA: A KÖZMŰVELŐDÉS ÉS A MÚZEUMPEDAGÓGIA LEHETŐSÉGEI EGY VIDÉKI KISMÚZEUMBAN A kunok keleti származású, félnomád népének eredeti lakóhelye a Hoangho folyó mentén, a mai Mongólia és Kína határvidékén volt. A jászok a XIII. század elején a Fekete-tenger és a Kaspi-tenger közötti területen éltek. A térképen jelöld be vándorlásuk útját. A város nevében viseli a kun- előtagot, s egyike a hat nagykun városnak. Kun lakóit valószínűleg a kunok tatárjárás utáni végleges letelepedésekor kapta. A török hódoltság után elpusztult községet 1717-tól a lászságból (lászapátiból. lászalsószentgyörgyről) kirajzó katolikus vallású lakosok telepítették újjá. Az elolvasott szöveg alapján miért nevezhetnénk településünket lászszentmártonnak is? A lapozgatós részben olvashatsz szólásokat és közmondásokat, melyekből írj le három közmondást a jászokról, hármat a kunokról. A kunok magyarországi letelepedését engedélyezte a tatárjárás előtti és utáni években. A 15. században a hagyományos szállásterületek székszervezetekké alakultak. A székek életét a irányították. A török hódoltság után a jászkunok elvesztették régi kiváltságaikat, amelyet a Mária Terézia által adományozott önmegváltással nyerhettek vissza -ben. Ezt nevezzük nak. A lászkun Kerület központja volt, ahol a negyedévenként összehívott döntöttek a fontos ügyekről. Önálló közigazgatásukat -ig őrizték meg. Ekkor jött létre lász-Nagykun-Szolnok vármegye székhellyel. Hallottad-e már azt a kifejezést: Kunhátas. Szerinted kire szokták mondani? 1. nyájas 2. zsörtölődő 3. humoros Feladatlap az Egy jász település a Nagykunságban c. kiállításhoz állításban elhelyezett tükör arra is remek alkalmat adott, hogy az általuk elkészített „ruhadarabban" is megtekintsék magukat. A gyerekek a legjobban azt élvezték, hogy a földön ülve, hasalva (párnán, szőnyegen) készíthették el az általuk kreált darabokat. 2. rejtvény - fedezd fel a kiállítást a megadott fotórészletek segítségével Elsősorban az óvodások választották rejtvényfeladatunkat. A kiállítás egy-egy tárgyának jellegzetes részletéről nagyítottunk ki fotókat. A gyerekek bebarangolták a termeket, majd csapatokat alkottak, és közösen megkeresték a fotó eredetijét. A foglalkozásokat igen nagy siker övezte, minden eddiginél több csoport használta ki az általunk kínált lehetőségeket (59 csoport, 2799 fő). A tárlatba több interaktív elemet is beépítettünk, melyek elsősorban a nagyobb mozgásigényű gyerekeket kötötték le: ilyen volt a kipróbálható nyereg. Érdekes az a felnőttekkel kapcsolatos megfigyelésünk, hogy számukra mennyire új még a kiállítások e fizikai élményt nyújtó része, mivel csak hosszas győzködésre pattantak nyeregbe. Mindig megállította és lekötötte a látogatót a jellegzetes kun és jász arcvonásokat fotókon bemutató falfelület középen tükörrel. A tükör segítségével ők is a kiállítás részévé váltak, egy képpé a többi között. A fenti adatokból, a diákcsoportok számának megtöbbszöröződéséből jól látható, hogy látogatóink megtartása és számuk növelése szempontjából múzeumpedagógiai tevékenységünk meghatározó lett. A nevelők, a pedagógusok számítanak rá, beépítik éves óratervükbe. V. Amin ma dolgozunk Fokozott szerepvállalásunk az oktatás-fejlesztésben,

1 első kísérleteink az élethosszig tartó tanulás koncepciója alapján kialakított múzeumi tevékenységre az elmúlt években jelentős eredményekkel járt, s a látogatószám csak egyike ezeknek. A kistérség iskolái ma már jóval erőteljesebben törekednek az együttműködésre intézményünkkel. Igen pozitív jelenségnek tartjuk azt is, hogy a Tiszazug határát átlépve foglalkozásaink felkeltették a Bács-Kiskun megyei, a lakiteleki és a kecskeméti oktatási intézmények figyelmét is. A múzeummal folytatott közös munka érezhetően felértékelődött. A jelen és a jövő sikereihez azonban megfelelő anyagi háttérre és a középtávú (5-6 évre szóló) terveink folyamatos to1 VÍGH Annamária 2010. 20-21. 339 «