Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Irodalomtörténet - Lisztóczky László: Szolnok megye irodalmi hagyományaiból - Pájer Antal élete és költészete
Lisztóczky László Szolnok megye irodalmi hagyományaiból Pájer Antal élete és költészete A kézikönyvek többsége - ideértve az Új magyar irodalmi lexikon legfrissebb kiadását is - 1817. május 20-át jelöli meg Pájer Antal születésnapjául. A keresztelési anyakönyv tanúsága szerint azonban három évvel korábban, 1814. május 20-án született egy Egerhez közel fekvő faluban, Makiáron, egyszerű és szegény polgárcsalád harmadik gyermekeként. Édesapja, Pájer János - mint egyik versében említi - kőműves volt. Édesanyja, Filler Anna korán özvegységre jutott, s két idősebb gyermekét, Jánost és Katalint is korán eltemette. Ezt követően minden szeretetével legkisebb gyermekét halmozta el. Különös gondot fordított vallásos nevelésére. Pájer Antal Szent lant című, 1857-ben megjelent kötete egyik versében már tőle is elbúcsúzott. Fiatal volt még, amikor fenékig kellett kiinnia a szenvedés poharát, teljesen magára maradt. A családi tragédiák egy életen át gyötörték, szeretteiért soha véget nem érő gyászt viselt. Egyik versében azt írta, hogy szülei mégsem hagyták őt egészen árván, utolsó kívánságukat teljesítette, amikor Istent atyjává, Szűz Máriát anyjává választotta. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd beiratkozott az egri jezsuita gimnáziumba. Eleven és érzékeny gyermek volt. Önértékeire büszke, kemény és ellenálló dac jellemezte, nehezen tűrt maga körül bármiféle korlátot, föl-föllázadt a kiszolgáltatottság, az őt ért megaláztatások ellen. Tanáraival is könnyen ujjat húzott, ezért az utolsó gimnáziumi osztály elvégzése előtt „consilium abeundit" kapott (vagyis: eltanácsolták az iskolából). Tanulmányait emiatt a gyöngyösi ferences gimnáziumban fejezte be az 1834-35-ös tanévben. A súlyos büntetés javára szolgált: az új nevelőintézetben az iskolai évkönyv tanúsága szerint osztálya egyik legjobb tanulója volt. 1835-ben az egri szeminárium növendéke lett. Az ott eltöltött évek avatták költővé. A papneveldében 1830-ban - a pesti központi szeminárium példáját követve - Magyar Olvasó Társaság alakult. Kevéssel Pájer Antal odaKerülése után, 1835 decemberében újrarendezte sorait, nevét Magyar Egyházirodalmi Társulatra változtatta, s önképzőkörként folytatta tevékenységét. Az irodalmi egyesületnek saját könyvtára volt. Járatta többek között a korszak egyik legszínvonalasabb irodalmi lapját, a Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály által szerkesztett Athenaeumot s Kossuth Lajos Pesti Hírlap\á\. Tagjait arra kötelezte, hogy évente legalább egy szépirodalmi vagy tudományos pályaművet nyújtsanak be, melyekből havonta felolvasásokat rendeztek, s a legjobbakat jutalomban részesítették. Összejöveteleiken hazafias verseket szavaltak, termékeny vitákat folytattak a meghozatandó könyvekről és a folyóiratokban megjelent művekről. Az 1839-40-es tanévben Verseny a Gyakorlat Pályáján címmel kéziratos hetilapot adtak ki, színjátszó kört is alakítottak. Pájer Antal is csakhamar az olvasókör aktív tagjává vált, részt vett és felolvasásokat tartott havonkénti ülésein, bekapcsolódott élénk vitáiba, kéziratos hetilapjában epigrammákat jelentetett meg. Ez a szellemi közösség ösztönözte és formálta alkotói ambícióit. 1836-tól kezdve rendszeresen publikált, a költeményeken kívül néhány elbeszélést és cikket is. Csakhamar országos hírnevet szerzett. Termékeny és népszerű verselő volt, jelentkezését a reformkor olyan rangos folyóiratai is szívesen fogadták, mint az Athenaeum, a Koszorú, a Rajzolatok és a Szemlélő. Műveit a legkedveltebb, nagy példányszámban megjelenő almanachok, szépirodalmi zsebkönyvek is közölték. Dugovics Titusz című elbeszélő költeményével huszonkilenc induló közül a legjobb négy között végzett a Kisfaludy Társaság 1840. évi verspályázatán. Tehetségére Vörösmarty is fölfigyelt, írásra biztatta, és szép jövőt jósolt számára. 1 Nyugtalan természete nehezen barátkozott meg a szeminárium szigorú rendjével és fegyelmével. Szemrehányásokat kapott akkor írt verseinek csaknem kizárólagosan világi témaköre miatt is. Közöttük a romantiKa által megKövetelt tematikai és műfaji változatosság jegyében - s természetesen a lírai szerepjátszás illusztrációjaként - szerelmi dalok is fölbukkantak. Tanulmányai befejezésekor feljebbvalói kétségbe vonták a papi pályára való alkalmasságát. Az önképzőkör vezetője, Koválcsik József vette őt védelmébe, aki Pyrker érsek hatékony támogatásával megtörte kollégái ellenállását. 1842. július 26-án néhány társával együtt pappá szentelték. A szemináriumból kilépve rövid ideig a Heves megyei alispán, Brezovay József fia mellett nevelőként tevékenykedett. E munkában - melyet 1842. augusztus 7-én kezdett - kevés öröme telt. Pár hét múlva egészsége romlására hivatkozva azzal a kéréssel fordult elöljáróihoz, hogy helyezzék vidéki plébániára. 1842. október 10-én Füzesabonyba nevezték ki segédlelkésznek. Az ott eltöltött évek alatt az önképzésre, mindenekelőtt szónoki ismeretei gyarapítására fordított nagy gondot. Koncz Ákos írja, hogy „lázas szorgalommal tanulmányozta a legkiválóbb egyházi szónokokat. Szép előadási képességgel lévén megáldva, szónoklatai csakhamar látogatottá váltak, s a környék nevezetesebb egyházi ünnepségeire vetekedve siettek őt paptársai szónoknak megnyerni. " l 1 Vörösmarty szavait Futó János idézte a Villámok című, 1854-ben megjelent Pájer-kötet előszavában (V—VI.)- Itt jegyezzük meg, hogy ez a tanulmány a szerző Az egyházi költészet Petőfije (Pájer Antal pályaképe) című, a jászapáti Városi Könyvtár kiadásában 2009-ben megjelent kismonográfiájának az eredményeit összegzi. 2 KONCZ Ákos 1894. 23. » 221 «
