Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan ismertté tette IX. A szolnoki művészkolónia második világháborút követő első korszaka a műtermek fiatal képzőművészekkel történő betelepítéséig. Az 50 éves jubileum

Szabó István Ami Szolnokot országosan is ismertté tette IX. A szolnoki művészkolónia második világháborút követő első korszaka a műtermek fiatal képzőművészekkel történő betelepítéséig. Az 50 éves jubileum A szolnoki Művésztelep történetének szentelt közléssorozatunk 1945 utáni időszakának egységei ugyanúgy az egyetlen helyi sajtótermék, a Szolnok Megyei Néplap,

1 illetve az ugyancsak egyetlen, de országos kitekintést nyújtó szakfolyóirat, a Szabad Művészet adataival dolgoznak, mint a további esztendőket szemléző összeállításaink.

2 Az 1949-50-es év krónikájánál ugyan az említett két esztendő bemutatásakor kiegészítésként írásunkat színesítette, adataival gazdagította az újra indított Magyar Művészet és a Kassák szerkesztette folyóirat-próbálkozás, az Alkotás tényanyaga. Ám ezek rövid kérészéletük után megszűntek. így az 1950 utáni időszakban a Szolnoki Művésztelep négy főre apadt gárdájának tevékenyégét továbbra is e két alapvető periodika kortárs híradásaira támaszkodva mutatjuk be. Ezeket egészítjük ki a telephez kötődő, de már szolnokinak nem vagy csak alig-alig tekinthető egykori kolóniatagok alakuló pályaképével, hogy bemutassuk az ország egész szellemi életének, benne természetesen kiemelten képzőművészeti életünk teljesen átszervezett, megváltozott állapotát. Mivel nem lezárt, nem konkrét időhatárok közé szorítható intervallumról van szó, hanem folyamatról, természetesen az egy-egy időszakra (például 1949-1950) vonatkozó közlések tényanyaga sem szakaszolható mereven; legutóbbi írásunk esetében például hol a beemelt idézetek, hol pedig a képanyag hágja át az időhatárokat. Nemcsak mi vagyunk (voltunk) így ezzel. Ezt tette a Szabad Művészet szerkesztőbizottsága is. S míg jómagunk csak idézeteinkkel, illusztrációinkkal léptük túl a címben kijelölt időhatárt, a Szabad Művészet szerkesztősége ezen átalakulási folyamat eseményeinek reális értékelése érdekében csak 1952 januárjában tett kísérletet „Az 1951. év képzőművészeti munkája" című szerkesztőbizottsági cikkében. „Fejlődő

s népünk hatalmas, szocialista építőmunkájával egyre bensőségesebben egybeforró képzőművészetünk 1951. évben végzett munkáját áttekintve először azt kell megállapítanunk, hogy míg 1950-ben egyetlen nagyszabású kiállításon összefoglalhattuk az elért, igen jelentős eredményeket - az 1951-es munka gazdagon, sokrétűen kibontakozó eredményei 1 1945. május 1. és 1949. október 29. között Tiszavidék címmei jelent meg Szolnokon az a demokratikus néplap, amely később magába olvasztva az 1946-1948 között egzisztáló Szolnokmegyei Népszava c. lapot is 1949. november 5-től politikai hetilapként (politikai lap, politikai napilap fejcím-imel is) 1953 végéig Szolnokmegyei Néplap, majd 1954-től Szolnok Megyei Néplap címen jelent meg. 2 ARATÓ Antal-SZÁSZ Andrásné, 1976. már nem fértek volna bele egyetlen, bármely nagyra méretezettkiállítás keretébe. Haladó képzőművészetünk egy év alatt végzett munkájáról még az elmúlt esztendő három nagy reprezentatív kiállítása, a II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, a Magyar Katona a Szabadságért kiállítás és a 3. Magyar Karikatúra Kiállítás se adhatott teljes képet... Képzőművészeti életünknek igen nagy lendületet adott az a számos nagy jelentőségű pályázat, melynek munkálatait 1951-ben végezték el a művészek. Ezek között meg kell emlékeznünk a budapesti Városligetben készülő Művészsétány kiváló művészeket, tudósokat ábrázoló emlékszobor-sorozatáról, s a készülő József Attila emlékszoborról... Legnagyobb jelentőségű pályázatunk 1951-ben a Földalatti Gyorsvasút képzőművészeti és iparművészeti díszéül szolgáló művek elkészítésére kiírt hatalmas arányú pályázat volt, amely 50 szobrász és 26 festő számára adott munkát. Legjobb, legjelentősebb művészeink vettek részt a nagyszabású feladatok megoldásában s értékes művek tervei készültek el. Többek között ...Bernáth Aurél freskótervei... 1951-ben készültek el a MÉMOSZ székháza dísztermének az országos kiállításon bemutatott nagyméretű festményei... Bernáth Aurél.. .2-2 műve a magyar munkásmozgalom történetének egy-egy fontos, történelmi jelentőségű eseményét ábrázolja. Megújuló történeti festészetünkben tehát új feladat a munkásmozgalom történetének monumentális képekben való megörökítése is növekvő mértékben foglalkoztatta művészeinket"

3 Ezek a megállapítások lényegében Révai József szavait ismételték. 1951 februárjában, a párt II. kongresszusán irodalmunk és művészetünk problémáit áttekintve a párt főideológusa úgy fogalmazott, hogy „képzőművészetünk fellendülőben van, s elértük, hogy régi művészeink jelentős része, akiknek nagy mesterségbeli tudását megbecsüljük, hátat fordítva a formalizmus meddő kísérletezéseinek, igyekszik a realizmus alkotómódszerét alkalmazni, ahonnan csak egy lépés választ el a szocialista-realizmustólA korszakot értékelő szaktörténészektanulmányai, írásai szerint az 1949-1953 közötti években - a torzulások és hibák ellenére is - az ország, a nép életében messzeható átalakulások zajlottak le, az átalakulásoknak történelmi jelentősége volt. Tényei bizonyítottak, letagadhatatlanok az ország életének egészére, így kulturális fejlődésére vonat3 Az 1951. év képzőművészeti munkája. In: Szabad Művészet VI/1.1952. január, 2. 4 Az 1951. év képzőművészeti munkájáról. Befejező tanulmány. In: Szabad Művészet VI/2.1952. február. 94. » 187 «