Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Közművelődés, múzeumpedagógia - Szabó István: Röpülj Páva '77 - A túri vásár

SZABÓ ISTVÁN: RÖPÜLJ PÁVA '77 - A TÚRI VÁSÁR A csapatoknak be kell mutatniuk tájegységük, etnikai területük népművészeti arculatát és azokat az újabb törekvéseket, amelyek a ma emberéhez, korunk igényeihez alkalmazzák a népművészetet. Mindezt egységes műsorként kell bemutatniuk az előadó- és tárgyalkotó népművészet minél több ágának felhasználásával legalább 20, legfeljebb 40 perc időtartamban. Az elkészült műsorokat 1977 tavaszán zsűri tekinti meg, és választja ki azokat, amelyeket alkalmasnak ítél a képernyőn történő bemutatásra. E műsorok sugárzását 1977. augusztus 20án kezdi meg a Televízió. A verseny győztesei egy nagydíjban, két első díjban és a közönségdíjban részesülnek. A csapatok jelentkezését 1976. november 1-ig várja a Magyar Televízió Zenei Osztálya." Az eredetileg 1976. november 1-jei határidőt később „technikai okokból" 1976. december 10-re módosították. „Kérjük tehát, hogy jelentkezésüket legkésőbb december 9-ig adják postára, címünkre: Magyar Televízió Zenei Osztálya, 1810 Budapest" A tájékoztató több fő részből áll: 1. Módszertani útmutató 2. A „Röpülj páva '77" lebonyolítási rendje Emellett rövid jellemzést ad a magyarországi néprajzi vagy etnikai csoportokról, közli a népművészet mestere és a népművészet ifjú mestere címmel kitüntetett mesterek névsorát, illetve a legfontosabb szakirodalom kap helyet a végén. A Módszertani útmutató ahhoz ad tanácsot, hogy mire és hogyan készüljenek fel a jelentkező csapatok. Míg a hét évvel korábban megrendezett vetélkedő elsősorban az „éneklő körök, hangszeres együttesek, szólisták és táncosok" részvételére buzdított, az új kiírás sokkal tágabb körben kívánta mozgósítani a megyéket, „a népművészet természetes mindenoldalúságát, komplexitását" célozta. Mindenekelőtt a „csapatmunkára, a közösségi teljesítményre "fókuszált, kiemelt értékelést ígérve az összetettségre, a „kifejezésformák, a különböző műfajú alkotások közös, megszerkesztett megjelenítésmódjá "- ra. Azért időzünk részletesebben a meghirdetett vetélkedő elvárásainál, a kiírás részleteinél, mert ez igazolja a Túri vásár öszszeállításának teljes körű megfelelését. Végül is ennek köszönhető országos helyezésünk. „Míg az 1969/70-es „Röpülj páva" versenykiírása a hagyományos népművészeti kincs bemutatását kérte, a »Röpülj páva 77« versenykiírása a munkás- és városi folklór bemutatására is felhív, és ezen belül külön kéri a céhes hagyományok és kismesterségek ismertetését." „Míg az 1969/70-es „Röpülj páva" a történelmileg kialakult folklór bemutatását, megismertetését tartotta főcéljának, a »Röpülj páva 77« ezzel szemben jelentős helyet kíván biztosítani az olyan kezdeményezéseknek, melyek a minél szélesebben, teljesebben bemutatott hagyományos népművészeti kincs és a mai élet kapcsolatát bizonyítják. Hogyan épül bele szervesen a folklór a mai társasági életbe, előadó-, képző-, iparmüvészetünkbe? Hogyan biztosít minél több ember számára alkotólehetőséget?" A résztvevő csoportok számára kiadott tájékoztató nagy gondot fordított a népművészet - hangsúlyozottan nem csak a díszítőművészet - fogalmának tisztázására, esztétikai jellemzőire. „Népművészeten a folklórnak minden olyan alkotását, kifejezéstípusát értjük - egészen a szokások területének egy csoportjáig, amelyekben az esztétikailag megfogalmazható és megfogható alkotástípusok találhatók - amelyekben a költői, díszítői, alkotói formálás, alakítás jegyei megvannak." Ezt a komplexitást kívánták a szervezők a jelentkezők műsoraiban viszontlátni. A műsorok szerkesztése Műsoridő: legalább 20 - legfeljebb 40 perc. „Tanácsoljuk, hogy a csoportok igyekezzenek olyan műsorszerkesztőket, zene-, próza-, vagy táncrendezőket felkérni, akik ismerik, szeretik, tisztelik, értik a népművészetet, és akik az egységgé érlelendő műsor megkomponálása során képesek a rövidítés, tömörítés igényének eldöntésére és keresztülvitelére." „...magában a műsorszerkesztésben a versenykiírás a legmesszebbmenő alkotói önállóságot biztosítja a csapatoknak. A teljes siker érdekében azonban a sokrétűség mellett ügyelni kell a legmegfelelőbb művészi, előadói, dramaturgiai formák megválasztására is." „A műsorok lehetnek egyszerű megoldású, koncertformában színre vitt előadások... lehet egy-egy összeállítás szerkesztett játék is... (amelynek) lényege az, hogy a rendelkezésre álló ezúttal - népművészeti anyagot, nem csak központi gondolattal, de szervesen szőtt, egységes cselekménybe foglalt formában kell színpadra állítani." A tájékoztató-tanácsadó füzet összeállítói számos példát hoznak mind az egyszerűbb, mind a szerkesztett összeállítású műsorokra. Utóbbira a korábbi Röpülj páva adásban „Férhő kéne menni..." címmel, a szentesi Diákszínpad előadásában színre vitt produkcióra, minta „szerkesztettjáték" jó példájára hivatkoznak, amelyhez népi csúfolódó népdalokat, ősi rigmusokat, szólásokat használtak fel - egy „örök férfi-női konfliktus"ra épülő keretjátékban. De választható ötletként megemlítik a „szokás vagy életkép" keretet, színtérként fonót, kalákát, táncházat, sői zárszámadást, házavatót, menyegzőt említenek. Kiegészítik még esetlegességként a „természetbarátok, falukutatók, üzem kutatók kirándulásain vagy más közös eseményeken" játszódó „kvázi"színhelyekkel. Még véletlenül sem szerepelt a tájékoztató példái között a vásár téma. Ezért volt valószínű a jelentkező csoportok első publicitása után, hogy a megszaporodott vásárok a Szolnok megyeiek ötletét másolták. Talán a műsorszerkesztők legnehezebb feladata a „hagyományos népművészet és az új törekvések bemutatása, összeszerkesztése és megkomponálása egy közös műsorban"- írják. » 271 «