Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Csönge Attila - Pap Gábor: Egy 118 éves kínai lánclevél a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban
TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM zítlábasok és féllábúak részére tilos volt kézbesíteni. 4 1 A paródia lánclevelek táborát gazdagította a „Drop Dead Club" (Dögölj Meg Klub), ahol a lista tetején lévő személy lelövésére szólítottak fel. De a piramisjátékok elvére épült az az 1953-as lánclevél is, mely arra biztatta a férjeket, hogy feleségüket küldjék el az első helyen álló személynek, hogy azután amikor ők kerülnek a lista tetejére, 16.478 asszony közül válogathassanak... „Bízz benne és ne szakítsd meg a láncot. Egy ember megszakította és visszakapta öreg asszonyát." 1 2 A lánclevelek kulturális hátterének és változatainak kutatása közben értesültem egy olyan, számomra különös szokás létezéséről is, mely egyes kolléganőim és általában a női lakosság körében örvend népszerűségnek. Nevezetesen a „Vatikáni kenyér", vagy „Vatikáni szerencsekenyér" sütéséről és annak módozatáról van szó. Ennél a lánclevélnél nem csak magát a levelet, de egy adag kovászt is kap a láncban következő személy. Maga az írott levél pedig pontosan felsorolja, hogy mit is kell kezdeni a kovásszal. Ezen dokumentum egy példányát még 2008-ban megkaptam kolléganőimtől fénymásolatban, ugyanakkor Sáfár Gyula közlése és a tőle kapott fénymásolt írás alapján tudom, hogy ugyanilyen levél a Békés Megyei Levéltár női dolgozói között is keringett már. Itt és most a szolnoki változatot idézem szó szerint: „Vatikáni kenyér Ez a kenyér szerencsét hoz az egész családnak. Aki süti, annak teljesíti 1 kívánságát. Életedben azonban csak egyszer készítheted el. Hétfőn kell elkezdeni, addig a konyhában kell tartani az ajándékba kapott kovászt, amíg meg nem sütöd. Lényeges, hogy ne tedd a hűtőbe sem a kovászt, sem a készülő tésztát! Elkészítés: Öntsd a kovászt műanyag v. üvegtálba és takard le konyharuhával. Csak fakanállal kavard, fémhez ne érjen a tészta! Napi teendők: HÉTFŐ: adj hozzá 2,5 dl cukrot - rászórni, nem keverni KEDD: adj hozzá 2,5 dl lehütött, forralt tejet SZERDA: adj hozzá 2,5 dl lisztet - rászórni, nem keverni CSÜTÖRTÖK: keverd össze! PÉNTEK: a sütés napja. Adj hozzá még 2,5 dl cukrot, 2,5 dl lehűtött forralt tejet és 2,5 dl lisztet. Keverd jól össze és oszd el 4 egyenlő részre. Ebből 3 részt ajándékozz el! A 4. részhez tegyél még: 2,5 dl lisztet, !4 kk. szódabikarbónát, 3 tojást, cs. sütőport, 1 cs. vaníliás cukrot, 2,5 dl olajat, 1A tábla reszelt étcsokoládét, 1 ek. darált diót, 1 csipet sót, 1 kk. fahéjat, 1 cs. mazsolát. Zsírozott, lisztezett tepsiben süsd meg! Finom!' 1 41 http://www.silcom.com/~barnowl/chain-letter/archive/je1935rr_chastise. htm 42 http://www.silcom.com/~barnowl/chain-ietter/archive/je1953-05_wifex_ letter_183.htm A szerző fordítása. A Békés megyei változat ettől csupán annyiban tér el, hogy ott pénteken csak cukrot, tejet és lisztet adnak a kovászhoz, de a tésztát szombaton osztják négy részre és akkor sütik meg. Maga a főszöveg egy-két szó mondaton belüli felcserélését leszámítva teljes hasonlatosságot, szinte szó szerinti egyezést mutat, ami azt bizonyítja, hogy ugyanannak a levélnek a két változatáról van szó. Azzal kapcsolatban nem állnak rendelkezésemre pontos adatok, hogy mikortól keltezhető a lánclevelek ezen fajtának a megjelenése. Ugyanakkor a szokás eredetéről, arról, hogy a kovásznak szerencsére hatást gyakorló tulajdonságot tulajdonítottak még a XX. század elején is, van írott forrás. Erre a szövegrészletre Gulyás Katalin muzeológus-történész hívta fel előzékenyen figyelmemet. Kedvességét és figyelmességét ismételten köszönöm. Ő fedezte fel dr. Vörös István főgimnáziumi tanár Szolnok város múltjáról íródott munkájában az alábbi részletet: „Asszonynéném sütés előtt kovászt kért attól, aki aznap vagy előtte való napon sütött. A kölcsönkovásszal aztán annyi kelesztőt kevert otthon, hogy abból egy fazékra való maradjon. Ezt tovább adja újabb sütőasszonyoknak. Ha ismét sütni akart, előbb fel kellett keresnie a házról-házra járó kovászt. Ezért hívták e kovászt „kobolló kovásznak." Jövő sütésig senki sem tartogathatta, mert addig megszáradt s így hasznavehetetlenné vált volna. [...] Napközben egy szóra odaadták a „kóbolló kovászt", de naplemente után ki nem adták volna senkinek, mert a közhiedelem szerint ez esetben nagy szerencsétlenség, kár érte volna a házat. Ilyet pedig jó szomszédok a kapott szívesség fejében nem akarhattak egymásnak." 1 3 A fenti példa alapján úgy tűnhet, hogy van gyakorlati haszna is a lánclevélnek, hiszen ha a kívánsága nem is feltétlenül teljesül valakinek, legalább süthet egy finom süteményt. A legtöbb lánclevél továbbküldésének azonban, különösen a szerencsekívánóknak, valójában semmi kézzelfogható, empirikusan bizonyítható eredménye nincs. Daniel W. VanArsdale ezért más nyugati szerzőkre hivatkozva 4 4 azon álláspont mellett teszi le voksát, miszerint a lánclevél nem más, mint az „elme vírusa", melynek egyedüli célja önmaga replikálása anélkül, hogy bármilyen segítséget nyújtana közben a fennmaradásáról gondoskodó embereknek. Ezzel a tetszetős, de meglehetősen pragmatikus szemlélettel némileg szembehelyezkedve úgy vélem, helyesebb úton járunk, ha a levél továbbküldőinek motivációira nem egyszerűen a vírus által felhasznált hatékonyságnövelő tényezőként tekintünk. Már Hoppál Mihály is hangot adott azon véleményének, miszerint a láncleveleket sajátosságaik révén érdemes volna a folklór részének tekinteni. Hiszen jellegzetességei közé tartozik, hogy szerzője ismeretlen, meghatározott felépítése van, ismételt fordulatok jelennek meg benne, másrészt a továbbküldés során kisebb-nagyobb változtatásokon esik át, s ezen tovább43 VÖRÖS István [kiadás éve ismeretlen] 11-12. 44 http://www.silcom.com/~barnowl/chain-letter/bibliography. htm#nature_1994a Olvier R. Goodenough és Richard Dawkins » 154 «
