Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Irodalomtörténet - Lisztóczky László: Szolnok megye irodalmi hagyományaiból - Pájer Antal élete és költészete

Lisztóczky László Szolnok megye irodalmi hagyományaiból Pájer Antal élete és költészete A kézikönyvek többsége - ideértve az Új magyar irodalmi lexikon legfrissebb kiadását is - 1817. május 20-át jelöli meg Pájer Antal születésnapjául. A keresztelési anyakönyv tanúsá­ga szerint azonban három évvel korábban, 1814. május 20-án született egy Egerhez közel fekvő faluban, Makiáron, egysze­rű és szegény polgárcsalád harmadik gyermekeként. Édesap­ja, Pájer János - mint egyik versében említi - kőműves volt. Édesanyja, Filler Anna korán özvegységre jutott, s két idősebb gyermekét, Jánost és Katalint is korán eltemette. Ezt követő­en minden szeretetével legkisebb gyermekét halmozta el. Külö­nös gondot fordított vallásos nevelésére. Pájer Antal Szent lant című, 1857-ben megjelent kötete egyik versében már tőle is el­búcsúzott. Fiatal volt még, amikor fenékig kellett kiinnia a szen­vedés poharát, teljesen magára maradt. A családi tragédiák egy életen át gyötörték, szeretteiért soha véget nem érő gyászt vi­selt. Egyik versében azt írta, hogy szülei mégsem hagyták őt egészen árván, utolsó kívánságukat teljesítette, amikor Istent atyjává, Szűz Máriát anyjává választotta. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd beiratkozott az egri jezsuita gimnáziumba. Eleven és érzékeny gyermek volt. Önértékeire büszke, kemény és ellenálló dac jellemezte, nehe­zen tűrt maga körül bármiféle korlátot, föl-föllázadt a kiszolgál­tatottság, az őt ért megaláztatások ellen. Tanáraival is könnyen ujjat húzott, ezért az utolsó gimnáziumi osztály elvégzése előtt „consilium abeundit" kapott (vagyis: eltanácsolták az iskolából). Tanulmányait emiatt a gyöngyösi ferences gimnáziumban fejez­te be az 1834-35-ös tanévben. A súlyos büntetés javára szol­gált: az új nevelőintézetben az iskolai évkönyv tanúsága szerint osztálya egyik legjobb tanulója volt. 1835-ben az egri szeminárium növendéke lett. Az ott eltöl­tött évek avatták költővé. A papneveldében 1830-ban - a pesti központi szeminárium példáját követve - Magyar Olvasó Társa­ság alakult. Kevéssel Pájer Antal odaKerülése után, 1835 de­cemberében újrarendezte sorait, nevét Magyar Egyházirodalmi Társulatra változtatta, s önképzőkörként folytatta tevékenysé­gét. Az irodalmi egyesületnek saját könyvtára volt. Járatta töb­bek között a korszak egyik legszínvonalasabb irodalmi lapját, a Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály által szer­kesztett Athenaeumot s Kossuth Lajos Pesti Hírlap\á\. Tagjait arra kötelezte, hogy évente legalább egy szépirodalmi vagy tu­dományos pályaművet nyújtsanak be, melyekből havonta fel­olvasásokat rendeztek, s a legjobbakat jutalomban részesítet­ték. Összejöveteleiken hazafias verseket szavaltak, termékeny vitákat folytattak a meghozatandó könyvekről és a folyóiratok­ban megjelent művekről. Az 1839-40-es tanévben Verseny a Gyakorlat Pályáján címmel kéziratos hetilapot adtak ki, színját­szó kört is alakítottak. Pájer Antal is csakhamar az olvasókör aktív tagjává vált, részt vett és felolvasásokat tartott havonkénti ülésein, bekap­csolódott élénk vitáiba, kéziratos hetilapjában epigrammákat jelentetett meg. Ez a szellemi közösség ösztönözte és formál­ta alkotói ambícióit. 1836-tól kezdve rendszeresen publikált, a költeményeken kívül néhány elbeszélést és cikket is. Csakhamar országos hír­nevet szerzett. Termékeny és népszerű verselő volt, jelentke­zését a reformkor olyan rangos folyóiratai is szívesen fogadták, mint az Athenaeum, a Koszorú, a Rajzolatok és a Szemlélő. Mű­veit a legkedveltebb, nagy példányszámban megjelenő alma­nachok, szépirodalmi zsebkönyvek is közölték. Dugovics Titusz című elbeszélő költeményével huszonkilenc induló közül a leg­jobb négy között végzett a Kisfaludy Társaság 1840. évi vers­pályázatán. Tehetségére Vörösmarty is fölfigyelt, írásra biztat­ta, és szép jövőt jósolt számára. 1 Nyugtalan természete nehezen barátkozott meg a szeminá­rium szigorú rendjével és fegyelmével. Szemrehányásokat ka­pott akkor írt verseinek csaknem kizárólagosan világi témakö­re miatt is. Közöttük a romantiKa által megKövetelt tematikai és műfaji változatosság jegyében - s természetesen a lírai szerep­játszás illusztrációjaként - szerelmi dalok is fölbukkantak. Ta­nulmányai befejezésekor feljebbvalói kétségbe vonták a papi pályára való alkalmasságát. Az önképzőkör vezetője, Koválcsik József vette őt védelmébe, aki Pyrker érsek hatékony támoga­tásával megtörte kollégái ellenállását. 1842. július 26-án né­hány társával együtt pappá szentelték. A szemináriumból kilépve rövid ideig a Heves megyei alis­pán, Brezovay József fia mellett nevelőként tevékenykedett. E munkában - melyet 1842. augusztus 7-én kezdett - kevés örö­me telt. Pár hét múlva egészsége romlására hivatkozva azzal a kéréssel fordult elöljáróihoz, hogy helyezzék vidéki plébáni­ára. 1842. október 10-én Füzesabonyba nevezték ki segédlel­késznek. Az ott eltöltött évek alatt az önképzésre, mindenekelőtt szó­noki ismeretei gyarapítására fordított nagy gondot. Koncz Ákos írja, hogy „lázas szorgalommal tanulmányozta a legkiválóbb egyházi szónokokat. Szép előadási képességgel lévén megáld­va, szónoklatai csakhamar látogatottá váltak, s a környék neve­zetesebb egyházi ünnepségeire vetekedve siettek őt paptársai szónoknak megnyerni. " l 1 Vörösmarty szavait Futó János idézte a Villámok című, 1854-ben megje­lent Pájer-kötet előszavában (V—VI.)- Itt jegyezzük meg, hogy ez a tanul­mány a szerző Az egyházi költészet Petőfije (Pájer Antal pályaképe) című, a jászapáti Városi Könyvtár kiadásában 2009-ben megjelent kismonográ­fiájának az eredményeit összegzi. 2 KONCZ Ákos 1894. 23. » 221 «

Next

/
Thumbnails
Contents