Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan ismertté tette IX. A szolnoki művészkolónia második világháborút követő első korszaka a műtermek fiatal képzőművészekkel történő betelepítéséig. Az 50 éves jubileum

SZABÓ ISTVÁN: AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN ISMERTTÉ TETTE IX. Botos Sándor: A mihályi „Táncsics" tsz. egyik dolgozója, 1952 ul Botos Sándor (Kontraszty László, Sinkó Károly) rajzai, csupán előtanulmányokat jelentenek, melyekből nem tűnik ki, hogy a művészek az ábrázoltak lelki életében elmélyültek volna...", írásának egyik illusztrációjául mégis Bótos Sándor: A mihályi „Táncsics" TSZ. egyik dolgozója című ceruzarajzát választja.

40 Ezek után a művész nevével az 1952-es év kiállítási krónikájában, november hónapban találkozunk, amikor is Szegi Pál főszerkesztő összevont értékelést ad az év folyamán meghirdetett, tematikájában két nagy területhez: a Dunántúli, illetve a Tiszai tájhoz kötött pályázati munkákból megvalósult kiállításról. Utóbbin Benedek Jenőn kívül Bótos is szerepel. A folyóirat főmunkatársa szerint „...a hódmezővásárhelyi kiállításon a pályázatra beérkezett művek közül 25 darabot állítottak ki... A bíráló bizottság három művészt jutalmazott meg: Bótos Sándor szolnoki festőművész Holttisza c. mély, lírai hangulatú tájképe az egyik jutalmazott mű. Sajnos, a valójában új mondanivaló megfogalmazása szempontjából ez a kép ad a legkevesebbet ezen a kiállításon. Paál László hagyományaihoz kapcsolódik, de Paál László elégikus, lírai hangjánál drámaibb, súlyosabb, sötétebb, szinte félelmetes hangulatot idéz fel a kép. Ez az a táj, 40 D0BAY János 1952. 550. és 553. Bótos Sándor: Alföldi tanya amelynek sötét, misztikus méltóságát szinte meg se tudja közelíteni az ember, nemhogy környezetében elhelyezhető volna... "" Mivel az év közepén a művésztelep eddigi történetének legszámottevőbb eseménye következett el, azaz a félszázados telepnyitást ünneplő jubileumi tárlat, ami egyébként annak előtörténetével, a telepalapítás előtti ötven esztendő szolnoki művészeti életének hozzákapcsolásával a magyar művészettörténet száz esztendejét ölelte át, természetes, hogy az akkori művésztelepet jelentő valamennyi művész bemutatta a munkásságát leginkább reprezentáló, legjobbnak ítélt kortárs alkotásait. A kiállításhoz - mint az a századfordulótól kezdve minden kerek évforduló esetében megtörtént - ekkor nem készült reprezentatív katalógus, csupán a budapesti vernisszázst és magát az Ernst Múzeumban megnyíló kiállítást kísérő leporelló. Ezt az anyagot összegyűjtő és a kiállítást is rendező Végvári Lajosnak a szolnoki művészteleppel kapcsolatos néhány gondolata vezette fel. Vagyis alig valamivel több, mint amit a közölt helyi sajtóbeli híradásból már eddig is ismertünk, hogy Budapesten az Ernst Múzeum júniusi rendezvényeként megrendezésre került a „Szolnoki Művésztelep kiállítása", amely „...a magyar festészet történetének egy teljes évszázadát fogja át a szolnoki művésztelep fejlődésének tükrében... '*

2 Mindez azonban nem jelentett különlegességet sem a telep történetére vonatkozó szakirodalom vonatkozásában, sem pedig annak szaktörténeti megítélésében. A Szolnoki Művésztelep 1901-1952 közötti időszakban szervezett rendezvényei között ugyanis mindig fontos szerepet töltöttek be az évfordulók. Hol az 1901-ben alakult Művészeti Egyesület évszámát, hol az 1902-ben átadott műtermek dátumát véve figyelembe általában megünnepelték a kerek jubileumokat. Ezek között is kiemelkedő szerepet töltöttek be a negyedszázados megemlékezések. Kiadványokkal, ismeretterjesztő és tudományos írásokkal, tanácskozásokkal kísérték Szolnokon, Budapesten, esetenként más nagyvárosokban is, a későbbiekben pedig a külföldön megrendezett retrospektív művészeti kiállításokat. Ezek az alkalmak nagyobb nyilvánosságot, 41 SZEGI Pál 1952. 556. 42 A szolnoki művésztelep. Képzőművészeti kiállítás a művésztelep alapításának 50. évfordulója alkalmából. Ernst Múzeum, Budapest. 1952. májusjúnius. Leporelló dr. VÉGVÁRI Lajos: A szolnoki művésztelep című előszavával és a bemutatott 131 tételnyi műtárgy adataival.; N0SZL0PI György 1952.376-378. » 197 «